Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-04-22 / 17. szám

A színházi hét. Tavaszi szini szezonunk immár vége felé közeledik. Hacsak a vasutasok sztrájkja közbe nem szólszinészeink hétfőn már felszedik sátorfájukat és városunkból Nagy-Kikindára utaznak. „Indultál keresni szebb és jobb hazát"; hogy aztán ezt a jobb hazát csakugyan megtalálja-e Mezei Béla társulata, azt nem tudjuk. Erősen bizik abban az 5000 koronás bérletben, mely Kikindán reája vár, elfeledi azonban, hogy egy társulat egzisztálását a bérlet egyedül nem biztosíthatja. Jobb ha nincs bérlet s a közönség zöme erősen látogatja a szinházat, mint fordítva. Nálunk a fordítottja volt. A közönség az első pár napon át várakozó álláspontot foglalt el. Mihelyt azonban újdonságok kerültek sorra s az összjáték biztosabb lett, a közönség elismerésre méltó buzgalommal látogatta a szinházat, úgy, hogy az idei szini szezon ellen a színigazgatónak — ha sine ira et studio birálja meg a helyzetet — éppenséggel nem lehet kifogása. A lefolyt színházi hét Kállai Jolán hete volt. Ez a valóban kitűnő szubrett primadonna, ki bármely fővárosi színpadon dicsőséggel állaná meg helyét, fő vonzó ereje a társulatnak. Akárhány előadást kizárólag az ő temperamentumos, ötletben gazdag játéka dominált. A közönség méltányolja is a gazdag tehetséget, s a lefolyt héten pazarul árasztotta el elismerésének jeleivel. Bérezik Parasztkisasszonya, az ujabb, motívumokban szegény népszinműirodalomnak, ez a valóban örvendetes terméke volt a héten első új szerepe. Megmutatta Kállai e szerepben, hogy nemcsak a közönséges operettbeli ugra-bugrálások terén érzi magát otthon, hanem igazi drámai erővel rendelkezik, van képessége arra, hogy meghassa hallgatóságát s a szenvedés, a lelki küzdelem őszinte kitöréseivel könnyekre fakassza a nézőket. Népdalokat is ritka művészettel tud énekelni, csak egyről kell leszoknia : t. i. énekközben némely szót különös mondatbeli hangsúllyal emel ki, aminek affektáltság szine van, már pedig ez az a zátony, amin a legnagyobb tehetség is megfenekelhetik. A Parasztkisasszonyban rajta kívül Jigotai Ferenc jutott hálás szerephez; mint Sánta Gergő élethű, humoros alakítást mutatott - be. Kitűntek még Mezeiné és Iialasy is. A Bányamester előadásán kongott a szinház. Hja! régi, elcsépelt operett, de ez még hagyján lenne, muzsikáját mindig érdemes meghallgatni, kivéve ha az előadás gyönge. A hétfői pedig az volt. Kállai ugyan ezúttal is kitüntette magát, Zoltán Ilonka gyönyörük éneke, elegáns játéka, pompás toilletjei sem hagytak fenn semmi kívánni valót, de bizony a férfiak ismét elrontották a jót is, amit a hölgyek nyújtottak. Sanáljuk, hogy a rontás főkép Szarvasi Jenőt terheli, jő róla megszoktuk, hogy dicséretet írjunk, ezúttal azonban kedvetlenül játszott, s a legszebb énekszámókat (így az-ismert',,0 ne duzzogj !" refrénü dalt) elintonálta. Németh János nem érzi magát jól az operett légkörében, Zwackja nagyon egyhangú volt és Toronyi Roderik hercegje sem elégített ki. A férfiak kategóriájába kell beosztanunk Nagy Mariskát is, kinek Elfridájában ízlésnek nyomát sem láttuk. Hagyjuk azonban a gáncsot s adjunk elismerésünknek kifejezést a hét egyetlen vígjáték előadásának, az Egyenlőségnek sikere felett. Nem volt ugyan ez az előadás sem tökéletes, de ebben főrésze volt annak, hogy nem folyt le azzal a gördülékenybéggel, azzal a friss tempóval, ami egy vígjátéki előadás első és elengedhetetlen kelléke. Az egyes szereplők jók voltak : így első sorban Chrichton személyesítője : Németh János. Ez a rideg komornyik, ki otthon Angliában a rendi különbségek korlátai között a legtökéletesebb, mert a legalázatosabb szolga, de aki a puszta szigeten ereje tudatában, egyénisége súlyával a legtökéletesebb zsarnokká alakul át, megfelelt az ő egyéniségének. Mozdulatainak kimértsége az érzelmes részek átgondolt megjátszása egyaránt jeles alakításá tették a Némethét. A nő főszerepet Kürthi Margit játszotta, az első felvonásban ugyan kissé vontatottan, de aztán egyre fokozódó kedvvel. A mód, ahogy a ladyból szolgálóvá változó leányt ábrázolta, felfogásra és kidolgozásra eredeti és hatásos volt. -Remete is elemében volt az este; ha kissé túlzott, tulajdonítsuk fiatalos hevének, de sok igaz kacajt fakasztott is. Nagy és hálás szerepe volt ezúttal jlgotainak, aki határozottan egyike a legjobb komikusoknak, kik színpadunkon megfordultak. Különösen jeleskedett a szigeti jelenetekben; mikor megtudja, hogy közéig a hajó, mely őket elvigye, kitörő ujjongása a komolynak és vígnak olyan vegyüléke volt, melynek pompás megjátszása becsületére vált. Operettujdonságul a héten az Aranyvirágot láttuk. Hangulatos, kedves darab szép muzsikával s igen vékonyka mesével. Olyan történet, melynek bonyodalmát és befejezését már az első felvonás végén tudjuk. No de — ismételjük — csengő a muzsikája és ez sokért kárpótol. Kárpótol különösen, ha olyan szereplők segítik diadalra, aminő első sorban Kállai Jolán volt, ki a címszerepet sok bájjal, sok drámai erővel jálszotta meg s éneke, mint tánca (no meg remek toalettjei) elragadták a nézőközönséget. Kapott is tapsot özönével ; tüzes kék-vókját (Remete volt benne méltó párja) s több énekszámát megujráztatták. A másik szubrettnek Váradinak kevésbbé hálás volt szerepe s különben is kedvetlen volt. Talán a Bányamestert akarta feledtetni. Szarvassy Jenő, ki az olasz hajóst igen ügyesen játszotta, az énekszámokban pedig ugyancsak csillogtatta baritonja ércét. A komikusok közül ismét n.gotait emeljük ki első helyen. A lengyel potyaherceg pump-manővereit bizonyos dzsentriskedŐ negéddel s mulattatóan adta; ISémeth a milliárdosok inasát adta, jól érvényre juttatváu száraz komikumát. Játszott még egy kis epizód szerepet is — a tapasztalatlan ifjúét —, amivel viszont a groteszk humor mezején ért el sikert. Igen jó volt Remete is a (milliárdos), akiről bebizonyosodik, hogy a társulat egyik ieghasznavehetőbb tagja. Az örökifjú Lili bájos történetét láttuk tegnap este. A címszerepet Váradi Margit játszotta bágyadtan, kedvetlenül. Bizonyos lehangoltság volt észrevehető rajta, amit annál inkább sajnáltunk, mert hisz pápai első sikereit éppen élénkségével, vidám jókedvével szerezte meg. Énekelni csinosan énekelt. Partnere Szarvassy, kinek ez este jutalomjátéka volt (kapott is nemzeti szalagos szép babérkoszorút) annál inkább kitüntette magát. A bárdolatlan tüzért, a gőhódító hadnagyot s a fiatal hevü rokkant generálist egyaránt jellemzetesen ábrázolta és szép énekével sok tapsot aratott. A Saint-Hypothese gróf szerepét Agotai adta s első érdeme gyanánt jegyezzük fel, hogy nem utánozta Kassai Vidort, a Népszínház volt hires komikusát, kitől vidéki színészek e szerepet lemásolni szokták. Felfogása eredeti, ötletei egyéniek voltak s a közönséget minden jelenése állandó derültségben tartotta. Remete hálátlanabb szerepét nagy buzgósággal töltötte be, főkép a harmadik felvonásban találta el az öreg papucshős hangját. Ha még megemlítjük, hogy a Lili előadásnál a rendezés sok kívánni valót hagyott fenn (az I. fel vonásban nem vonult át a szinpadon tüzércsapat, a Il.-ban HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Koller Sándor vármegyei főjegyző, dr. Vadnay Szilárd vármegyei főorvos és a sorozó bizottság katona tagjai folyó hó 22-én kocsin elutaztak városunkból. — Eljegyzések. Örömmel vettük a kedves hírt, hogy Gerstl Leo, szövőgyári igazgató, a helybeli társaság előkelő tagja, a héten jegyet váltott Würtheimer Alice úrhölggyel Bécsben. — Horváth Lajos, oki. tornatanár, kinevezett ev. ref. missió-lelkész, kit hangversenyeinkről is előnyösen ismer közönségünk, jegyet váltott Zsoldos Irén kisasszonnyal, Zsoldos Rezső s. telekkönyv vezető leányával. — Posta közlekedés. A posta- és távirdahivatal vezetősége értesíti a közönséget, hogy a budapesti postát Csorna irányában naponta egyszer indítja. Lovas posta közlekedés megy Vinár, Mezőlak, Szauy, Marczaltő, Csóth és Jákó községekbe. — Sorozás a járásban. Folyó hó 2l-én fejezték be a pápai járásban a sorozást, mely öt napon át tartott Pápán, a „Korona" vendéglő helyiségeiben. A sorozás eredménye elég kedvező volt, mert a megjelentek 25'4°/

0-a besoroztatott, mégis a honvédujonc jutalék nem került ki egészen a besorozottakból. E jutaléknak hat újonccal maradt adósa a járás, úgy hogy a II. és III. korosztályból fenntartással besorozott újoncokat is a honvédséghez kellett beosztani. Elszomorító dolog, hogy a távollevő hadkötelesek közül 400-on felül Amerikában tartózkodnak. A. sorozás eredménye a következő: felhivatott a három és magasabb korosztályban 1054 hadköteles, beállíttatott 541, ebből besoroztatott a hadsereg ujoncjutaléka javára 5, a honvédséghez 2, fenntartás mellett 104, a póttartalékba a hadsereghez 3, fenntartással 15, jogcimes 8 ; visszahelyeztetett 504, fegyverképtelen lett 97 és töröltetett 3 hadköteles. Mint téves fölvétel töröltetett 36 és távol volt 477 állításköteles. A sorozáson a szolgabiróság részéről Körmendy Béla tb. főszolgabíró vett részt a bizottságban. — Villamos világítás a nagytemplomban. Miután a templomvagyou kezeléséhez kiadott egyházmegyei utasítás szerint az esetre, ha nem láttuk az ablakon át az ülésező bankigazgatósá- , koronán túlmenő kiadás engedélyezéséről van got!) s ajánlunk ha nem is Pápa, de Kikinda szem- ' szú, a kerületi esperes véleményén kívül kieszközpontjából nagyobb gondosságot, — be is zárhatjuk lendő a kegyuraság engedélye is, Kriszt Jenő plébákissé tán úgyis hosszúra nyúlt referádánkat. A VAU0SHÁZAR0L. § A villamos mű felügyelő-bizottsága f. hó 21-én Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen először különböző számlák kifizetésére intézkedtek, elhatározták továbbá, hogy a vezetékoszlopokat olajfestékkel befestetik. A villamos mű átvételét, minthogy a város szakértője a vasutas sztrájk miatt nem érkezhetett meg, bizonytalan időre elhalasztották. Iglauer István főmérnöknek tiszteletdijjul 4000 koronát szavaztak meg. Dr. Hirsch Vilmos interpellált az árammérő órák bérleti dijjának leszállítása iránt, ezt azonban — dr. Horváth József indítványára — az első üzleti év anyagi eredményétől tették függővé. § Városi tisztviselők óvadéka. A városi pénztári tisztviselők azzal a kéréssel járulnak a képviselőtestülethez, hogy az eddig kivánt óvadék letétele alól mentessenek fel, illetőleg óvadékuk adassék vissza. Minthogy a hasonló funkciót végző állami tisztviselők szintén nem kötelesek óvadékot tenni, a v. tanács a tisztviselők kérelmének teljesítését hozza javaslatba. § A péksátrak ügye legközelebb ismét a képviselőtestület elé kerül, minthogy a tanács számukra megfelelő helyet nem tudott találni. A képviselőtestület azonban félév leforgása előtt újabb határozatot nem hozhat s így a tanács kénytelen lessz az eredeti közgyűlési határozatot végrehajtani. § A képviselöválasztók jegyzékét a központi választmány — mint említettük már — összeállította. A jegyzék május hó 5-ikétőI 25-ig a városháza irattárában megtekinthető. Aki a jegyzékből kimaradt, kifogásait május 15-ig beadhatja, ez ellen észrevételeket viszont május 16-ától 25-ig lehet tenni. § Pápa városi tüzrendészeti felügyelő. A Pápa városi tüzrendészeti intézmények ellenőrzésével a belügyminiszter Hidy Zsigmond szalóki jegyzőt és tüzrendészeti felügyelőt bizta meg. nos megkereste a főtemplomi villanybevezetést és berendezést illetőleg özv. Esterházy Móricné grófnőt, tmint kegyurat, aki már beleegyezését adta s így még csak az egyházmegyei főhatóság engedélye kívántatik, mely célból több cégtől az összes tervrajzok és költségvetések a megyés püspökhöz lettek föl terjesztve. — Lelkész-értekezlet. A somlyóvidéki ág. hitv. evang. lelkészegylet folyó hó 20-án Pápán tartotta rendes tavaszi értekezletét. Gyűlés előtt együttesen a templomba mentek lelki áldozatra, ahol is az uri szent-vacsorát Tóth Kálmán homok-bödögei lelkész osztotta ki szép bűnbánati beszéd kíséretében. A tanácsteremben tartott gyűlésen Gyurátz Ferenc püspök, mint az értekezlet elnöke üdvözölte a tagokat, szép megnyitó beszédjében utalva az egyesület fontos céljára. A jelentések meghallgatása után Nagy Kálmán göcsei lelkész a „Háziistenitisztelet fontosságáról", utána pedig Kiss Lajos n.-alásonyi lelkész „A biblia jelentőségéről" olvasott fél sok tanulmányról tanúskodó értekezést, amit az egylet osztatlan figyelemmel hallgatott. A kérdőpontok tárgyalásánál különösen élénk megbeszélés tárgyát képezte a „vasárnapi munkaszünet." A kérdés megvitatása után elhatározta az egylet, hogy a többi lelkészkörök, egyházkerületek, egyházegyetem által a testvér ref. egyház belevonásával megindítja a legszélesebb körű akciót, hogy a vasárnapi munkaszünetet az állam teljes érvényre emelje. Gyűlés után az egylet tagjai a Griff-szálló külön termében jöttek össze társas-ebédre. — Tüzek Pápán. A héten kétszer is volt tűzi veszedelem Pápán. Első izben kedden délután 5 órakor, amikor is a felső Hosszu-utcában kigyulladt Keresztes Gyula gazdálkodó háza, s a bősz elem bő tápot találván a száraz nád- és szalmatetőkben, olyan gyorsan terjedt tova, hogy rövid egy óra leforgása alatt hat ház és több melléképület lett a lángok martalékává; de elégett még az egyik károsult: Fejes József udvarán az összes gazdasági eszköz és néhány háziállat is. A tűzoltóság, tarthatatlan tűzoltói viszonyaink illusztrálására, csak későn érkezett meg, s hogy mégis a vész tovább nem terjedhetett, annak dacára, hogy a szomszédos házak közül 4—5 is tüzet fogott, az a nagy számban összesereglett környék-