Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-08-13 / 33. szám

hívatlan prókátorságon s bicskájával feléje szúrt Brunnernek. Ez az első percben nem is vette észre, hogy a duhaj legény kezében kés van, csak úgy érezte, mintha hasba ütötték volna, kiment a korcsmából s ott összeesett. A korcsma népe köréje sereglett, próbált segíteni, de nem lehetett, rövid egy óra leforgása alatt kiszenvedett. — Hétfőn délelőtt Fürst Sándor vizsgálóbíró, Füredi Gyula jegyzó', dr. Kövi József és dr. Ceebszombathy László orvo­sok voltak Gannán a vizsgálat s a rendőrorvosi vizsgálat megejtése végett. A boncolás megállapí­totta, hogy Brunner halálát azaz egy bic kadöfés •okozta, mely beleit átszakította. — Felavatási ünnep. Szép ünnep lesz | f. hó 14-én a kies Almádi fürdőn. E napon tartják meg Almádi község állami elemi népiskolájának fel­avatási ünnepélyét. A felavatási ünnepet hálaadó istenitisztelet előzi meg a Margit-kápolnában d. e. 9 órakor. D. e. 10 órakor az ünnepet magát a Himnusz eléneklése nyitja meg, mely után a népiskola helyiségének felszentelését Joó János v.örösberényi róra. kath. plébános, fürdő-igazgató végzi. A protes­táns felekezetek nevében imát mond bózon Gyula szentgáli ev. ref. lelkész, almádi-i birtokos. Ezután következik Papp Sándor kir. tanfelügyelő, mint a m. kir. vallás- és közoktatásügyi kormány képvise­lőjének beszéde. Majd dr. Óvári Ferenc orsz. képviselő Almádi község és az építtető-bizottság nevében ismer­teti az iskolaépítés történetét és átadja az iskolát az almádi-i állami elemi iskolai gondnokságnak. Rónai Károly tanító beszéde után a „Szózat" eléneklése zárja be az ünnepet. Déli 1 órakor a „Hattyu"-ban társas ebéd lesz. Ebéd után az uszó- és tennisz­verseuy dijak kiosztása s a Tölgyessy Arthur-féle festmény sorsjegyeinek kisorsolása. — Cserépkályha gyár. Most, hogy folyton gyárakról beszélünk, nagyon is érdemes, hogy megemlítés történjék egy régi, derék ipar­telepünkről, mely éppen a közelmúltban vett nagy­szabású fejlődést. Kreizer József Széchenyi-utcai régi telepén ez év folyamán modern cseréphályha gyárat építtetett, s ezzel az agyagiparnak, mely régebben nagy jelentőségű volt városunkban, később azonban hanyatlásnak indult, új fellendülést adott. Cserépkályhákat, kandallókat és takaréktüzhelyeket minden stílben és színárnyalatban ; majolika kályhá­kat s az agyagiparba vágó különlegességeket állíta­nak elő e gyárban és pedig kiváló Ízléssel és hibát­lan kivitelben. A pápai agyagipart öt darab majolika kályhával fogja a cég a veszprémi kiállításon kép­viselni. — Nyári táncmulatság. A pápai ev. ref. ének-egylet 1904. augusztus hó 20-án, szombaton (kedvezőtlen idő esetén másnap, 21-én) saját pénz­tára javára, Héregi Imre Széchenyi-utcai vendéglőjé­nek udvari helyiségében tekeversennyel egybekötött nyári táncmulatságot rendez. Tekeverseny kezdete d. u. fél 2 órakor, vége esti 7 órakor. I-sŐ dij : egy 10 koronás arany, II-ik dij: 6 korona, Illik dij : 4 korona. Három dobás ára 20 fillér. Tánc­mulatság kezdete esti 8 órakor. Belépti dij : személy­jegy 80 fillér, családjegy (3 személyre) 2 korona. — Cipészek és csizmadiák nagy­gyűlése. A győri lábbeli ipartársulat vezetősége 1904. évi augusztus hó 20-án cipész- és csizmadia­ipari nagygyűlést rendez Győrött. E gyűlésen — figyelemmel a bőráruc kkek árának emelkedésére — közös tanácskozás tárgyává fogják tenni a lábbeliek árának arányos felemelését is. A győri ker. és ipar­kamara felkérte a kamara területén levő összes ipartestületeket, így a pápait is, hogy a kebelükbe tartozó cipész és csizmadia iparosokat a gyűlésen való részvételre buzdítsák. A nagygyűlésre szóló fel­hivás így szói : „A lábbeli iparosok kétségbeejtő helyzetén segíteni nincs más mód, mint egyedül a készmunka árának felemelése által, melyet azonban csak testvéries egyetértéssel és szilárd összetartással érhetnek el. A magunk és családunk jobbléte érde­kében fogadjuk el tehát a bizottság által előterjesz­tett és a többi közösen megállapítandó javaslatokat, mely egyedüli eszköz megmentésünkre, legyünk egy­•más iránt bizalommal s jóindulattal, belátva eddigi önző kislelküségünk s egymás iránti irigységünk káros voltát, erős elhatározással tegyünk szent foga-1 dást, hogy ezentúl nem fogjuk egymástól a vevő-1 közönséget különféle oktalan spekulációval elvonni j s ezáltal mindnyájunk nagy kárára a munkaárakat | letörni, hanem egymásnak segítségére leszünk az- j által, hogy a megállapított árakat szigorúan be­tartjuk. A legnagyobb akadályt többek szerint az iparosok nagy részének szegénysége képezi, mert tudniilllik a szükség kényszeríti őket áruikat úgy adni, ahogy veszik. Igaz, hogy közmondás szerint: „szükség törvényt bont", de okkal-móddal ezen a bajon is lehet segíteni. Mindig úgy szokott lenni az év legnagyobb részében (az őszi időszakot kivéve), hogy a csizmaárukból nem igen tudunk árulni a vásárokon, sőt többször megtörténik, hogy egy párt sem tudunk eladni és így nemhogy hasznunk volna az ilyen vásárokból, de a legtöbbször rá kell fizet­nünk s még meg is kell lennünk valahogy ; ha tehát az általunk lenyomott árak mellett ki tudjuk esz­közölni, hogy fenn birjuk magunkat az őszi idő­szakig tartani, mennyivel könnyebben megtehetjük ezt fölemelt árak mellett, melyből csak hasznunk lehet, mert ne tévesszük szem elől, hogy akkor is épp annyi lábbeli fog elkelni és összetartás mellett épp úgy megoszlik a vevők száma, mint megoszlott eddig s ha esetleg egyszer-másszor nem tudnánk árulni, azért ne riadjuuk vissza, ne prédáljuk a munkát. A szegénység nem szégyen, a mi iparunk üzése befektetéssel jár, úgy segítsünk tehát magun­kon, ahogy lehet, ilyen körülmények között az üzlet folytatásának ez a leghelyesebb és legtisztességesebb módja 8 ha látják a kereskedők és a közönség, hogy mi iparunkat okosan folytatjuk, előttük nemcsak tekintélyünk, de hitelképességünk is emelkedni fog, míg ellenben ha áruinkat pocsékoljuk, magunkat tönkretesszük s az ilyen eljárás amilyen végzetes, olyan szégyenletes is, mert a legalacsonyabb fokú értelmi fejlettségről tesz bizonyságot. Jelenjünk meg tehát minduyájan a kerületi nagygyűlésen s töre­kedjünk szívvel-lélekkel e szent cél megvalósításán, mely nemcsak jogunk, de családunk érdekében el­engedhetetlen kötelességünk is." — A kőmives szakegylet nyári mulat­sága — mint már előzőleg jeleztük — holnap, vasár­nap este lesz a kaszinó kerti helyiségében. A mulat­ság kellemesebbé tételére lesz szerpentin- és kon­fetti csata, világposta. Azon hölgy, aki a legtöbb levelező-lapot kapja és aki legtöbbet elad, értékes jutalomban részesül. — Lövészet. Folyó hó 31-én, jövő hó 1., 2. és 3 án d. u. 1 órától kezdve tartja lőgyakorla­tát a helybeli huszárezred három százada a pápa­kovácsi gr. Wallis-féle birtokon, a Tapoleafő Döbrönte, P.-Kovácsi és Jákó között elterülő erdő­részen. — Almás kenyér. Az Ínséges esztendő még majd almával sütött kenyeret hoz a szegény ember asztalára. A krumpli drága és nagyon taka­rékoskodni kell vele, ezért most Molnár István, az országos gyümölcsészeti miniszteri biztos, azt ajáulja, hogy a lehullott almát használják fel a kenyérsütéshez. A lehullott alma — úgymond figyel­meztető szavában — többféleképpen értékesíthető. Lehet ugyanis négy részre vágva megaszalni és téleu főzve elhasználni; lehet nyersen ciderbor készítésére felhasználni, aminek az idei gyenge szőlőtermés foly­tán szintén kelendősége lesz; de — ami igen fontos — lehet az ilyen és egyéb aprónak maradt almát kenyérpótszerül is felhasználni, mint azt 1813-ban Németországban nagyban is felhasználták. Erre a célra az almát meghámozzák, megreszelik és minden két kilogramm almához három kilogramm kenyér­lisztet vesznek, egy kis vizet vesznek hozzá, a szük­ség szerint összegyúrva; így öt kilogramm kenyeret nyerünk. Az eljárás egyébként teljesen olyau, mint a burgonyával készített kenyérnél. Az almával sü­tött kenyér Ízletes, kellemesen édeses, igen egészsé­ges, könnyen megkel és jól süthető. Az almás kenyér tartós is; nem szárad oly hamar, mint a burgonyás kenyér; sőt volt eset rá, hogy az almás kenyér két hétig is eltartott; jó és Ízletes maradt és sem meg nem penészedett, sem meg nem savanyodott. Az idén, mikor a rossz burgonyatermés folytán a Felvidéket éhinség fenyegeti és amidőn millió métermázsánál több apró, fejletlen almatermésre van kilátásuuk, az almaértékesítés e módját a termelőközönség figyel­mébe ajánlja a gyümölcsészeti biztos. — Kávéház renoválás. Gráf Ödön helybeli jóhiruevű kávés, kávéházi helyiségeit, amely közönségünknek kedvenc szórakozási helye, teljesen újból renováltatta. A renoválással a napok­ban készültek el, s a már előzőleg villamos vilá­gítással felszerelt helyiségek ünnepélyes megnyitása holnap, vasárnap este lesz cigányzenével. — Vörös kakas. A múlt héten több pápavidéki faluban tűzvész pusztított. 7-én Pápa­Teszér határában gyermekek pajkossága követ­keztében a fiatal fenyves és akácás erdő gyulladt ki, mintegy egy és fél hold területen leégett, a kár 430 korona. — 8-án a b.-tamási ág h. ev. pap­laknál az istálló gyulladt ki s leégett, a kár 1100 korona. A tüzet valószínűleg a gondatlan cseléd­nép okozta. — 9-én pedig Kup községben Steyer Antal pajtája gyulladt ki s égett el 372 korona értékben. A tüzet itt is gyermekjáték okozta. — Tegnap Tapolcafőn volt tüz, melynek három ház esett áldozatául. x Pöstyén fürdőt ezideig 6000 fürdő­vendég látogatta; oly szám, mely becsületére válik egy magyar fürdőnek, különösen ha tekintetbe vesz­szük, hogy idegenből jött vendégek képezik látogatói­nak zömét. Többek között most legérdekesebb ven­dége Masin ezredes, a tavalyi szerb forradalom egyik vezető alakja. A fürdő ezen nagy látogatottsága kétségkívül bizonyítja, hogy a magyar fürdők meny­nyire fejlődésképesek, ha ott a közönség kényelmére és kielégítésére kellő berendezések létesülnek s az életviszonyok jutányossá tétetnek. Most az ütóidény­ben 5—6 koronáért naponta lehet Pöstyénben lakást teljes ellátással kapni s ebben is nagy a választék. — Olcsóbb lett a marhasó. A kép­viselőház e héten egy törvényjavaslatot tárgyalt, amely szerint a marhasó mmkint az eddigi 10 K helyett 6 koronába fog kerülni. Ez intézkedéssel a gazdák egy régi óhaja valósult meg s ez intézkedés most annál inkább helyén való, mert a takarmány­hiány úgy is eléggé megnehezíti ez évben az állat­tenyésztést. x Példás kedvezményt léptetett életbe hazánk egyik legszebb és legkedveltebb fürdője : Herkulesfürdő. Az igazgatóság mindazokat, kik sze­rény jövedelemmel birnak, augusztus 26-tól kezdve 50°/ 0 árkedvezményben részesíti úgy a lakás, mint a páratlan gyógyhatású kéndús és kősós meleg für­dők árainál. Ismeretes, hogy e világhírű fürdők csalhatatlan sikerrel használtatnak ischias, idült csúz, köszvény, <bó'r- és csontbetegségek, aranyér, altesti bántalmak, vesebajok, vérszegénység stb. ellen. Di­cséretes cselekedet az igazgatóság részéről, hogy az említett kedvezmény által módot nyújt az intelligens középosztálynak is, hogy Herkulesfürdő gyógyító és üdítő hatásában részesülhessen. — Szőlőbirtokosok figyelmébe. Mindazon szőlőbirtokosok és bortermelők, kik a boritaladó kedvezményre igényt tartani óhajtanak, akár ki vannak egyezve, akár nincsenek, a folyó évben remélhető termésüket f. hó 15-től kezdve, legkésőbb f. év szeptember hó 15-ig Pápa város fogyasztási adóhivatalánál annál inkább bejelenteni el ne mulasszák, mert későbbi bejelentések tekintetbe nem vehetők és bortermésük megadóztatásánál az italadó-árszabás volna alkalmazandó. Blum Miksa hivatalvezető. x Csodálatos azon eredmény, melyet a t. hölgyek a Balassa-féle valódi angol ugorkatej használata által elérnek. Néhány nap után eltüntet az arcbőrről szeplőt, pattanást és egyéb bőrbajt, kisimítja a ráncokat és redőket, az arcbőrt fehérré, üdévé és finommá varázsolja a nélkül, hogy a bőrnek ártana. A párisi és bécsi kiállításokon kitüntetett szer, mely rövidesen nálunk is, mint Angolországban, az összes egyéb szépítőszereket kiszorítja. Üvegje 2 korona, hozzá valódi angol ugorkaszappan 1 kor. és púder 1 K 20 f. Kapható minden gyógyszertárban. Postán szétküldi Balassa Kornél gyógyszertára, Buda­; pest, Erzsébetfalva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom