Pápai Független Ujság – II. évfolyam – 1894.

1894-02-11 / 6. szám

A Devecseri TaEtarékpénz­tár« mult évi működése. A devecseri takarékpénztár örven­detes fejlődésnek indult az elmúlt év­ben. A részvénytőke 25.000 frttal fel­emeltetett és a kellő anyagi erő máris megtermi gyümölcseit. Az intézet for­galma tetemesen növekedett és a részv nyesek biztosan remélhetik a takarék­pénztár fokozatos fejlődését és felvi­rágzását. Az igazgatóság — mint értesülünk • — a következő jelentést terjeszti a f. hó 26-án tartandó közgyűlés elé : »T. közgyűlés !« Ezelőtt négy hónappal, a részvény­tőke felemelésével foglalkozott rendkí­vüli közgyűlésen, az 1893-ik év első 9 havának forgalmi adatait ismertettük és most, a XXl-ik üzletév befejezésével, az egész számadási év adatait terjeszt­jük a t. közgyűlés elé, még pedig an­nál nagyobb megelégedéssel, mert amit akkor csak kilátásba helyezhettünk : az intézet üzletkörének s forgalmának foly­tonos növekedését, most mint örvende­tes tényt constatálhatjuk. Ugyanis: ez 1892. évüen 1893, évben szajoroflas A forgalmi föössz g 1714100 frt 2091443 frt 377344 frt A betét állomány 186S78 » 227464 » 40586 » A váltó tárcza 210194 » 272126 » 61932 » A heti kölcsönök 10561 » 21679® 111x8 » A jelz. kölcsönök 17277 » 19648 » 2371 » j 1 mely számok is igazolják a mult köz­gyűlés határozatát illetve a részvény tőke —- mint az intézet hitelezőinek biztositékát képező alap — szaporítá­sának szükségességét. Ezen tőke íelemelési mivelet, egé­szen az 1893 Október 8-án tartott köz­gyűlés határozatai értelmében be van fejezve és az eredmény már kifejezést Louis Pascal hadnagygyá lesz és mint ilyen szolgálja tovább hazáját, az őrsvezető pedig megválik a hadseregtől és a vasútnál nyer alkalmazást. Találkoznak egyszer a jory-i állomáson. A hadnagy ur civilben. Miért ? Ez egyszerű. Szerelmes lett egy angyalba és elvette fe­leségül, természetesen kaució nélkül. De ez mit sem tesz. Pascal boldog. Szerény hiva­tala után, melyet egy bankárnál kapott, magelégedetten él. Helyzete folyton javul és szinte fen-yessé válik, mikor őt főnöke tár­sául fogadja. Semmi sem hiányzik már teljes boldogságához és Pierre, aki ezentúl minden vasánapon hivatalos Pascalékhoz, szivéből örvend barátja családi boldogságán és gyö­nyörködik a pajzán, szőkefürtü gyerme­kekben. Hirtelen máskép lett. Louis Pascal egy ködös téli estén felkeresi barátját és ezeket mondja a mindjárt rosszat sejtő Pierrenek : —• »Tönkre vagyok téve. Kielmann, az üzlettársam gazember. Visszaélt aláírásom­mal, merész üzletekbe bonyolított be, ugy hogy két hónap múlva minden a nyakamba züdul. Akkor meg leszek gyalázva. Nem marad egyéb hátra, mint az, hogy golyót röpítsek agyamba. Ha te visszautasítod, amire kérlek, akkor í.azamegyek és megteszem. Azzal a gondolattal fogok meghalni, hogy nőmet és három gyertr.e! emet egyetlen egy sous nélkül hagyom hátra a vilagban . . . Látod, ettől a fájdalomtól megóvhatnál Masswi nyert a mérlegben, ahol részvénytőke fejében az eddigi 25000 frt helyet 50000 frt teljesen befizetett részvénytőke van elszámolva, mig a 15 frt felpénz 500 clrb uj részvény után, a tartaléktőkéhez csatoltatott. A megváltozott alaptőke és néhány szakasznak hiányos volta az alapszabá­lyok módosítását tette szükségessé, miért is ezt a közgyűlés tárgyai közé felvettük. Az évi eredmény, többrendbeli le­írások következtében csak kevéssel ha­ladja meg a tavalyit,sikerült azonban a kedvező bevételekből, továbbá az e czélra gyűjtött külön tartalékalap és az általános tartalékalap kis részének fel­használásával végre teljesen leirni azon 17695 frt 94 krnyi tételt, mely 4 év­vel ezelőtt, az igazgatóságban beállott változás alkalmával teljesített vagyon leltározásból kifolyólag, mint kétes ér­tékek kihasittattak, a »tartaléktőke ér­tékek czimen kezeltettek, de utóbb is behajthatlan és veszendőknek bizonyul­tak. — Ezzel t. közgyűlés, kibontakoz­tunk az előző évek veszteségeiből, és ami­dőn most már 50,000 frt részvény és 12262 frt tartaléktőke, összesen 62,262 frtnyi intaot alapok, azonkívül pedig | 227000 frtnyi betét állomány felett ren­delkezünk, oly alapra fektettük ezen intézetet, mely minden tekintetben biz­tosnak és kielégítőnek mondható. A rendelkezésre álló 2955 frt 44 1 kr. évi nyeremény hováforditására nézve javasoljuk, miszerint a) adassék a tartalék alaphoz 10% 295 frt 54 kr. b) osztalék fejében 500 drb. I. kibocs. részvényre á 4 frt 2000 frt. . c) tiszteletdíjképpen az igazgatónak 400 frt. d) tiszteletdíjképpen a felügy. bi­zottságnak 15 arany 90 frt. — ? ! ! ! — »Nőm javára 100.000 franc erejéig biztosítottam magamat. Az öngyilkosság azonban megsemmisíti a kötvényt. Most halld ! ... Itt egy kes, fogd meg te is. Együtt a szivembe fogunk szúrni. Azután feltéped a ruhámat, mintha kiraboltak volna és a feleségemnek lesz kenyere . . . Meg akarod tenni egykori hadnagyodnak ezt a szolgálatot ? Masson, értesz engemet ?« Louis Pascal megragadta barátja kezét, kért, rimánkodott, zokogott . . . US ismét rimánkoüott és zokogott . . . Pierre Masson nem volt képes ellent­állani s a két marok Pascal szivébe döfte a kést . . . * * * Eddig a történet. Coppé megadja Mas­sonnak az abszoluciót. Helyes-e ez a megol­dás, az most már a kérdés. Eleve is élét kívánom venni annak a feltevésnek, mintha a psychologiai mozzana­tok méltánylása nélkül, egyoldalúan, akár a »Ne ölj !« rideg tilalma, akár pedig a bün­tetőigazságszolgáltatás száraz paragrafusai szerint mérlegelném a dolgot és elzárkóznám az erkölcsi momentumok elől midőn azon határozott vélemenyben vagyok, hogy Pierre Masson cselekedete feltétlenül elitélendő. Mi bírhatta őt ilyen bűntény elköveté­sére ? A hála ? Nevetséges. Az a gondolat, hogy Pascal másként agyonlövi magát, te­hág Qt ugy mentheti meg a haláltól, e) tiszteletdíjképpen az alelnöknek 100 frt. f) tiszteletdíjképpen a pénztárnok­nak 69 frt 90 kr. Összesen 2955 frt 44 kr. Ezek után kérjük a t. közgyűlést, miszerint jelentésünket tudomásul venni, az előterjesztett mérleget és zárszáma­dást helyben hagyni és részünkre a felmentvényt megadni méltóztassék.« A millenium. Felhívás a magyar közönséghez ! Ezredéves orsz. kiállításunk sikere érdekében kérjük a nemzet minden számottevő tényezőjének támogatását. E kiállítás nem egyszerű tárlatnak, lát­ványosságnak van tervezve,, mert a magyar nemzet ezer éves múltjának ké­pezi beszámolóját, s ez a beszámoló nem lehet másolata az úgynevezett mu­tatványos kiállításoknak, melyeknek egész sorozata követte egymást az utolsó év­tizedben. Kell, hogy ez alkalommal kultú­ránknak méltó hely jelöltessék ki Eu­rópa művelődésének történetében, kell, hogy bemutassuk iparunkat, művészetün­ket, közgazdaságunkat a maga egész tel­jességében, minden számottevő tényező­jével egyetemben, kell, hogy most meg­mutassuk Európa nemzeteinek, hogy az államalkotó magyar nemzet ereiben pezsgő, egészséges vér kering. A nemes versengés megindult or­szágszerte. A vagyonos iparos, ki ál­dozatokra képes, ott lesz termelése és munkája javával; de ott lesz a kevésbbé tehetős, jeles iparos ís, mert a nemzeti munkának ő is lelkes tényezője és ám­bár áldozatokat kell hoznia, nem ma­holott a gyilkosság látszatával legalább öz­vegyéről és árváiról gondoskodva van ? Méltán feltehető, hogy Louis Pascal valósággal golyót röpített volna agyaba, ha kérését barátja megtagadja. Becsületérzése határozottan ezen feltevés mellett szól. De a feltevés még nem bizonyosság. Ismervén Pascalnak családja iránti gyenged szeretetét, nem kell-e önkénytelenül is arra gondolnunk, hogy tönkrejutása után magát a halált csak a gyilkosság látszatáért kereste, hogy ekkép övéiről gondoskodhassék ? Nem-e ezért akart, meghalni két hóval bukása előtt ? Nem-e ez volt főrugója szándékának ? De nem állhat' e be a kétségbeejtő hely­zet daczára kedvező változás ? Es ha ilyen változás be nem áll is, vájjon lehetetlen-e, hogy Pascal, nyugodtabban mérlegelvén hely­zetét, a becsülés vagyis a külső becsület elvesztése daczára saját, igaz becsületesse­gének tudatában fogja keresni és feltalálni erkölcsi támaszát ? Hiszen kétscgtelen, hogy ő maga ártatlan és egyedül társa okozta bukását. De ha Pascal öngyilkos szándékához egyáltalában nem férhetett volna is barátja részéről kétség ; ha egeden bizonyos volna is, hogy az öngyilkos a legnagyobb nyo­morban hagyta hátra családját: következik-e ebből, egyrészt, hogy Massonnak joga, vagy csak elegendő oka is legyen arra, hogy megölje Pascalt, másrészt pedig az, hogy az öngyilkos családjának nyomorán segíteni ne lehetne? Nem, Uram, az emberek ma már

Next

/
Oldalképek
Tartalom