Pápai Független Ujság – II. évfolyam – 1894.
1894-02-18 / 7. szám
— A győri reform, papválasztás. A nemrégiben elhunyt Pereszlényi János ref. lelkész helyére a ef. gyülekezet a mult héten hirdette ki a pályázatot, mely e hó 26-án jár le. A pályázók között Kiss József pápai ref., theologiai tanár nevét is találjuk, kinek Pápáról való eltávozása mindenesetre nagy vesztesébe volna a pápai főiskolának. A m. ;ik pályázó Szabolcska Mihály a hírneves költő és szászrégeni ref. pap, kinek sok kilátása van az állás elnyerésére. Azonkívül pályázni fognak Széky Aladár, dádi, Szombath János baiator-kis-szöllősi, Antal Lajos ászári, Jeremiás Béla pázmándi lelkészek. — Szerencsés nyerő. Mesterh á z y József tamási gazdának él Bécsben egy testvér bátyja, aki Bécsben szt. ferencz rendű szerzetes es magyar prédikátor. Ez a szent férfiú tavaly megemlekezett öcscséről és egy sorsjegyet küldött neki ajándékul. Ezen sorsjegyen az Isten áldása volt, mert a mult napokban 20.000 frt nyereménynyel kihúzták. A szerencsés nyerő most nem bírja elégge áldani testvér batyja jószívűségét. — Végzetes utazás. Rozenberger J. gecsei lakos hétfőn a KissCelli vásárról indult hazafelé. Egyfogatú kocsiján kissé pityokos állapotban haladt az uton miközben lassanként egészen beesteledett. Rozenberger a sötétben nem volt eléggé óvatos mert egyszerre egy mély ároknak hajtatott, a kocsi hirtelen felfordult Rozenberger a kocsival együtt az árokba bukott. Vágner László vaszari urodflmi ispán, ki Vaszar felé tartott, vette észre legelőször a szerencsétlenséget rögtön Pápára küldött segítségért Rozenbergert azonban már csak halva szállították a városba és itt is temették el kedden általános részvét mellett. A végzetes szerencsétlenségnek a kocsin elhelyezve volt két borjú is áldozatul esett. A szegény állatkák szintén ott fulladtak meg az árokban. — Katonai lóvásárok. Az idei tavaszi katonai lóvásárok, Győrött márcz. 10-én, Kis-Czelben márczius 12-én, Szombathelyen márczius 14-én, Csornán márczius 16-án, Szanyban márczius 18-án, Pápán pedig márczius 21-én fognak megtattatni. — A tapolcza-ketszthelyi vasút kiépítése tárgyában — mint levelezőnk irja —Hertelendy Ferencz földbL cokos elnöklete alatt értekezlet volt Tapolczán, amelyen a vidék nagy földbirtokosai közül is sokan jelentek meg, Az elnök jelentette, hogy az engedélyt Csigó Pál, báró Putheány Géza es Nedeczky Jenő kapták meg s most a kiépítési költség beszerzeséröl kell tanácskozni. Skublics Gyula indítványára az előmunkálati költségekre azonn?! 625 forintot irtak alá, amely költségek a'lg fogják megközelíteni a 2000 forintot. Az engedményesek nemcsak az indította e vasút tervezetére, hogy a sümeg-keszthelyi vasút kiépítése eseten Tapolcza z kutczába ne jusson, hanem az is, hogy a 1: oxera pusztításai következtében a Horvát-Szlavonországba való kivándorlás megakadályoztassák. Az utóbbi időben is 3000 munkásember vándorolt ki, H:ncz Antal r .^az indítványát, hogy a Freystedlerfele tracce-munkálat Balaton-Eredics-keszthelyi resze szí.ez;essék meg, minthogy a tulajdonos ily részieteket átengedni nem hajlandó, elvetették. Tekintve, hogy a terasse Keszthelyig 26 kilométer egyenes uton vezet s a kiépítés olcsóbb és könnyebb, mint a sümeg-keszthelyi tervbe vett 36 kilométernyi vonal Hencz Antal Keszthely város erkölcsi és anyagi pártfogását is megígérte. Az értekezlet a ta n;e2a keszthelyi vasút kiépítését elhatározván, abban állapodott meg, hogy az í'áiróiveket minél szélesebb körben körözteti s az aláírások eredményéhez képest fog a további teendőkről intézkedni. — A polgári iskola emelendő uj épülete számára — mint értesülünk — iskolahelyiségül a Weisz-féle ház és az u. n. czédulaház telke van kiszemelve, udvar, tornahelyiség és igazgatói lakásnak pedig, ha a város pénzügyi viszonyai és a nyerendő segély engedik, a Németh István-féle házhely. A bizottságelső helyen ezt a tervet ajánlja, másodsorban pedig az ovoda mellett levő Pósa-féle házat. — A jánosházai takarékpénztár f. hó 15-én tartotta rendes közgyűlését, mely alkalommal az elnök előterjesztésére egyhangúlag megválasztattak : Elnök-igazgatóvá : Krása Manó földbirtokos. Igazgató-tanács: Esső Sándor, Kohn Jakab, főtiszt. Kornfeind Vincze plébános, es Zollner Ignácz. Fölügyelők : Főtiszt. Homolka J. esperes (Karakó), Horváth J. ellenőr és Fischer József. Póttag: Ifj. Teres József. Napi biztosok: Zollner Ferencz, dr. Pollatsek Mark, Stern Lipót, Spitzer Samu, Salzberger Henrik, Steiner Ignácz, Alt Hermán, dr. Figuli György, Schwarczenberg Ignácz, Nagy József, Kósa Gusztáv, Kákossy L., Szép Flórián, Frommer Samu, Schlesinger Rudolf. — Az uj kut vize. Dr. Neumann Zsigmond nyilvános műszaki chemiai laboratóriumából leérkezett az analysis, mely szerint az újonnan ásott kut vize a kővetkező elemeket tartalmazza. Van egy literben : 0.435 grm. összes oldott szilárd részek ; 0.0127 chlor ; gyenge nyomokban salétromsav I s lg Q n gyönge nyomokban ammoniak. — E szerint a víz, bár kissé kemény, de azért egészségi szempontból nem kifogásolható. — »A magyar hírlapirodalom 1894-ben.« A »Vasárnapi Ujság« legutóbbi számában id. S z i n n y e i József, a nemzeti múzeumi hirlapkönyvtár őre, ez a méhszorgalmu bibliográfus közzéteszi vasszorgalmának adatait, a magyar hírlapirodalomnak katológusát, szakok és kor szerint csoportosítva. Harmincharmadszor teszi ezt id. Szinnyei József, a ki az első efajtáju jegyzéket 186 i-ben bocsátotta közre először ; akkor 52 volt a magyar hírlapok és folyóiratok száma, ma, 827 hírlap és folyóirat jelenik meg hazánkban. E szerint 10,105 magyarul beszélő egyénre esik egy magyar hirlap. Magyar nyelven 735 hirlap és folyóirat, idegen nyelven 162 jelenik meg nálunk. — Az eg^es szako! a vetve ügyet, a fővárosi politikai napilapok között legöregebb a Pesti Napló (45. évfotyamában van), a vidéki politikai napilapok között a Szegedi Hiradó (36,), a fővárosi politikai hetilapok között a fővárosban a »Po 1'tikai Ujdonságok« (40). a vidékiek között a »Győri Közlöny« (38. évfolyamát járva) a legöregebb. -— Hírlapok, folyóiratok levén mérőfokai valamely város intelligenciájának, megemHtjük hogy Sopronnak 4, Komáromnak 5, Veszprémnek 4, Szombathelynek 7, Pápának 4, Pécsnek 7, lapja van. — A hadmentességi-dij. A hadmentességi dijak az 1894-iki évre leendő kivetési céljából, ezen díj fizetésére kötelezettek figyelmeztetnek : 1894. évi február hóban tartozik az, ki 1. mint minden szolgálatra alkalmatlan, az állitási lajstromból töröltetett ; 2. mint fegyveres szolgálatia alkalmatlan fegyverképtelennek nyilvánittatott; 3. a katona szolgálatból oly testi fogyatkozás miatt bocsáttatott el, mely őt keresetkeptelenné nem tette, s mely nem a katonai szolgálat teljesítésének következménye: 4. az 1868. XL. t.-c. alapján, mint családfenntartó felmentetett és az 1889. évi VI. t.-c. eletbe lépte után is bármely okból fel nem avattatott; 5. külföldre költözési nyert es hadmentességi díjfizetési kötelezettsége még tart, a város adóhivatalának, hol állandóan tartózkodik az e czélra szolgáló nyomtatványon a) polgári állását ; b) lakását ; c) ama sorozójárás, illetőleg község nevét, melyben a hadkötelezettség alól mentesített, d) azt az évet, melytől fogva a fölmentés számiáható, bejelenteni és e) a reá, esetleg ama családtőre, kinek családjához tartozik a megelőző 1893. évben állandó lakhelyen, esetleg más községekben is kivetett egyenes államadók összegét hitelesen kimutatni. Ezenkívül tartozik, f) az a véd, illetve díjköteles kinek hadmentességi diját a törvény II. §-a értelmében a munkaadó fizeti, a munkaadó nevét és lakását bejelenti. Ezen adatok bejelentésének elmulasztása az idézett törvény 20. §-a értelmében a kirovandó hadmentességi dij három egész hatszoros összegének megfelelő pénzbírságot von maga után. Ha a munkaadó szemelyben az alatt az idő alatt, mely a bejelentés beadása és a dij esedekességenek napja (az év október hó i-je) között lefolyt, változás állott be, eme változást a. díjköteles az 1883. évi IX. t.-c 4. §-ának 2-ik pontja ertelmében ott, a hol az első bejelentést tette, szintén bejelenteni köteles. Azon díjköteleseknek, kik állandó helyükön kivül másutt adóval megróval nincsenek, megengedhetik, hogy a városi adóhivatal előtt személyesen megjelenvén, vallomásukat ugyanott tollba mondhassák, de ha tenni ezt elmulasztják, a fennebb jelzett pénzbírság ellenök teljes szigorral fog alkalmaztatni. — Kurucz hangverseny. A K á 1 d y - féle történeti hangverseny márczius 4-én lesz a helybeli állandó színházban. A hangversenyen közreműködnek : Káldy Gyula, Kuliffay Izabella zongoraművésznő, Mayer Adolf, a m. kir. opera zenekarának tagja, W. Bély Hermina koloratur énekesnő és Walch Vilmos bariton énekes, mindketten a hamburgi opera tagjai. A hangversenynek, Tököly, Rákóczy és Berzsenyi korabeli darabokból összeállitott rendkívül érdekes műsora következő : 1. Szakasz (Thököly idejéből.) I. »Tábori dal« (1672.) Ének, zongora kísérettel. Előadja : Valch Vilmos. (E dal a legrégibb magyar népdalok közül való dallama Bethlen Gábor idejében keletkezeti-.) 2. » Magyar gályarabok éneke« (XVII. századi Ének, zongorakísérettel. Előadja : W. Bély Hermina. (E dal 1674-ben keletkezhetett, a mikor a pozsonyi vértörvényszék, Mazári Dániel és Korodi János ágostai hitvallású evangelikus lelkészeket több társaikkal együt gályarabságra küldte.) 3. »Buidosó én eke« (1695.) XVII. század vége. Ének és zongora. Előadja : Walch Vilmos. E dal melódiája Erdélyből származik s mint a szekely népdalok prototypja tekinthető.) 4. »Rákóczy Sámuel« Ballada a XVI századból. Énekhangra,cimbalomra és zon rára. Előadják : W. Bély Hermina, Kuli Izabella és Káldy Gyula,
