Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-11-19 / 35. szám

év — óta a legutóbbi évadban volt legtöbb tagja (281) és legtöbb pénzkészlete (296 frt 75 kr.) az egyletnek. Jelenti, hogy ez évadra 45 rendes tag iratkozott be ; a jégpályára viz már van eresztve. Az egyleti vagyon gyarapodásához járult a f. év jan. 21-én a Pápa város és vidéke fiatalsága által az egylet javára rendezett korcsolya-bál 100 forint tiszta jövedeleme is. Indítványára első sorban a bál r. bizottság elnökének br. Bothmer Béla ny. századosnak, ugy a bizottság többi tagjainak jkvileg fejezi ki őszinte köszönetét a közgyűlés áldozatkész, szíves fáradozásaikért. Köszönet szavaztatott még Battenberg Lajos Pápáról eltávozott titkárnak 4 évi buzgó működéséért. Számvizsgálók által felülvizsgált mult évadi zárszámadás szerint az egylet bevétele 707 frt 46 kr. kiadása 410 frt 71 kr. volt ; eszerint a pénztármaradvány 296 frt 75 kr. mely a pápai takarékpénztárba van elhelyezve. A számadás elfogadtatván, Freiszberger Gyula pénztárnok a számodás felelősségének terhe alól felmentetik. Elnök tiszttársai nevében leköszönvén, a tisztikar és választmány következőleg alakult meg : Egyhangúlag megválasztattak, elnöknek ; Körmendy Béla, alelnöknek: Vaszary Béla főhadnagy, titkárnak : Körmendy Sándor, pénztárnoknak : Kis Tivadar, felügyelőnek Pakrócz Kálmán urak. A 18-ról 28 tagra felemelt választmány tagjai lettek : br. Bothmer Béláné urnő, Báron Janka, Barthalos Olga, Berger Anna, Ferenczy Irma, Hanauer Margit, Hanauer Sarolta, Horváth Ilona és Margit, Kiss Vilma, Pentz Mariska, Vóyta Ilona, Wittmann Irén és Unger Izabella úrhölgyek ; Barthalos István, b. Bothmer Béla ny. százados, dr. Fenyvessy Ferencz, Fürst Sándor, Giay Károly, Gyula fhdgy Kacskovics Benő főhdgy, Kazal Zsigmond, Koller Kálmán, Kramaszta Imre, Madarász Elemér főhgy, Pántz Alajos íőhdgy, Serényi Antal és br. Wimpffen Iván őrnagy urak. Számvizsgálókul beválasztattak : Krancsák József, Kunte János. ifj. Paál István, Reguly Dezső és Varga Rezső urak. Rendes tagsági dij 3 frtban, a kedvezményes idényjegy ára a nem korcsolyázó kísérőknek és a tanuló ifjúságnak 1 frtban állapíttatott meg. Elhatározta a közgyűlés elnök indítványára, hogy a ref. főgymn., a benczés r. kath. gymn. és a polg. iskola tanulói közül a szegény sorsú jó tanulóknak — osztályonként kettőnek — ingyenes korcsolyázó jegyeket ud az egylet, miről az illető tanintézetek igazgatóságai átiratilag fognak értesíttetni. Tárgyaltatott a költségvetés előirányzat ez évadra, egyleti szolga évi fizetése (40 frt) és más kevésbbé jelentékeny ügyek. Végre elnök újólag megköszönve a jelenvoltak szíves figyelmét és ér deklődését a gyűlést bezárta. Veszprém vármegye virilistái. (Folytatás.) Lapunk mult számában közöltük a vármegye virilistáinak névsorából azokat a kiknek adója 1000 frtnál többre rug. A következőkben folytatásképpen közöljük az 1000 frt adón alul fizető virilisták mám ! mondá Ilon. Nem emlékszel már mit beszélt Magvassyné. hogy miként járt barátnője ismerősenek unokája ? Ennél is szobát akart fogadni valaki. Mikor aztán magukra maradtak, torkon ragadta és megakarta rabolni. Hátha ez az, ki nálad szobát fogadott ? A kulcsok nála vannak és éjjel majd megrabol. E szavakra a gyanú hópelyhe leszállt a bizalom hegyének ormáról és mint a bizonyosság görgetege zuhant a völgybe, hogy agyonnyomja Szabót. Szegény Szabó ! Mártha néni a méltóságos asszony testvérhúga szellemes, bájos nő, ki életének legnagyobb részét Parisban tölté és a franczia szellem és nyíltság mellett a túlzást is elsajátította. Mártha néni mondják, nagy szemeket meresztett a rejtélyes Szabó ügy hallatára és azonnal kész volt a Ponson du Terrail-féle Rocambole. Most már a »méltsás« asszonynak is eszébe jutott, hogy ez embernek e Szabónak valóságos gyilkos tekintete volt, hogy oly sietséggel nyúlt a kulcsok után, miként azt csakis rabló teheti és végre, hogy e szavakat »nevem Szabó« bizonyos gunynyal ejtette ki. A három nő tanácskozott, hogy mitévők legyenek. Ily hangulatban találta őket a család régi barátja, hírlapíró, kinél szintén teljesedett az, mit fönnebb a foglalkozás befolyásról említettünk, Ennek mindig csak tollával volt dolga, órák hosszáig nézte tolla hegyét, minélfogva hajlandó volt minden dolgot hegyére állítani. — Hogyan méltoságos asszonyom, ily ember fogad önnél szobát ? Es ily gyanús körülmények közt ? Ez minden bizonynyal valamely betörő banda vezére, kinél kulcsai vannak, egy éjjelen mindent eltakarít innét. Itt azonnal intézkedni kell. Intézkedtek A házmesterrel tudatták a dolgot, ki készséggel ajánlkozott, hogy őrködni fog és elcsípi a gazembert. Meggyújtották valamennyi petróleum lámpát, hogy világos legyen, ha jő és ne gyilkolhassa meg őket egymásután a sötétben. Ekkor jött Szabó. Midőn a »méltsásék« meglátták a számostagu társaságot, azt mondták egymásnak: />Ali! jönnek már a gazemberek!« Szabó nagyot bámult, midőn a házmester bunkósbottal felfegyverkezve fogadta és lakásáig kisérte, a nélkül, hogy szólt volna. — Barátságos, de nagyon félős emberek, gondolta magában. Mennyire aggódnak, hogy bajom ne essék A második emeleten mindnyájan sorfalat képeztek. Némán, de félig ijedt, felig fenyegető arczczal ugy, hogy valóságos vesszőt kelle futnia szobájáig. névsorát. (A *-gal jelöltek adója oklevél alapján kétszeresen van számítva.) Dr. Halassy Vilmos*, Kovács Gábor, Veisz Sámuel, Véghely Dezső* jbmresz Gyula, Hunkár Dezső, Jerfy Adolf, Báron Jakab, Pick Ignácz, Rainprecht Antal*, Lamm Miksa, Fromm Miklós* Mihályi Sándor, Wertheim Sámuel, dr. Ováry Ferencz, Galamb József, Fischer Manó, Bauer Károly, ifj, Bélák István*, Ruttner Sándor, dr. Janossy Sándor*, Schrikker Sándor*, dr. Kende Ádám*, Popper Ernő, Ferenczy Károly, Valla Géza, Molnár István, Gindele Géza, Sándl István, Zarka Dénes Schrikker Rudolf, Paál Dénes* Steinberger Lipót*, Hunkár Denes, Szabadhegyi Kálmán, Purgly Ferencz*, gr. Zichy István, Rikóti Ede* Pőpler Károly, Vida Antal*, dr. Bélák Sándor* Bibó Dénes, Mihályi Géza, Hanauer Béla, Baráth Ferencz*, Rothauser Sámuel, Kenessey Miklós, Lakat Mihály, Plosszer István*, dr. Lővy László*, Fischer Károly, id. Martonfalvay Elek*. Molnár Antal, Reé Jenő, Saáry Lajos* Sarlay Gyula Szalőky Géza; Volf Pál, Penc József, Kemény János, Nagl Benő v. Adolf, Bohn Gyula, Csoólc Lajos, Horváth Kálmán, Csolnoky László, Körmendy Béla, Bodry János, Fodor Kálmán, Schneider Lidót, Bezeredy iván, Steiner Jónás, Forster Elek, Horváth Antal, Lővinger Mór, Füssy Molnár Jószef, Bermüller Alajos, Iglauer János, Kubai Hubert, ifj. Schlesinger József, Veisz Elek, dr. Pillitz Benő* Bognár Endre, Kenessey Zoltán, Koritschoner Lipót, Korbély György, Vogl Sándor, Huszár József, Ungár Sámuel, Sz. Horváth Pál*, Kakas József, Preisach Gábor, Hoffner Albert, Marics János*, Csillag Gusztáv, Blum Hermán, Kopácsy Árpád, Ajkay Miklós, Kovács Elek, Eőry Szabó Sándor, dr. Spitz^r Mór, ifj. Schlesinger Mór, Volf Sándor, Lövenstein Adolf, Barcza Kálmán*, Bezerédj Lajos, Lakat János, Szalóky Tamás. Tóth László*, Kemény Andor, Békeffy Károly, Bélák János, Steiner József, Zarjeczky Viktor*, Ney Jakab, Rothauser Mór* dr. Karsa István*, Szőke Károly, Csepeli Imre, Bánóczy Pál, Perlaky Géza, Bruck Sámuel, Pap Ferencz, Fekete Károly, Spitzer Simon, Répásy Mihály, Bánvárth Gusztáv, Steiner Mór, Blau Ádolf, Sömjén István, Mattus György, Szőke László, Politzer Áron, Kellner Vilmos, Kovács Péter, Licbter Izidor, Horváth Kálmán, Werner Károly, Bocsor Szabó zavartan köszöntőit. Azonban alig lépte át szobája küszöbét, midőn az ajtót 'kívülről rázárták. — Igy' ni rablóvezér ur ! — szólt tk be a kulcslyukon, most foglyunk és ha erőszakosan akar szabadulni, golyót röpitünk agyába, tisztelt Szabó ur ! A selyemsimaságu Szabónak, ki oly bársonyos akart az életben lenni, hideg veríték boritá homlokát. Miféle embejfek közzé jutott ! Talán tébolydában fogadott szobát ? Kétségbeesetten nézett körül szobáján ban. Minden bútort kihordták volt abból csak a pamlagot hagyták ott. Erre feküdt Szabó barátom, hogy bevárja a reggelt. Súlyos álmok gyötörték. Majd kényszerzubbonyt érzett testén, majd czellában látta magát. Mint gyilkost fogták el, pedig nem gyilkolt, csupán »könyveit.« De az mit se használt. A vérpadra hurczolták és lefejezték. Feje lehullott a , . . padlóra. Fölébredt. A pamlagról esett le álmában. A nap sugarai elárasztották a szép nagy szobát és a méltóságos asszony áll előtte és zavartan mosolyogva adta tudtára, hogy Szabó ur üzletéből a házi szolga elhozta holmiját. Azután őszintén elbeszélte ijedelmét és bocsánatot kért, amiért nem hitte, hogy Szabó a neve. Magam vagyok oka, felelte Szabó barátom, Nevem Qly közönséges, hogy azt