Pápai Független Ujság – II. évfolyam – 1894.

1894-02-11 / 6. szám

radhat el, mert elmaradásával nem volna teljes, nem volna hűséges a magyar kultura bemutatott képe. És e helyen appellálunk a nemes magyar középosztályra, a lelkes közönségre. Járuljon hozzá ő is a nemzeti verseny sikeréhez s hozza meg áldozatát a nagy czél sikere érdekében. Nem olyan áldozatokról van szó, melyek a társadalmat nem illetik. Kérjük, hogy szükségleteinek fedezésével a kiállítás előtti évben legyen némi figyelemmel a közel környezetében lakó jelesebb magyar iparosokra, kérjük, hogy rendeljen olyan tárgyakat, a melyek az illető iparos az alkalomhoz méltó figyelemmel készítsen el és a nemzeti kiállításra'felküldvén, vele mű- és kézműiparunk magas színvonalát kidomboríthassa. Az áldozat valóban oly csekély, hogy minden hazafinak meg kellene azt hoznia. Egy-egy luxus-butordarab, egy műipari czikk minden művelt család szalonjában elkél s kiállítás nélkül is kereslet tárgyát képezi ; — annál inkább hisszük hát most, mikor a legnemesebb ügy támogatásáról van szó, hogy a magyar középosztály sietni fog megrendeléseivel a jeles, de kevésbé tehetős iparosság segítségére s megmenti őt attól, hogy ambíciójának tárgyát, munkája javát, esetleg figyelmen kívül hagyja a kiállításokat csak futólag áttekintő közönség. Főurainkat, főpapságunkat, nagybirtokosainkat bár ne kellene külön felhívnunk ez alkalomra. Nekik adatott meg első sorban, hogy Mecénásai legyenek a magyar iparnak s az ő bőkezű pártfogásuk tehetné lehetővé, hogy partinkat bemutathassuk azon a magas nem halnak oly sürün éhen, ha egyetlen sous sincs is a zsebükben. És a kétségbeesésre tán legkevésbbé van ok akkor, midőn a franczia népről van szó, mely a mellett, hogy a megérdemelt tiszteletben részesiti a becsületes munkát, egyszersmind a leggyengédebb szivü és legnemesebb nemzete e földkerekségnek. Ha Masson ur szereti Pascalt — ami iránt pedig nincs kétségem — akkor oltalmába fogja venni az öngyilkos családját, ha már barátjának végzetes lépését elhárítani nem képes ; de megölni Pascalt — ez lélektani lehetetlenség. Kárhoztassuk bár, de nem csodálkozunk a gyilkoson, ki féltékenységből vérét ontja annak, kit tán legjobban szeretett a világon. Az ilyen esetekhez többnyire a psychopathologiának is van bizonyos mértékben köze és ez a körülmény sokat megmagyaráz. A rablógyilkos ténykedése pokoli gonoszság, de okszerűség teszi érthetővé. Massont egyszerűen nem értjük. Cselekedetével, — nem is szólva arról, hogy a biztosító társaság kárára Pascal csalásának válik részesévé • közönséges bűntényt követ el, mely csak érthetetlenebbé válik, ha a »jótékonyság« jellegével akarják előttünk plausibilissé tenni. Ezt a morált ismerjük már. Láttuk elégszer fattyuhajtásait a múltban és látjuk — sajnos — még napjainkban is. Ez ellen a morál ellen pedig kötelessége állást foglalni mindenkinek, ki egyetért velünk abban, hogy a czél nem szentesíti az eszközöket. színvonalon, a melyre a külföld műiparát is emelte a Mecénások támogatása. Ma még hosszú idő van a kiállításig s ez a kérelem még korainak tetszhetik sokak előtt. De, hogy megtesszük már most, annak különös oka, hogy egyrészt iparosságunkat figyelmeztessük, hogy a nemes magyar társadalomban segélyt fog találni, — másrészt, hogy ideje legyen munkája versenyképességéről, jelességéről és jó ízléséről meggyőzni azt a társadalmat, meivtől támogatást vár. Szóval az iparosnak lesz ideje keresni a megrendelők tetszését s a megrendelőnek van alkalma kiszemelni azt az iparost, a kit támogatásra méltónak talál ! Mi bízunk a magyar iparban és a magyar társadalomban egyaránt. E bizalommal vagyunk hazafias tisztelettel Budapest, 1894. január végén Az »I párosok kiállítási n agybizottság a« megbízásából : megyeri Krausz Lajos elnök. Thék Endre alelnök, ifj. pákai Kölber Fülöp alelnök. A leányegylet közgyűlése. — Saját tudósítónktól, A pápai »Önképző Leányegyesület« f. évi február hó 4-én tartotta évi rendes közgyűlését, mely alkalommal az egyesületi tagok szép számban jeGondolatok a szerelemről. Közli: LADÁNYI. Az, mit szerelemnek nevezünk, két egészen különböző, sőt ellentétes kútfőből ered. Egyszer az újság az, miáltal vonzódva érezzük magunkat. Valamely személynek testi és lelki tulajdonosai, melyekben egyébként semmi rendkívüli sincs, azért hatnak reánk, mert általok meglepve érezzük magunkat. Másszor a megszokás az, mi kötve tart és egyes nem szeretetre méltó tulajdonokat is tűrhetőkké, sőt jóllétünkre mintegy szükségessé tesz. Hogy ezen érzésnek e két neme igen különböző s csak nyelvünk szegénységét mutatja, hogy azt csak egy szóval fejezzük ki, bizonyos ; de bizonyos az is, hogy az emberek nagy része a szerelem mindkét nemének érzésére képes, de hogy ugyanazon személy iránt a szerelemnek egyik neme a másikba ritkán megy át ez csakugyan nagy baj házi boldogságunkra nézve, melyet épen azoknál találunk legkevésbbé, kiket a szerelem egyik neme vezetett egymáshoz. BR. EÖTVÖS JÓZSEF. A szerelem a lány szemében: házasság, a nő szemében : szabadság, a férfi szemében : örökös rabság. ÜSTÖKÖS, * Mi a szerelem ? A szerelem a lányoknak: az Ígéret földe, az egoistának : terra incognita, a fiatalságnak ; íeneketlen mélység, a férjeknek: lentek meg, hogy az egyesület iránti érdeklődésüket ez uton is bebizonyítsák. Rosen thai Francziska elnök szép megnyitó beszédében jelenti, hogy az egyesület létjogát és czélját most már nem szükséges fejtegetnie, miután az eszme jóvoltát, nemcsak a tagok, hanem minden intelligens ember országszerte elismeri. Emliti továbbá, hogy az egyesület különösen az utolsó időben anynyi jóakaróra és pártolóra talált, hogy fejlődése szellemi tekintetben teljesen biztosítva van. Elnök után S c h o r Róza jegyző lépett a pódiumra, hogy nagy gonddal összeirt évi jelentését előterjeszsze. Elismerését nyilvánítja a választmánynak és az egyesületi tagokfiak, kiknek lelkes munkálkodása teszi csak lehetővé, hogy az egyesület ily fényes erkölcsi sikert mutathat fel. Az anyagi sikert szerénynek, de mégis anynyira kielégítőnek mondja, hogy az egyesület két helyi lapot u. m.: a »Pápai Független Ufság« és a »Pápai Lapok«.at továbbá a »Hét« és az »Élet« czimii szépirodalmi lapokat járathatja Egyúttal köszönetét fejezi ki Barna Izidor urnák a »Pesti Napló« felelős szerkesztőjének, ki az egyesület iránti jóindulatból a »Pesti Napló«-t tiszteletpéldány képpen küldi. Az anyagi sikert illetőleg, jegyző jelenti, hogy az egyesület által rendezett műkedvelői előadás és kézimunka kiállítás eredménye lehetővé tette, hogy az egyesület egy kitűnő zongorát szerezhetett be. Az egylet működéséről jegyző jelentésében bővebben megemlékezik és felemlíti, hogy a tagok buzgalom tekintetében egymással versenyezve kielvesztett paradicsom, az állás nélküli fiatal embernek : inegközelithetlen sziget, az agglegényeknek: oáz nélküli sivatag, az ideális* taknak: tűzhányó kráter, az öreg embereknek : az emiekek teremtője. ÜSTÖKÖS. * A szerelem sétálás a tavasz virányai között, a házasság egy hosszú ut szárazon és vizén, napfény és vihar között. JÓSIKA. Vájjon a szerelem más-e mint éhség ? Es az éhség más-e mint szerelem ? Csak épen a tárgyaik külömböznek. SANYARÓ VENÜEL. * A szerelem í két szívnek a personál uniója; a házasság í reál uniója ; az elválás : szabadságharcza. HOCH NAPTÁR. A szerelem sokszor nem több mint két hangulat találkozása. S csak ugy fejthető meg, némely szerelem egyetlen s első lobbanásával már ki is adta minden lángját. MILKÓ IZIDOR. * Husz éves korban a szerelem : gyönyör, harmincz éves korban ; életszükséglet, negyven éves korban: szokás, ötven éves korban : gyöngeség. MÁRKUS JÓZSEF.