Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-12-03 / 37. szám

3. Az igaz vallásosság és a felekezeti türelmetlenség kizárják-e egymást ? Értekezés, jutalma a Ns. Darányi Ignácz főiskolai gondnok ur által direct e czélra adott 20 koronás arany. 4. Értekezés, ugyancsak Ns. Darányi Ignácz főisk. gondnok ur által adott 20 koronás arany nyal jutalmazandó a kör által kitűzendő themára. 5. Versenyszónoklatra Dobos Jánosnak ; »Mire kell vigyáznunk, hogy mi és házunk népe az urat tiszteljük« czimü egyházi beszéde. Jutalma 5 frt. A selyemtenyésztés. — Két czikk. — I. Mottó: Krajczárból lesz a fölint. Azon közgazdasági kezdeményezések sorában, melyeket a győri kereskedelmi és iparkamara tevékenységi körébe fogott, ujabban a selyemtenyésztész ügye kezd kidomborodni. Lapunk mult számában közöltünk e tárgyban egy czikket s úgy az ügy kiváló fontossága mint az ujabban rendelkezésünkre jutott adatok szakszerűsége és ügyes csoportosítása mintegy kötelességünkké teszi, hogy az ügygyei ismét foglalkozzunk. Bezerédj Pál, a földmivelési miniszternek a selyemtenyésztés emelése czéljából kiküldött meghatalmazottja válaszolva a kamara évi jelentésében ( foglaltakra s külön megkeresve, a következő körirattal felelt: * * * Legújabb időben az ország kereskedelmi és iparkamarái a selyemtenyésztés és a selyemipar érdekében, a nagymelt. kereskedelemügyi minisztériumhoz különféle irányban javaslatokat terjesztenek fel, mely javaslatok a nagymélt. földmivelesi minisztérium utján tudomásvétel végett nékem kiadatnak. Gondolatok. Szomorú, de igaz, hogy zilált társadalmi viszonyok között nem a szeretet, hanem a képmutatás a békesség angyala. * A mily mértékben vesziti a nő a szemérem zománczát, olyan mértékben sajátitja el a tettetés és hazudozás u-'dok művészetét. * Ártatlanul könnyet fakasztani ép oly vétek, mint ártatlan vért ontani. * A nők elég ügyesek űgy intézni a világ folyását, hogy akaratuk legtöbbször teljesedésbe menjen s a felelősség mindig minket terheljen. A nap le ne menjen a ti haragotokon. Az irás e parancsolatját leginkább megtartják a szerelmesek. Örmagunkról sokat beszélünk, keveset gondolkozunk. A szívbajosok rendesen jószivüek. Ha szivünkben két szenvedély él egyszerre, egyik sem tud hatalmasra nőni. Ladányi. A kereskedelmi és iparkamarák ezen jelentéseikből, őszinte örömmel cs az ügy nevében őszinte hálával tapasztalom azon elénk érdeklődést, a melyet a t. kamarák a selyemtenyésztés és illetve selyemipar meghonosítása iránt mindinkább nyilvánítani szívesek. Ezen hazafias érdeklődés által felbátorítva, időszerűnek vélem, hogy az ügy érdekében a következő kérelemmel forduljak a t. kamarákhoz. Kétséget nem szenved, hogy a selyemtenyésztés és a selyemipar meghonosítása a következő sarkalatos feltételekhez van kötve ; ugyanis : 1-ször. Kell, hogy a selyemtermelők az emberileg előállítható legjobb minőségű petével láttassanak el es pedig egyelőre nem magán vállalkozók, hanem az állam által; 2-szor. Kell, hogy a selyemtermelők, a tenyésztés körüli eljárásban megfelelő szakértelemmel bíró egyének által gyakorlatilag oktatva és ellenőrizve legyenek : 3-szor. Kell, hogy az állam nyújtson biztosítékot az iránt, miszerint a termelők selyemgubóikat méltányos áron lehetőleg gyorsan értékesíthessék, és hogy a gubók kilónként meghatározott ára, még a legroszszabb üzleti conjunkturák mellett is, egy bizonyos minimumnál olcsóbbra ne tétessék ; ellenben, ha az üzleti conjunkturák javulnak, ugy akkor fizessen az állam a tenyésztőnek gubóiért annyit, a mennyit az állam saját költségeinek fedezése mellett fizetni képes. Az esetben pedig, ha a fentebbi irányban tett intézkedések folytán a selyemtenyésztésből jövedelem mutatkoznék, ugy akkor ezen jövedelem fordittassek az ügy vezetése jövedelmi forrásnak, vagy üzletnek. Ezen elvekkel fogadtam el megbízatásomat a nmélt. földmivelésügyi minisztériumtól 1880-ban és ezen elvek alapján működött az orsz. selyemt. felügyelőség mai napig mely elvekhez való ragaszkodása .ak köszönhető, hogy mig a régebbi időben egy századon át folytatott legjobb törekvések eredmenye az volt, hogy habár az országban 1841-ben 180,201 kiló selyemgubó termeltetett, ezen évi termés 1879-ben 2700 kilóra csökkent : addig az országos selyemt. felügyelőség működésének II-ik évében, egy millió kilót meghaladó mennyiségű gubó termeltetett, mely mennyiségnek emelkedése, mint az például 1891-ben volt — vagy csökkenése, mint 1892-ben és fájdalom az idén is, — kizárólag csupán azon körülménynek tulajdonitható, hogy az egyes helyeken rendelkezésünkre álló nagyobb mennyiségű szederfákat teljes számban már használatba vettük és igy most már a több vagy kevesebb termelés csakis a tavaszi időjárástól fügy ; mely ha kedvező, a szederfák több levelet fognak adni és igy a gubötermés is nagyabb leend, mig ellenben egy kedvezőtlen tavaszi időjárás folytán a szederfák kevesebb lombtermése, a gubótermés mennyiségének csökkenését fogja maga után vonni. Ebből folyólag méltóztassék meggyőződni, hogy Magyarországnak ma már egy millió kilóra tehető évi selyemgubótermése ; — mely mint nyers anyag is 3 és fél millió frank értéket képvisel, mi feldolgozva, kerekszámban legalább is 83,000 kiló selyemnek felel meg ; a selyem kilóját pedig 60 frankkal számítva, négy millió 980 ezer frank értéket képvisel. Ez azon eredmény, melyet az orsz. selyemt. felügyelőség működésének II-ik évében elért. Mely eredmény aránylag ahhoz, mit elérnünk lehetne, habár parányi, mégis azon felette fontos tényt igazolja, miszerint hazánk, ugy égalji mint gazdasági viszonyainál fogva a selyemtenyésztés és selyemipar meghonosítására alkalmas ; mert ha a kezdeményezés első 10—12 legnehezebb évei alatt, évi selyemgubó tért ésüaket egy millió kilóra e síelni gépesek vonunk, ez valóban legfényesebb bizonyítéka annak, hogy a selyemtenyésztés es selyemipar alapfeltetelei hazánkban csakugyan megvannak és hogy nem csalódtak azok, kik már ezen század első felében a selyemipar meghonosítását Magyarország közgazdaságának emelésére, hathatós tenyezőül ismerték fel. Ebben rejtik komoly fontossága az eredménynek, melyet eddig felmutathatunk. A mi ezen ipar jövőjét illeti Magyarországban, 14 évi működésem alatt szerzett tapasztalataim és beható tanulmányaim alapján állithatom, hogy tnkintettel arra, miszerint az ország négyötöd része selyemtermelésre alkalmas, — évi gubótermésünk 15 millió kilóra felemelhető, mely mint nyers anyag 52 mlillió 500 ezer frank értéknek felel meg, iparirig feldolgozva pedig mint selyem, millió frank értéket képvisel. Tudom, hogy vannak, kik e2en ügyet csak felületesen bírálgatva még ma j.s azt állítják, hogy Magyarország egyáltalán nem alkalmas a selyemipar gyakorlására már csak azért sem, mert népessege nem eléggé sürü, hogy a selyemipar nagyobb terjedelemben űzessék. Ezen felületes állitások ellenében utalok mindenek előtt azon tényre, hogy Francziaországban, daczára már három század óta virágzó és világszerte nagy jelentőséggel biró selyemiparának, selyemtermelői szama 1892-ben 141,487 volt, kik által 7 millió 50 ezer kiló selyemgubó termeltetett; mig nálunk Magyarországban rövid egy évtized alatt 80 ezerre szaporodott a selyemtermeléssel foglalkozó családok száma, kik azonban a szederfa hiánya miatt csak egy millió kiló selyemgubót voltak képesek termelni. Ha most már meggondoljuk, hogy ezen növekedése a selyemtenyésztőknek a kezdeményezessel járó nehezsegek és annak da] czára mutatkozott, hogy az épp ezen időszakban volt rosz selyemárak miatt a te1 nyésztők csak igény szerény keresetet remélhettek, ugy azt h i s z e m, kétséget nem szenved, hogy ezen ipar fejlődésével a tenyésztők száma Magyarországban Franczia* országhoz képest könnyen megkétszerezhető. (Folytatása köv.) Bezerédj Pál, s. k. p^KARCZOLATjgj ÉNEK A HÉTRŐL. ZENGI: PAJKOS. Hol is kezdjem csak? . 4 . nos igen, Megint plakátot láttam, Ufy tetszik szenved a világ Most meg hangversenylázban! Hangverseny itt, hangverseny ott, Hangverseny egyre-másra, De művészetért oly kevés A lángoló szív már ma. Jó csillagzatja hozta-e A művésznőt ez útba ? Ki volt szerencsés hallani (Ha van ilyen) az tudja. Hogy megláttam a meghívót,. A falon persze, ottan ; Nem azért mondom, hogy talán . . , — Csak ottan láttam, ottan. Hogy megláttam a meghívót. Megvallom, jót nevetcem, — Ott voltak négyen — gondolám — Ezt meghallgatják ketten! De jó kedvemnek én bizony Az árát majd megadtam ;