Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-11-26 / 36. szám

ápolására reábirja s a sportvilág hőseit elfogult szórakozásaiktól egy kissé a tudomány világába vezesse. Legyen a Jókai-kör a sportvilágnak, a kereskedők- és iparosok osztályának, szegény- és gazdagnak, egy szóval Pápa város egész közönségének találkozó helye, s az összes társadalmi osztályokat magába foglalva Pápa város szellemi felvirágzásának főíaktorául szolgáljon. Ha mindez beteljesül, s a sport felett tényleg diadalt arat a Jókai-kör működésével u&y, nagy szolgálatokat tesz városunknak. A Jókai-kör megalakulása. November 19-én. — Saját tudósítónktól. — Daczára a kellemetlen esős időnek, szépszámú hölgy,- és férfiközönség gyűlt össze mult vasárnap d. u. 3 órakor a városháza nagytermében, a Jókai-kör alakuló közgyűlésére. Néhány perczczel 3 óra után Fenyvessy Ferencz dr. ideiglenes elnök a gyűlést következő szavakkal nyitotta meg: »Mélyen tisztelt Jraim és Hölgyeim ! — Mindenek előtt szabad kérnem a mélyen tisztelt közgyűlést, méltóztassék megengedni, hogy a Jókaikör ideiglenes elnöksége és választmánya nevében köszönetet mondjak és a legmélyebb hálával üdvözöljem a mélyen tisztelt közgyűlést, azért a figyelemért és érdeklődésért, hogy daczára a kellemetlen időnek, ily szép számban megjelenni szívesek voltak. Különös n nagy hálával tartozunk t. hölgyeknek, kik a nemes és szép iránti lelkesedesüknek megjelenésük által kiváló jelét adták.« Beszédének további részében jelenti, hogy a nm. belügyminisztérium a Ki gondolta volna ? Áldott, jó lelek 1 volt egész életén át a szenvedő anya ; mikor bemutatták nékem, lenn a birtokukon, gazdagsága daczára meglepő kedvességgel, előzékenyseggel nyújtotta kacsóját ... Ki merte volna akkor állítani, hogy nyolcz-kilencz év múlva a megnyerő modorú, leányka szivrepesztő fájdalmat szenved, egyetlen gyermekét látja elhervadni . . . Akkor kirándulásokat rendeztünk a tavon, villámgyorsasággal surrantak tova a sajkák; volt játszi kaczagas . . . s most a szenvedő asszonyka kitüntető kegygyei fonta belém karját, mihelyt a szigetnek partjánál kikötöttünk. Olykor-olykor elmaradtunk a társaságtól s a szigetnek egyik félreeső padján a szép nyári estéken szerelmet vallottunk egymásnak . . . Es mindez elmúlt a jó lelkű asszony régi élénkségét, aranyos kedvességét elnyomta a nyomorult szenvedés. Kegyetlen a sorstól . . . csicsergő aszszonynak hallgatag lánykája elrabolja szépségét, megtöri előzékenységét .. . Az enyelgő vidámságnak beteges halványság válik utódjává. Mintha az ibolyának száraz katangkóró lenne gyermekévé: s a hűséges kutyának kölyke ravasz, álnok macska volna. A bolond ellentétek tömegében igy kerülnek egymás mellé, egy fiatal, élénk kör alapszabályait már helyben hagyta, | továbbá, hogy a körbe már eddig is sokan iratkoztak be tagokul, helyből és vidékről. Zajos és lelkes éljenzés fogadta Fenyvessy azon bejelentését, hogy a Jókai-kör vidéki tagjaiul már beiratkoztak : Wekerle Sándor miniszterelnök, Bfínffy Dezső báró, a képviselőház elnöke, Tisza Kálmán, Darányi Ignátz, dr. Mikszáth Kálmán orsz. képviselők, Véghely Dezső, megyénk alispánja és Vajda Ödön zirczi apát. Jelentette továbbá, hogy több fővárosi előkelő iró, első helyen maga a kör patrónusa, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán megigérték, hogy a Jókai-körben (Jókai a tavasz, vagy nyár folyamán, Mikszáth, januárban) szívesen tartanak felolvasást. A Liszt Ferencz társaság pedig concertet rendez. S inínditványozta, hogy az illetőknek szíves ígéretükért jegyzőkönyvi köszönet szavaztassék. (Helyeslés.) Utána Gyurátz Ferencz ideiglenes alelnök tartott költői emelkedettségü, lelkes beszédet, melyből közöljük a következő szép részletet ; »A Jókai-kör megalapítása czélja és feladata jelen gyűlésünknek. Nem akarok ennek a körnek feladatáról — a reczitátor szerepére vállalkozva — hosszasan beszélni ; ismerve van ez már i — Az tény, kétségbe vonni nem fogja senki ; hogy az általános hazai, emberiségi czélok tovább vitelének, — szép eszméknek az élet kertjébe átültetésénél — nem számítva az egyént, a családot, a társaságnak igen szép, magasztos tiszte van közreműködni, ott hol a műveltség nagy templomát 1 épitik, hol a szép ízlést terjesztik, hol a nemes lelkesedés veszta-tlizének lángját élesztik. Ennek a körnek szép s mindenesetre a figyelmet teljes mérték ben megérdemlő a feladata. — Ennek a körnek, mit Jókai nagy nevével láttunk el, feladata röviden ez : művelőasszony és egy beteg tehetetlen gyermek. De ki fejti meg nekünk ez ellentétek okát, eredeti momentumát ? Az életviszonyok fonákságát, az emberi lét csodás titkait ritkán, nagyon ritkán fürkészhetjük ki. A dogmatika kenyszer eszközeihöz, a tudományok skrupuiátus tételeihöz kell fordulnunk, hogy az élet jelenségeinek bonyolult talányait megfejthessük, De gyakran itt sem találunk megoldást. A nőnek nagyravágyása mögött lappangó szeszélyére, álnokságára ha nagy nehezen reá is akadunk, nem tudunk magunknak elég felvilágosítást adni, e színlelő aszszony lelki állapotáról ... Az esztelen pikántéria mámorában gyakran nem vagyunk képesek distinquálni az emberi lényt a tudatlan állattól. A hatalmas oroszlán kölykeiben okvetlenül a bámulatos erőt keressük, s a porban csúszó féregnél gyámoltalan erőtlenséget igyekszünk felfedezni. Es ha esetleg csalódunk, elégületlenül vnnulunk vissza, de e viszásságok okát csak hébe-korba vagyunk képesek felfedezni . . . A szép asszony szépségét, a jó aszszony jóságát ; a kedves anyának megnyerő tulajdonságait gyermekeire is rágondoljuk, s rossz emberismerőnek tekintjük magunkat, ha az asszony jóságát és szépségét á gyerdés tovább fejlesztése, ízlésnek, honfiúi nemes érzelmeknek a terjesztése.— Minden kezdet nehéz ! De, mint a példaszó mondja -— kicsiny szikra gyújtott már nagy erdőt is lángra. Igaz, most még kevesen állunk a kibontott zászló körül, de hisz ez még nem hathat leverőleg, hiszen máshol is kicsiny volt a szent ügy bajnokainak serege és annak zászlója mégis győzelemre jutott, mert ott volt a lelkesedés, a meggyőződés az igazság diadaláról segyengette az utat. E; erre mi is számítunk. S ez a remény annál jogosultabb, mert hiszen körünkben a zászló kibontásánál, üdvözölhetünk női szive* ket, részvétet. (Éljenzés.) Az az ügy, az a zászló, mely mellé a női szív a maga melegségével sora* kozott, az az ügy diadalra jutott mindig ! Azért melegen üdvözlöm jelenlétüket, mint biztos zálogát körünk felvirágzásának !« Lelkes éljenzés hangzott fel e gyönyörű beszéd elhangzása után s Fenyvessy indítványára, szónoknak a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet sza* vazott. Ezután Kapossy Luczíán dr. olvasta fel az ő ügyes tollára való, szépen megirt titkári jelentését, mit a tiszt* viselők megválasztása követett. A kör elnökévé egyhangúlag dr* Fenyvessy Ferenczet választották, ki is a bizalmat megköszönvén, előterjeszt tette a többi tisztségekre proponáltak neveit a következőkben ; Alelnökségre jelöltettek : Gyurácz Ferencz és (Ihász Lajos ideigl, alelnök lemondása folytán) Szilágyi József. Titkár : dr. Kapossy Luczián. Másodtitkár : Körmendy Béla, Pénztáros : Mészáros Károly. Ügyész : Steinberger Lipót. Háznagy, könyvtáros : Kiss Ernő, Igazgató tanács í Baráth Ferencz, Barthalos István, Bermüller Alajos, br. Bothmer Béla, Hanauer Béla, Horváth Lajos, Kis Gábor, dr. Koritschoner Lipót, dr. Kövy Jómekeknél egyszerre csak félbeszakítani látjuk , . . Az egészséges testből kisarjadzott beteg test, a fenkölt lélekből kivált gyatra lélek talánynak látszik, mely kellemetlenül érint bennünket .... Igy történt meg velem is, hogy mikor a nagy metamorphosisok után az én aranyos, előzékeny barátnőmet felkerestem, s az egykor élénk, ragyogó szemekből töredezett, halvány fény csillámlott ki, az ablak előtt pedig párnák közé temetve egy aranyfürtü, élettelen angyalkát láttam meg vidor, ugrándozó gyermek helyett, könybe borult szemem. A szép karcsú leányka meghalt és helyette egy könnyező, elhanyagolt külsejü asszony állt előttem, kinek a csónakázás boldog korszaka teljesen kitörlődött emlékezetéből s turbékoló kaczagás helyett mély, kétségbeejtő sóhaja röppent el ajkáról . . . Furcsa irónia; életerős asszony éltet adott egy beteg, nyomorult lenynek, a szűzi, kicsattanó életből kisarjadzott a lélekölő halál .... Az illatos bimbó kipattant, s jégvi-* raggá fagyott . . , * * Jégvirág nyílik az ablakon mindenütt: letörli az anya, s ismét kivirágzik, csókol"