Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-05-07 / 19. szám

>Ii az*? Szólj, mi dal ez ? Ennyi zaj közepett, Ennyi bfívhang s vad moraj felett ? Felcsapongva égre hat zenéje, Mely keserves és tiszta éldelet ! „Tán syrén zeng méregédes hangon, Csábajakkal csendes légen át ?

u Kisszerű az ennek ellenében Ihletetten hallám bájdalát. „Tán a Memnon szobra dall' magasztos Hajnalszülte tiszta éneket ? Tán az égi bujdosók összhangja Rezgi át a kéklő mennyeket?" Nem ! óh a dal bús és nagyszerű dal! Mely szivet fojt és kebelbe hat, Mely keserve annak, a ki hallja S a ki zengi, szive megszakad. Hattyúdal ez, túlfeszült hatalma Egy utópero érzeményinek, Melynek lelket elfogó siralmi Haldokolva szerte lengenek. Óh ! haláldal ez, siralmi ének, Egy enyésző nép hattyúdala ; Egy hazának végfeljajdulása : Egy letüno nép esthajnala. Jókai Móric. A VÁliOSÍIÁZAROL. § Városi közgyűlés lessz hétfőhöz egy hétre, folyó hó 16-án. A közgyűlés tárgysorát itt közöljük: 1. Városi tanács javaslata Harmos Zoltán pápai lakosnak 1251. sz. házbirtokábóí utcaterületnek elfoglalt ingatlanért kártalanítás iránt. — 2. Veszprémi káptalantól megveendő telek. — 3. Csősz Ferenc kérvénye fizetésének végleges rendezése tárgyában. — 4. Vadászati terület bérbeadásáról városi tanács jelentést tesz. — 5. Belügyminiszteri rendelet a cselédszerzésről alkotott városi szabályrendelet érdemében. — 6. Honvéd laktanya céljaira átengedett területre vonatkozó ajándékozási szerződés. — 7. Szeleczky Béla és Molnár Lajos pénztári tisztek kérelme óvadék tevés alól leendő felmentésük 8 a szervezeti szabályzat idevonatkozó részének módosítása iránt. — 8. Pékmesterek kérelme sátraiknak a nagytemplom melletti meghagyása iránt. — 9. Zalaegerszeg rendezett tanácsú város megkeresése a városok országos szövetségének megalakítása tárgyában. — 10. Az önkéntes tűzoltó parancsnokság javaslata a tűzoltói intézmény fejlesztése érdekében. § A regále-bizottság folyó hó 4 én Krausz József N. keresk. tanácsos elnöklete alatt tartott ülésében Blum Miksa, a városi fogyasztási adóhivatal vezetője az 1904. év első negyedéről forgalmi kimutatást terjesztett elő, melynek fontosabb adatait az 1903. év I. negyedével összehasonlítva itt közöljük : Kövezetvám Helypénz Húsfogyasztás Boritaladó 1903. I. 5971-48 4873-12 6283-61 15982-13 1904. 1.1 7204-84 |5452-381 6151-82 115297 29 E számok tanúságairól lessz alkalmunk még szólani, egyelőre csak annyit, hogy a két első rovat kedvező eredményét az idézte elő, hogy idén a vásárok megtarthatók voltak, míg tavaly elmaradtak, a húsfogyasztási és boritaladó csökkenése részben a hús drágulására, részben a város általános szegényedésére vezethető vissza. § A villamos vezeték oszlopainak festésére nézve folyó hó 4-én a városházán nyilváuos árlejtést tartottak, amelyen négy helybeli s egy budapesti festő vett részt. Az árlejtés alkalmából a legolcsóbb ajánlatot Balogh Gyula helybeli jónevű festő tette s így a munka kivitelét oszloponként 8 koronáért a városi tanács ő reá bizta. — A festés munkája eddig még meg sem kezdődhetett ugyan, mégis szükségesnek látjuk már ezúttal felhívni az illetékesek figyelmét, hogy befejeztével ne engedjék meg, hogy az oszlopokra sarkantyúk segítségével menjenek fel, mert így a festés hamarosan tönkre menne. Ha a vezetéken igazítani való van, létrával férkőzzenek hozzá. Hátralékos vidéki előfizetőinket felkérjük, hogy az előfizetési pénzeket beküldeni szíveskedjenek. HETI ÚJDONSÁGOK. — Főúri esküvő. Esterházy Mária grófnő és Széchényi Péter gróf f. hó 9-én, történendő házassági egybekeléséről a következő jelentést vettük: „Galanthai és fraknói gróf Esterházy Móricné, szül. gróf Stockau Paula, palotahölgy, néhai galanthai és fraknói gróf Esterházy Móric, cs. és kir. belső titkos tanácsos és kamarás, a magyar főrendiház örökös tagja özvegye, örömmel tudatja leánya, galanthai és fraknói Esterházy Mária grófnőnek, sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Péter, cs. és kir. kamarás, a 13. számú ca. és kir. huszár-ezred tart. főhadnagya, a magyar főrendiház örökös tagjával, néhai sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Imre, berlini nagykövet belső titkos tanácsos és kamarás, magyar kir. főasztalnok, az aranygyapjas rend vitéze, a szt. István és' Lipótrend nagy keresztese, a magyar főrendiház örökös tagja, és gróf Sztár ay-Szirmay Alexandra, csillagkeresztes- és palotahölgy fiával 1904. évi május hó 9-én délelőtt 11 órakor, Bécsben a Szt.-Ágoston templomában történendő házassági egybekelését. Bécs, 1904. évi április havában." Hasonló jelentést adott ki a vőlegény családja is. — Személyi hirek. Gyurátz Ferenc ev. püspök a folyó hó első három napján a felső-lövői főgimnáziumban és tanító-képezdében tett hivatalos látogatást, jelenleg pedig Kőszegen, időzik az ottani felsőbb leányiskola meglátogatása céljából. — Dr. Hegedűs Lóránt városunk országos képviselője, Szl avóniából, hol az ottani magyarság helyzetét s a kivándorlás kérdését tanulmányozta, a hét elején érkezett vissza Budapestre, Képviselőnk az országos református tanár-egyesület közgyűlése alkalmából városunkba fog jönni. — Jókai halála. Jókai Mór, a nemzet legnagyobb költője, f. hó 5-én este 9 óra 40 perckor elhunyt. A megdöbbentő gyászesetről Pápán a másnap délelőtti órákban értesültek s a városháza, a ref. kollégium és leányiskola, a bencés gimnázium s az állami képezde homlokzatára azonnal kitűzték a fekete lobogókat. Kétségtelen, hogy többi iskoláink és közintézményeink is hasonló módon Fogják a nagy nemzeti gyásznak jelét adni. — A nagy költő temetése hétfőn délutáu 3 órakor fog végbemenni. A ravatalra Pápáról koszorút küldenek s a temetésen is képviseltetik magukat: Pápa városa, melynek a megboldogult díszpolgára volt, a református kollégium, mely legDagyobb tanítványát s egyszersmind jóltevőjét gyászolja benne (Jókai minden évben öt aranyat küldött a képzőtársulat novella-pályázatának dijjáúl) s végül a nevét viselő pápai irodalmi kör. — Jókai Mór halála mélységes gyászba borított két, városunkkal szoros viszonyban álló illusztris családot, a Hegedűs és i/ms^-családokat, melyeket a megdicsőülthöz közel vérségi kötelék fűzött. — Vármegyei közgyűlés. A holnap után tartandó vármegyei közgyűlésen nemcsak alispánválasztás, de valósággal részletes tisztújítás lesz. Koller Sándor főjegyzőnek alispánná történendő választása következtében ugyauis fokozatos előléptetés útján fognak betöltésre kerülni az összes jegyzői állások. A jegyzői állásokra — kezdve a főjegyzőin — csupán egy-egy pályázó van s így kétségen kívüli, hogy május 9-től a vármegye főjegyzője: dr. Véghely Kálmán, I. aljegyzője: Bibó Károly, II. aljegyzője: dr. Horváth Lajos, III. aljegyzője Keczer Imre és IV. aljegyzője: dr. Kolossváry Dezső lesz. szégyelni." A gyűjtőnek csak óriási tapintatossággal lehet elérni, hogy eredeti kiejtésüket, szólásmódjukat használják. Legfontosabb feladatuk van így a nép kö?t élő műveltebb embereknek, a gyűjtő fcsak rövid ideig tartózkodhatik egy-egy helyen, s csak azt jegyezheti föl, amit a véletlen fölszinre hoz; a lelkész, tanító, jegyző urak a nép között vannak, mindent hallanak, ami ajkukra jön, mindent látnak, amit tesznek s könnyen pontos megfigyeléseket s feljegyzéseket tehetnek. Ily nehézségek folytán természetesen kis dolgozatom nem lehet teljes (nem is akar az lenni, egyrészt mert még nem végeztem be az egész nyelvjárás kutatását, másrészt teljes és részletes tanulmánynak nem is lenne helye e lap hasábjain), de eddig tapasztalt főbb sajátságait nyelvjárásunknak röviden ismertetem, azzal a kéréssel, hogy a nép közt forgolódó t. olvasók tehetségükhöz képest pótolják és tegyék minél teljesebbé.* *Három heti utam alatt Pápa város, Acsád, A.-Tevel, F.-Görzsöny, Gyimót, H.-Bödöge, Mezőlak, Takácsi, Ugod, Vaszar községek s Pálháza puszta nyelvét tanulmányoztam. Addig, mig folytathatom gyűjtésemet (a nagyszünetben több idő áll majd rendelkezésemre), e vázlathoz való megjegyzéseket, továbbá feljegyzéseket (mesék, mondák, II. A pápavidéki nyelvjárás átmenet a nyugati (Vas, Sopron, Zalamegye) és a dunántúli nyelvjárás terület közt. Határait még eddig nem találtam meg, de azt hiszem nyugat felől a közigazgatási határral egybeesik, mert értesülésem szerint Vath és Marcaltő már a szomszéd rábavidéki nyelvjáráshoz tartozik. A felsorolt helyiségek nyelve teljesen egyezik, csak a vaezariaké tér el annyiban, hogy itt a nyilt é hang nem fordul elő, hanem zárt é vau mindig a helyén: érnent, ére, hére, mig a többiben a pótló nyújtás eredménye e;ément, ére hére (el-, erre, helyre). A magyar nyeljárások osztályozásánál a legfontosabb jegy, hogy az eredeti zárt e s é, a nyilt é, továbbá hogy az ly hangok milyen állapotban vannak meg jelenleg. A dunántúli s nyugati nyelvjárás e-ző, de nem oly tisztán, mint a palóc, mert az e helyén gyakran van ö, / és r előtt pedig majdnem mindig (vödör, föl, vörös). Az é-ből Dunántúl majd mindenütt é, az eredeti é-ből í lett, s e hangokból babonák, szokások, gúnynevek, dűlők és falurészek nevei, játékok, szálások, tájszók, gazdasági és mester műszók) hálás köszönettel fogadok. (Központi Egyetem, Bölcsészeti Kar.) csak újabban lettek külömböző kettőshaugzók, a mi nyelvjárásunkban az é-ből ié, az í-ből íe : kéz : kéz : k-éz; néz : n íz : níez. Az ly, melyből a nyugati nyelvjárásban mindig l, 11 lett (királ, illen); még lj-ből is halla = hallja, vegyest l és j-nek hangzik {hetes, selem, de sejem, kájha is). Átmenet tehát a Dunáninnen levő nyelvjárásokhoz. Mindkét nyelvjárásnak közös sajátsága a rövid magánhangzók kedvelése : ides, bűnös, ehes, sürü

; koszorú, de a dunántúliban az 1 kiesése következtében pótlónyujtás áll be: ément, reggere, fordút, kerüt, viszont gyakori mindkettőben a mássalhangzók megnyújtása: mijjen, utánna dűllő, szüvessen. Közös továbbá az a-uak o-ra válása, ha az előző szótagban á van: Pápo, sárgo, lábom, szároz. Csakis a nyugati nyelvjárás területen van meg a szóvégi e-nek eredetibb zárt é alakja, s ez aztán ajakhangzós szótag után illeszkedve o-vé lett : fekete, gyerejdé, szüretté —- összöbeszít, kötvö, éküttö. Zártabb lesz az l előtt levő a, U, Ü is az l kiesése után, az u még akkor is, ha megmarad az l (kivéve az első szótagban) : szórna, csónyi (csalni), hógat, vagdóták, asztó — dúgozik, kidobúták fokúba, kerüt; doktorul, gondulat, pörül. — A ^ SiroíitL voKS ímthatós^szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4-— kor.-ért kapható. — Ügyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).