Pápai Független Ujság – II. évfolyam – 1894.

1894-04-01 / 13. szám

lángész remeklését díjazzák tehetőseink, arany bőkezűséggel : de a hozzá való érczet a nép millióinak fillérei halmozzák össze : mert ez a legnemesebb érez a világon. Együtt a szoborral kell a hamvakat őrző mauzóleumnak is emelkedni, melynek csarnokában a népkegyelet örök szövétneke világitand a hazari örök nyugalma fölött. A hazafiúi áldozatok részben erre fordítandók. Az egész nemzethez intézzük e felhívást ; a válaszban nem kételkedünk. A kegyelet ellenállhatlan érzetétől ösztönözve nyomban a gyászhír hallatára nagy számmal gyűltek egybe a társadalom minden rétegéből a független polgárok és elhatározták, hogy a fentjelzett czél elérésére az egész országra kiterjedő társadalmi mozgalmat indítanak és ennek vezetésére országos bizottságot alakítanak. Ezen nyomban megalakult bizottság nevében hazafias tisztelettel felkérjük a magyar közönséget, hogy az igy megindított nemzeti mozgalmat erélylyel támogatni siessen és a befolyt adományokat a »Kossuth Lajos Emlékének Megörökítésére Alakult Országos Bizottság« czime alatt a Pesti hazai első takarékpénztár egyesülethez — mint a melynek Kossuth Lajos egyik alapitója volt s a mely azok kezelésére és gyümölcsöztetésére szíves készséggel vállalkozott — legkésőbb folyó évi junius hó 30-ig beküldeni méltóztassék. A beküldött összegek nyilvánosan nyugtáztatni fognak. Kelt Budapesten, 1894 márczius ho 24-én. A Kossuth Lajos emlékének megörökítésére alakult országos bizottság ; Gr. Batthányi G, gr. Széchenyi B, b. Eötvös Lóránt, Tolnai Lajos, az orsz. bizottság elnökei. Bosányi Iván, Bunczel Alfréd, az orsz. bizottság jegyzői. Készülődések a milleniumi kiállításra. Az ipar, kereskedelem és szakszerügazdaság a népek fejlődésének, haladásának és müvelődésánek mindenkor legcsalhatatlanabb fokmérője ; azok az alkotások és készítmények bizonyítják be legfényesebben a világ előtt a nép életében lefolyó eseményeket, és törekvéseinek sikerét, amelyek a munkás kezei közül a nagy közönség elé kerülnek. Ezekben az ipari készítményekben, gazdasági productiókban mindenhol ott van az ember gondolkozása ezekben látszik meg tehetsége, teremtő képességének ereje, és ezek adják viszsza az ő lelkületét legközvetlenebbül. A műveltségnek, a czivilizatió terjedésének is jelei az ipar fejlődésében, az ember munkásságának eredményeként előállott készítményekben lelhetők fel s azok finomságából, gyakorlati hasznaiból következtethetők. De a nemzetnek nemcsak művelődésük ítélhető meg iparuk, kereskedelmük és gazdasági haladásukból, hanem ezek adják meg a jövő fennállásukat, ezek életképességüknek is kétségtelen bizonyítékai. A magyar ipar, kereskedelem ma még úgyszólván zsenge korát éli, de máris oly elismerést vívott ki magának, hogy a nemzet bízvást nézhet jövője elé. TÁRCZA. Madonna. — A »Pápai Független Ujság« eredeti tárczája. — Folyt, és vége. Sokat tapasztalt és szavahihető egyének állitjak, hogy a férfiak a házasságban előbb megelégelik a szeretkezés édességeit, mint az asszonynép. Nem tartozik hozzám, hogy kutassam, mi az oka ennek a jelensegségnek es csak mert a történetemmel tán nemileg összefüggésben áll, emlitem fel, hogy Hámory ur a maga részéről nem czáfolta meg a sokat tapasztalt egyének fentebbi állítását. A főváros, hol családjával a saison idejet tölteni szokta, elég szingazdag flórával dicsekedhetik, Hámory ur pedig nem azért volt gazdag vasgyáros és virágkedvelő, hogy ne vegye észre a feltve őrzött hóvirág mellett a növényvilág perzselőbb szineit is. észrevette. Es ezen voltakép nem csodálkozhatunk : csak azt tette, hogy hü marad régi tradicziöihoz. Szalonjában örömest gyüjté egybe az előkelőbb családokat s mig felőle elégszer keringtek gáláns hirek a beavatottak körében, örömmel vette, ha nejenek szeretetreméltó, kecses modorát és szellemes voltát dicsérte a megszólásra mindig oly szivesen kész vendegsereg. Hámoryne valóban remekelt a saját estélyein. Kedélyének néha pajzánságig menő írisseségével, ártatlan és előkelően diszkrét tréfáival olyan volt, mint egy kedvesen csicsergő madárka, kinek lágyan csengő hangjá és könynyed, szinte röpkén suhanó mozgékonysága a legkényesebb izlést is méltán kielégítette. A Hámory-szalonban sohasem hiányzottak a politikai és az iróvilág jelesebb képviselői ; de ha az igazsághoz hű akarok maradni, tartózkodás nélkül ki kell jelentenem, hogy az előbb emiitett kényes izlést egy délezeg huszárfőhadnagy vallotta magáénak. A nyalka es fesztelen modorú katonának (kiről az egész Nádasdy-ezred tisztikara tudta, hogy igazi gourmand a szerelem dolgában) tetszett a leányos, üde báj, mely Hámoryné egész lényéből kisugárzott és egy pillanatra sem tartotta volna magát méltónak a Várfoky Guidö névre, ha ebből titkot csinál a kedves háziasszony előtt. A perfekt gentleman kifogástalan nyugálmával és egy mindenre elszánt lovag nyilt bátorságával állott a legelső kinalkozó alkalommal Hámoryné elé és ezeket mondta: — Asszonyom, önben több kedély van, hogysem boldog lehetne és több okosság, hogysem boldogtalan ... — Gondolja ? De ehhez uram, önnek semmi köze . . . — Legyen mentségem, hogy szeretem önt, asszonyom. — Ehhez viszont nekem nincs közöm, Isten önnel 1 Ámde a magyar ipar és kereskedelmet még korántsem ismeri annyira a nagyvilág, mint azt fejlettsége magával hozná, hogy pedig megismerje, arra a legjobb, legkinálkozóbb alkalom a magyar nemzet ezeréves fennállásának ünnepe lesz, ekkor kell megmutatni a magyar iparnak, hogy mire képes, ott a nagyvilág szine előtt kell bebizonyítani, hogy a versenytéren helyét rendületlenül megállja, de sőt sok esetben a győzelmi babért is méltán kiérdemelte. Ne zárkózzék el tehát a milleniumi kiállítás elöl egy tehetséges iparosa se hazánknak, minél többen részt vesznek abban, minél nagyobb számmal lesz képviselve azon Magyarország számtalan iparága, annál nagyobb lesz a nemzet diesősége s annál több jut neki a világ elismeréséből. Egyetlen egy iparosunkrój sem tételezzük fel, hogy hazája dicsőségét növelni ne óhajtaná, s nincs, nen lehet olyan polgára, ki abból a maga részét ki venni ne akarná, és hogy marathatná el innen Pápa városa, hisz mi sen vagyunk olyan nagyon hátra, hogy tartózkodnunk kellene a részvételtől. Pápa városa nem egyszer bebizonyította már, hogy az ipari hala&snak lelkes müvelője ; megmutatta, hogy iparkészitményei a versenyképes éget kiállják sőt különleges ipari késztményei messze földön ismeretesek é; keresletnek örvendenek. Hogy Pápa városának iparosi jó hírnevüket emeljék arra most má. itt az idő ; az ezredéves országos kiáltás bizottságai serényen dolgoznak, hgy a milleniumi kiállítás sikerét bizteithassák. A pápai helyi bizottság e hó 2 -án megtartotta első ülését, tényleges nűködését megkezdette, kívánatos teiát, Hámoriné nem mondott igazat. Hagja reszketett és ajka hófehér volt, mikor ily mereven elutasiotta Várfokyt. Szerette ezt az embert, kiben megtestesülve látta a leiyábrándok idején szőtt ideál képet, nemes!.elkének egesz rajongásával és szivének miden idegszálával; őt keresték szemei a koon, a lóversenyen, a szinházban és a jégpáán mindig és mindenütt, s ártatlan szive en;iülést és boldogságot talált e lovagias f'fiu látásában. Sohasem vágyott többre ; lég önmaga előtt is palástolni. Lényének sízi tisztaságát féltette tán avagy sejtette 1 a finom szenzitív lélek, hogy ő csak haláhan szerethet ? . . . Önök tisztelt hölgyeim, akik valamely moru balvégzet akaratából megismertek zt az áldatlan harezot, melyben a küzdő el mindig csak vesztes lehet, tán azt hisk, hogy Hámoryne elbukott a harezban. Na ! A Vincze-szüzek zárdájának egykori növidéke nem csalta meg férjét, aki pedig >t sohasem szerette igazán. Idegen karok nn fűzték át szerelmesen a bűbájos szilfid tmetet s ő maga sohasem csökolá meg a Is lovagot, akinek képét utnlsó lehelleteig sztvedő szivében hordá. Fegyverhez sem nyt hogy szabadulást keressen vergődő lelkéik gyötrelmei elől. Csendes és szomorú vt lassú hervadása. Némán, panasztalanul ht meg és lelkének igaz mélységes bánatál