Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-10-08 / 41. szám

sikerül a magyar földbe beleönteni : akkor tisztelt polgártársaim ide lesz kötve ezer és ezer család, akkor a gyáripar megteremthető a gazda kára nélkül, akkor nem kell aggódnunk az ország jövője felett. És akkor, tisztelt polgártársaim, — hogy visszatérjek a vámterület kérdéséhez, akkor szabadon választhat a nemzet az önálló vámterület vagy más vám­alakulat között és nem lesznek kezeink saját, ellen­tétes érdekeink által úgy megkötve, mint most vannak. E nagy kérdések után, tisztelt polgártársaim, még néhány percnyi időt kérek csak arra, hogy csak névszerint felsorolhassak néhányat azon országos ' ügyek közül, amelyekkel foglalkoztam. Hiszen számos javaslatnak voltam előadója, többször szót kértem a képviselőházban és sok indítványt tettem a legfontosabb fórumon a pénzügy] bizottságban, melyek közül több el is fogadtatott. így nevezetesen, amint itt Pápán 1901 szeptemberében tartott programm-beszédemben megígértem, a képviselőházban beszéltem a kiván­dorlási bajokról és kívántam a magyar konzuloknak alkalmazását, magyar címernek és zászlónak haszná­latát a konzulátusoknál. Azt az indítványomat, hogy az útlevelekben a „magyar állampolgárság" kitétes­sék, a törvényhozás el is fogadta. Ugy a Széli, . mint a Tisza kormánynak dicséretére legyen mondva, hogy az amerikai és romániai magyarság megerő­sítésére töb,b óhajtásomat megvalósította s ezért a tavasszal már a szlavóniai magyarságot kerestem fel. Indítványokat tettem az iránt, hogy egy székely földhitelintézet állíttasék föl; a rendjelekhez a német felirat helyett magyar tétessék (ez részben meg is igértetett); hogy az osztrák-magyar bank részvényeire a magyar cimer föltétessék (ezt is teljesítette a kor­mány) és sok egyebek között indítványoztam azt is, hogy a nemzetiségi -pénzintézetek ellenőrzés alá állíttassanak, a vasúti szabadjegyek pedig eltöröl­tessenek. Bár ez utóbbi indítványomért még az élclapok is megcsipkedtek, fenntartom azt ma is, mert Magyarországon lassanként oda julunk, hogy csak az fog a vasúton fizetni, akinek nincsen pénze, pedig ha mindenki fizetne, akkor Pápa városának többrendbeli vasúti panaszát már régen megorvosol­hatták volna. Tisztelt polgártársaim! nem akarom tovább fárasztani szives figyelmüket s azért, bár igen sok lenne még mondani valóm, zárom szavaimat. Hetedik esztendeje annak, hogy legjobb erőm szerint igyekszem szolgálni Pápa városát és polgárai­nak jogos érdekeit. Sokan nincsenek már közöttünk azok közül, kik akkor közöttünk voltak. Hiszen az első toasztot jelölésemkor Pesten Jókai Mór mondta, kit az egész nemzet sirat ma és aki jelöltségemet indította, az a Fenyvessy Ferenc volt, kinek érdemeit az idei gyászünnepéllyel méltattuk. Elhunyt azóta a pápai vár megsiratott ura, gróf Esterházy Móric, kinek kegyelettel őrzi a város emlékét. És nyugszik már az^is, ki elsőnek adta rám, unokájára, szavazatát. Ám mennél többen távozának el közülünk, annál inkább, annál élőbb erővel nyom le, de sarkal is minket, fiatalabb nemze­déket az a kötelesség, hogy csüggedetlenül, egy napot sem mulasztva, szolgáljuk Pápa városának jövendőjét. Nem baj, ha mindig akadnak is csúfolódók. Nem baj, ha kicsinyes gáncsolást is látunk. Hét eszten­dővel ezelőtt tettem fogadalmat, hogy buzgón és becsületesen fogom szolgálni e várost és pőlgárságát és ma is felemelt fővel merem, mint független ember mondani, hogy : állom szavamat most és a jövőben is, amíg tisztelt polgártársaim is úgy akarják. * Képviselőnk beszámolója alkalmából a szabad­elvű párt végrehajtó bizottsága üdvözlő sürgönyt kül­dött a miniszterelnökhöz és az országos szabadelvü­párt elnökéhez. — Úgy Tisza István, mint báró Podmaniczky Frigyes meleghangú táviratban vála­szoltak a megemlékezésre. A vaiioshazAkol. § A vásártéri italmérés bérbeadása. Köz­tudomású dolog, hogy városunk régi gyakorlat sze­rint ez évben is bérbe adta a vásárteret italmérés céljára. A szerződést s illetve határozatot, mellyel a város a vásárteret italmérés céljára bérbe adta, néháuy korcsmáros megfelebbezte s ennek következ­tében a belügyminiszter megsemmisítette a határoza­tot, kimondván, hogy a városnak nem áll jogában a vásártéren gyakorlandó italmérést egyes személye­ket kizárólagosan illető joggal bérbeadui. E kérdés­sel legközelebb részletesen foglalkozunk. § A villamvilágitás napról-napra mindjobban terjed városunkban. A városi telep személyzete eddig annyira el volt foglalva új bevezetések és felszerelé­sek készítésével, hogy még csak most tudott sort keríteni arra, hogy a városházára is bevezessék az áramot. A munkálatok tegnap befejeztettek s ma már a városházán is a villám oszlatja a setétséget. § Uj betegsegélyző-pénztár. Már régebben megírtuk, hogy a Perutz-féle szövőgyár igazgatósága külön betegsegélyző pénztárt állít fel pápai alkal­mazottjai számára. A megalakulás törvényes forma­ságai e héten nyertek befejezést azzal, hogy a cég beterjesztette a polgármesteri hivatalhoz az új egye­sület alapszabályait, melyek jóváhagyás végett a kereskedelemügyi minisztériumhoz terjesztetnek fel. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hírek. Dr. Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselőnk a hét elején 3 napot tölt­vén városunkban, kedden Budapestre visszautazott. — Mészáros Károly, városunk polgármestere kedden érkezett vissza rövid 10 napos szabadságáról, melyet Budapesten és Pozsonymegyében töltött s már szerdán ismét átvette hivatala vezetését. — Hegedűs Sándor jubileuma. Husz év3, hogy Hegedűs Sándort, a dunántúli ev. ref. egyházkerület főgondnokát, Kolozsvár város első kerülete képviselőjévé választotta. E jubileum alkalmából Kolozsvár polgárai emlék-albumot nyúj­tottak át képviselőjüknek, aki nemcsak a kerület, hanem az egyes polgárok érdekeit is mindig szivén viselte. Az album, mely Hegedűs érdemeit elő­sorolja, pergamentre van kiállítva, remek iniciálék­kal és magyar stílű ékítményekkel. Hegedűs Sándor tegnap Kolozsvárra utazott, ahol választói ma délelőtt adták át neki a remek albumot. — Október 6. A felmagasztosult gyásznak szent ünnepét áhítatos kegyelettel ülte meg Pápa városa is. A vértanuk dicső emlékezetére megtartott ünnepélyekről következőkben számolunk be : Nemzetünknek gyásznapját, az aradi 13 vér­tanú megdicsőülésének 55-ik évfordulóját főiskolánk ifjúsága is kegyeletesen megünnepelte. A főiskola ormain gyászfátyol közt úszó nemzeti lobogók hir­dették, hogy ünnepel ugyan, de gyászos ünnepet ül ez ősrégi intézet. Tiz órakor az akadémia és főgim­názium tanári karával együtt az intézet tágas torna­termébe vonult az egész ifjúság s a Himnusz együt­tes éneklésével megkezdte az ünneplést. Dr. Kapossy Lucián, mint a képzőtársulat elnöke, rövid, de az alkalomhoz méltó magasröptű beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt. Ezután Farkas Dezső III. é. pn. szavalta el szépen Ábrányi Emilnek Október 6. c. költeményét. Az ünnepi beszédet Végh János szénior tartotta. Beszéde 1 úgy tartalmát és alakját, mint elő­adását tekintve, szép és lelkesítő volt. Megérdemli a föltétlen dicséretet. Ő utána Preiner Pál VIII. o. t. szavalta el Ábrányi Emilnek „Az aradi 13." c. szép költeményét. Halka Sándor III. é. pn. felolva­sást tartott a nagy nap történeti jelentőségéről. Fel­olvasása mindvégig lekötötte az összes hallgatóság figyelmét, mert a szép forma mellett volt benne őszinte lelkesedés. Végül a Szózat eléneklése zárta be a szépen sikerült ünnepélyt, mely bizonyára sok ifjú kebelben szította magas lángra a hazafias lel­kesedés tüzét. Az állami tanítóképző-intézet, mint múltkori számunkben jeleztük, szép és gazdag műsorral ünne­pelte meg nemzetünk egyik leggyászosabb napjának évfordulóját. Az ünnep nyilvános volt ugyan, a közönség mégis — talán az időpont (d. e. 9 óra) alkalmatlan volta, vagy talán a gyászünnep szokat­lansága miatt — gyéren látogatta. Az ünnep azért igen komolyan folyt le. Volt több megható ének, zeneszám és szavalat. Az ünnepi felolvasást Sciuto Kornél IV. é. növendék tartotta s igen szép mun­kát végzett. Kiváltak még Szalisznyó Sándor és Nóvák Pál IV. é. növendékek hatalmas szavalataik­kal, továbbá Varga Lajos IV. é. növendék megható magánénekével. A tanítóképző-intézetnek pedig gratu­lálunk, hogy október 6-ikát a maga hatáskörében nemzeti ünnepé emelte. Vajha követnék példáját mindenütt ! A ref. nő nevelő-intézet az október 6-iki gyász­napot szintén kegyeletes érzéssel ünnepelte meg, szépen sikerült alkalmi műsor keretében. Aczél Ilona ünnepi dolgozatát Lázár Vilma nagy hatással olvasta fel; szép szavalatokkal működtek közre Szutter Mariska, Radácsy Mariska és Kakas Irén. Ezeken kivül Fejér Margit, Fülöp Erzsi, Radácsy Mariska, Végh Lili, Szíjj Berta, Tok Erzsi, Király Jolán és Krausz Jolán növendékek által előadott énekszám is köztetszést aratott. A lélekemelő ünnepély a Him­nusz eléneklésével végződött. — A zeneiskola vizsgahangver­senye. Nincs még egy esztendeje . annak, hogy Pápa város legnevesebb zenészei szövetkeztek egy­mással a zene minden nemének rendszeres tanítá­sára megalapították a pápai zeneiskolát. Az intézet életéről azóta nem sok hir szivárgott a nagy közön­ség elé, csendben és zajtalanul folyt a zeneiskola működése s csak ha néha-néha egy-egy szülőtől, ki gyermekét a zeneiskolában taníttatta, hallotta az ember az elragadtatásnak kifejezését azon valóban ideális hév és páratlan szorgalom felett, mely az intézet vezetésében és egész működésében megnyilat­kozott, akkor és csak igy szerezhettünk tájékozást arról, ami a reklám nagydobja nélkül működő ez űj iskolában folyik. Az intézet első tanfolyamát bevé­gezte és most egy nagyszabású vizsgahangversennyel lép a nyilvánosság elé. A gazdag műsort mely a növendékek előhaladásához mérten a könnyebb zene­művektől fölfelé a klasszikus zenéig felemelkedik, annak idején, a 16-án tartandó vizsgálattal kapcsolat­ban fogjuk ismertetni. A vizsgára amely az ovoda he­lyiségében lesz, előre is felhívjuk a közönség figyelmét. — „Messze földről — kaszárnyá­ból." Reéz Pál, a „Vasvármegye" szerkesztője, városunk szülötte, kitől lapunk is közölt már egy szép költeményt, „Messze földről — kaszárnyából" <ám alatt az idei karácsonyra könyvet ad ki. „A könyv tartalma — mint a kibocsátott előfizetési felhívás mondja — azokból a verses és prózai dolgozatokból fog állani, melyeknek anyaga akkor formálódott ki, mikor katonasorom idején túl a Száván, a fekete hegyek birodalmának határos határában járva, a Karszt kopár vidékének gyér termésű virágos me­zejét taposta a lábam. Sokat nem igérek e könyv­ben, csak becsületes magyarsággal megirt kaszárnyai történeteket, néhány verset és pár útleírást, miket mintegy emlék gyanánt hoztam onnan alulról ide, az édes honi földre. A könyv ára : 2 korona, vi­dékre 2 korona 20 fillér. Gyűjtőknek — 10 példány után — tiszteletpéldánynyal szolgálok s kérem őket, hogy a kitöltött íveket alább irt cfmemre, f. évi november hó l-ig az előfizetési pénzekkel együtt beküldeni szíveskedjenek. Szombathely, 1904. szept. havában." Ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. — A főiskola köréből. Múlt héten tartott egyházkerületi közgyűlésen főiskolai igazgatóvá Csizmadia Lajos, a theol. akad. professzora válasz­tatott meg. — A főiskolai ifj. képzőtársulat szept. hó 24-én tartotta alakuló gyűlését dr. Kapossy Lucián tanár-elnök vezetése mellett, ezen alkalommal a tisztikar következőleg alakult meg: Ifj. elnök lett Végh János főisk. senior, titkár: Halka Sándor III. é. pn., pénztáros: Pongrácz József III. é. pn., ellenőr : Czeglédy Pál VIII. o. t., jegyző : Bogdán János II. pn., háznagy : Olé Sándor II. pn., könyv­tárosok : Székely István III. é. pn., Várady Károly, Birha József VIII. o. t., Balogh J., Rácz Jenő és Losonczi Gy. VII. o. t., bírálók : Besse Lajos III. é. pn., Kis Zoltán, Szabó Zsigmond II. é. pn. és Bakó Lajos VIII. o. t. a tisztviselőkön kivül. — A főgimnáziumi ifjúsági segítő-egyesület alakuló gyűlését ez évben is megtartotta szeptember hó 18-án, amidőn Barcsi József tanár-elnök megnyitó beszéde után az 1904—5-ik iskolai évre 92 taggal meg­alakulván, tisztviselőit, választmányát a következőleg választotta meg: Ifj. elnök lett Bakó Lajos VIII, t., jegyző: Mészáros András VIII o. t., pénztáros: Kiss István VII. o. t. Választmányi tagok lettek: Szánthó Géza és Galambos János VIII., Fazekas Mihály, Balogh Imre és Fejes^ Gábor VII., Siskei Imre és Süvegh István VI., Édes István V. o. t. Az egyesületnek vagyona két takarékpénztári könyv­ben 6401*72 kor. Éz évben kiosztott 90 tanuló között 665 drb tankönyvet, melyből vagy 250 drb új könyv és pedig 140 drb ajándék könyv a kiadók­tól és 110 drb vásárolt könyv, a kettő együtt mint­egy 600 kor. értékben. Raktáron van 225 drb könyv, mint esetleg még használható tankönyv. — Ugy az új, mint a használt tankönyvek jókarban tartásáért köttetésre is tekintélyes összeget volt kénytelen az egyesület fordítani, azért kiadásaik fedezésére a 2 koronás tagsági dijakon kivül az egyesület jóltevőinek szokásos adományait is hálás köszönettel fogadja. lYTí\T7i5vi V riznl7llC7^ nűll* szavatolt tiszta, mely a főzésnél a vajat és a llUfÜIlj ^ftUlYUo&J ZíÖlI ludzsirt teljesen pótolja, kilója 1 K 24 fill, Prágai sonka, főzve | Tea-vaj, naponta friss f Asztali bor, • • rr ==== = kapható GEBOCK ERNŐ fűszer- és csemegekereskedésébea PÁPÁN, a megyeházzal szemben. Tokaj-, Hegyalj a-vidéki, fehér, Villányi vörös, — — — — — literje 80 íillór, — „ 1 korona,

Next

/
Oldalképek
Tartalom