Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-06-18 / 25. szám

ugyanis egy évszázadha kerülne s így részletekben keresztül víve nem szépíti a várost, mert egyes házak a jelenlegi tűrhető vonaltól egész elütőleg kell hogy megépüljenek, A polgármester kijelenti, hogy az utcaszabályozási terv el vau fogadva s jelenleg jóváhagyás céljából felsőbb helyen van, ha visszaérkezik, lehet esetleg módosításáról tárgyalni. Ideiglenesen különben állhatnak elő ferde vonalak, kiálló házak, de ilyenek minden város szabályozásánál előfordulnak. Ugyancsak napirend előtt tett indítványt dr. Lőwy László a bejelentési hivatal felállítása tárgyában, illetve az e tárgyban régebben tett különben igen helyes indítványának újból való tárgyalását kérte. Annak idején az indítvány azért nem volt elfogadható, mert bejelentési hivatal felállítása esetén a várost a minisztérium nagyobb mérvű kézbesítés kötelezettségével terhelte volna meg, ez a körülmény most is fennáll ugyan, de a rendőri ellenőrzés lehetősége viszont sürgősen követeli a bejelentési hivatal létesítését. A polgármester kijelenti, hogy a felállításnak egy nagy akadálya, hogy nincs megfelelő helyiség, egyébként, ha az e tárgyban régebben tett indítvány tárgyalása óta már eltelt 3 hó, a következő ülés napirendjére kitűzi. Ezután következett a rendes napirend. A tárgysor első két pontja — kellő számú képviselő nem lévén jelen — újabb 30 nap múlva tartandó közgyűlés napirendjére tüzetett ki. Miniszleri rendelkezésnek megfelelőleg módosította a közgyűlés a villamossági szabályrendeletet, megállapítván motorikus erőért 4 fillér maximális összeget, s kimondván, hogy a jelenlegi vezetékhálózaton túl csak évenkénti 3500 hektovattóra fogyasztási kötelezettség mellett eszközölhető bevezetés s belevévén a szabályrende letbe, hogy a telepen hazai gyártmányok és termékek használandók, hazai, első sorban helybeli munkások alkalmazandók. Kovács Sándor szóba hozza e pontnál az Alsó-város gyér világírását, mire azt a felvilágosítást kapja, hogy a lámpák szaporítását a bizottság már elrendelte. A város házaiba bevezetett világítás berendezési költségeit a múlt évi pénztármaradványból fogják fedezni. Az első pont, mely a gyűlésen nagyobb érdeklődést keltett, a tagfelügyelőknek az a kérelme volt, hogy a vadászati bérösszeg az utak és hidak jókarban tartására kezükhöz utaltassék ki. Az állandó választmány nem javasolja e kérés teljesítését, viszont a gazdák nevében felszólaló Kovács Sándor szerint a város nem tartotta eddig az utakat jókarban s a közbirtokosságnak joga van ez összeghez. Szente János v. ügyész megmagyarázta, hogy a vadászati j összeget a telekarányban kellene felosztani, ez azonban nagyon bajos, mert sok telek határozatlan arányban áll különböző neveken. Kovács Sándor s a szintén felszólaló Csurgay Gábor nem voltak hajlandók a hozandó határozatba belenyugodni s' kijelentették, hogy fellebbezéssel élnek, midőn felszólalt dr. Antal Géza és az ügyet általános megelégedésre megoldó indítványt tett. Kijelentette, hogy a gazdák kívánsága törvénybe ütköző, mert a vadászati összeg hovaíordításának azt a módját, hogy a tagfelügyelők kapják meg, nem ismeri a törvény, yiszont a közbirtokosság közt való felosztás kivihetetlen. A kérelem azonban mégis jogos lévén, mert a gazdaközönségnek biztosíték kell arra, hogy a vadászati összeg megfelelő arányban értékesíttetik javukra, indítványozza, hogy a város a vadászati összegnek az egyes nagyobb területrészeken szükséges javítások céljaira fordítását évről-évre a tagfelügyelőkkel történő előzetes megbeszélés után állapítsa meg. Ez indítványt a közgyűlés egyhangúlag magáévá tette. Nem volt érdektelen, hogy abba a bizottságba, melyet egy ujabb vármegyei szabályrendelet a községi közmunka összeírására — anyagi felelősség terhe mellett — rendel, nem igen lehetett tagokat megnyerni, végre is a jelen nem levő Csajthay Dániel, Gyenese János és Keresztes István küldettek ki. A tűzoltói intézmény támogatása céljából indítványozza az állandó választmány, 1. hogy a tűzoltói szertár kibővítésére a városi majorban a kocsiszín egy része engedtessék át, 2. hogy junius, julius, augusztus és szeptember hónapokban állandóan egy lófogat álljon a tűzoltóság rendelkezésére, 3. hogy a 10 koronáig terjedő adómentesség azokra az önkéntes tűzoltókra is kiterjesztessék, kik maguk nem fizetnek adót, ezeknek t. i. szüleik mentetnek fel a 10 kor-ig terjedő adó alól. E három ponton kivül volt még egy negyedik is, t. i. a fizetéses tűzoltók számának szaporítása, mely a tanácsban elfogadtatott ugyan, de ennek ellenében a polgármester sav. tanácsos külön véleményt jelentettek be, aggályosnak találván az ügynek az öntözésre fordítni szokott összeg átengedésével való megoldását. Az áll. vál. e különvélemény folytán mellőzte is e pontot, jelezte azonban, hogy igen kívánatosnak tarja a fizetéses tűzoltók számának szaporítását s utasítani kivánja a tanácsot, hogy e tárgyban a tűzoltó parancsnoksággal újból érintkezésbe lépjen, A propozíciók általános tetszéssel találkozván, az ügy érdeméhez felszólalás nem történt. Azonban Néhman Gábor feleleveníti azt az eszmét, hogy a jobb tűzbiztonság céljából az egyes utcákban kellene a tűzcsapokhoz való csöveket készenlétben tartani, ugyanily értelemben szólalnak fel Kovács Sándor és Vágó László, mig Szokoly rendőrkapitány ellenzi az indítványt, mint amelynek kivitele sokba kerülne s a tömlők gyors romlását vonná maga után, egyébként a Csókánál és a Sör utcában évszázadok óta (!) van tömlő elhelyezve. A hozzá való kulcs a szomszéd házban van, amely körülményt dr. Hoffner Sándor indítványára ezentúl egy táblácskán is jelezni fognak. A polgármester a vízvezeték szempontjából tartja aggályosnak a javaslatot, mert ha a csapok nem kezeltetnek jól, vízpazarlás, esetleg csőrepedés állhat elő. Azután az áll. választmány javaslatait egyhangúlag elfogadták. Az alagcsövezési terv és költségvetés került most tárgyalásra a főjegyző referádája alakján. Tudvalevő, hogy a v. mérnök által eredetileg tervezett próbaalagcsövezósi terv az érdekelt háztulajdonosok kívánságára oda bővült ki, hogy jelenleg 59 ház tulajdonos kéri pincéje alagcsövezését, ennek költsége 30.000 korona, mig az összes fenyegetett pincékre az alagcsövezés ötször ennyibe is bele kerülne. Ép ezért s mivel tudvalevő, hogy az alagcsövezés földmunkái egyek a csatornázás földmunkáival a tanács és a pénzügyi bizottság a csatornázás ügyének napirendre tűzését s az alagcsövezésnek ezzel egyidejűleg való megoldását indítványozza. Az áll. választmány ez indítványt azzal pótolta ki, hogy a mintegy 800 koronába kerülő próbaalagcsövezést mégis csak hajtassék végre. Az indítványhoz több felszólalás történt: Lippert Sándor helyesli az ügynek ily formában való elintézését, dr. Lőwy László szintén elfogadja a csatornázást, azonban a kivitelére szükséges nagy summánál fogva jelenlegi pénzügyi helyzetünk mellett a jövő zenéjének tartja. Ezzel szemben dr. Antal Géza fejtegeti a csatornázásnak égetően szükséges voltát s azt, hogy a várost könnyelmű pazarlás vádja illetné, ha 40 — 50000 koronás földmunkát kétszeresen végeztetné el, arai az egész alag csövezés keresztülvitele esetén — mit viszont 100 háztulajdonos anyagi érdeke tesz indokolttá — előállna, ha nem csatornáznánk is egyidejűleg. A csatornázás költsége a földm. minisztérium részéről 380.000 K.-val van előirányozva, árlejtés esetén ebből jelentékeny percent leesik. A dologról tehát lehet és kell is komolyan tárgyalni. A próbaalagcsövezést azonban 800—1000 K. költséggel nem ellenzi. Néhmann Gábor a pinceviz a tűzcsapok zárókészülékkel ellátását sürgeti, mert ez is hozzájárulhat a pinceviz növekedéséhez, Bottka Jenő elfogadja az áll. vál. indítványát, Billitz Ferenc csak a csatornázástól vár radikális megoldást s fél, hogy az alagcsövezés nem lesz eredményes. A polgármester több irányú felvilágosítása után az áll. vál. javaslata elfogadtatik : készíttessék elő a csatornázás ügye s csináltassák 2 — 3 pincében próbaalagcsövezés, de 1000 koronát felül nem haladó költséggel. Perutz testvérek ama kérelmét, hogy munkáslakása^ tizenötévi pótadómeutességet nyerjenek, a képviselőtestület abból az okból nem teljesíthette, mert pótadómentességet városunkban egy újonnan épülő ház sem élyez. A közgyűlés d. u. 1l

i6-kor ért véget. s ez csupán Mezőlak érdekét szolgálja, Pápa város tanácsa eme határozatnak az alispánhoz megfellebbezését kimondta s a fellebbezés elkészítésével Szente János v. főügyészt bízta meg. § Pápa város címere. Az országos levéltár adatai alapján a belügyminisztérium véglegesen megállapította Pápa város címerét s annak a beküldött rajzok alapján a város pecsétjein való alkalmazását 8208. számú leiratával *kötelezőleg elrendelte. A cimer hivatalos lírása így hangzik : „Kék mezőben zöld talajon egy felállított ezüst paizs előtt, amely keresztbe tett zöld pálmaágat visel, Szent István első vértanú diakónus ruhában, t. i. fehér karingben s arra húzott arany himzésü és rojtu vörös dalmatikában a dicsőség fény körével övezett födetlen fővel, jobbra fordulva kezét imára kulcsolva térdepel, mig feje fölött a megköveztetését jelző három kő, a paizs jobb sarkában pedig ezüst félkör, a bal sarokban pedig hatágú aranycsillag látható." Körirat: Veszprémvármegye — Pápa r. t. város 1902. § Vitás Út-Ügy. A pápa-böröllői-mezőlakbékási vicinális úti bizottság elnöke, Bélák Lajos főszolgabiró hozott egy határozatot, melyben az úti érdekeltséget kötelezi, hogy Mezőlak községen keresztül vonuló mély árok betonnal való ellátásának költségét az érdekeltek s köztük Pápa városa megállapított arányban viseljék. Minthogy a rendes vicinális útra eme csatorna beboltozása fontossággal nem bir TARKA ROVAT. Rémes rímek, i. Vidám versek, eredjetek ! Eredj, te víg makáma ! Gyászos rímek, ti jöjjetek Borús lantomra máma ! Mert szörnyű hir, mit szerte hord A szelló'röptű fáma, H°gy egy

re fogy, hogy fogyva fogy A táncos ifjak száma. Hiába hangzik bálokon Ülő hölgyek siráma, Hiába hint már bájmosolyt Pár táncra vágyó dáma. Ámbár az ifjú hölgy ne'kül Csak kép nélkül a ráma, Amint husz évet túlhalad, Szörnyű blazírt lesz ám a ! Fagyos szivét nem hatja meg Bús petrezselymi dráma, Oly hódolást vár mindenik, Mint a dalai Láma. Vidám versek, eredjetek ! Eredj, te víg makáma ! Gyászos rímek, ti jöjjetek Borús lantomra máma ! II. Hiába rágom én a tollat, Hiába nézem a papirt, Most könnyedebben költenék el Egy jól kifejlett vad tapirt, Mint verset irok. Verset irni, Szerkesztő úr, én nem tudok. A rímelést rég elfeledtem, Alig kezdem meg, benbukok. Szerkesztő úr, miről daloljak ? A hő nyár ime megjelent, Veríték hull az arcainkról, Szerelmi lírára kárba ment. Ki hallgatná e lant zenéjét ? Legfellebb pár gyanús alak, Visszhangoznának rímeimre (Tán ők se tennék) a falak. E száraz és tikkasztó hőben Szegény tüdőnk alig szuszog, Szerkesztő úr, miről daloljak, Elmultak a kongresszusok. Alig van bennük dalra méltó; De mégis van : a Balaton. (Százszorta jobb a versírásnál Elringatózni a habon.) Ha ott lehetnék partjaidnál, Én édes, drága tengerem, Ha hullámod habos taréját Nyomon kisérné a szemem, S nem hallanám az utcalármát, Kerékzörejt, gyereksirást, Bizony mondom, hogy abba hagynám Szerkesztő úr, a versírást. De búcsúként néhány hurocskát Megpendítek még kobzomon, Mert úgylehet, hogy holnap este Már bánatosan távozom. Isten veled, te drága város, Tudásnak berke, ég veled ! Bár most nehéz utakra indul, Szegény poétád nem feled.