Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-07-30 / 19. szám

A dolog úgy tőrtént, hogy a férj nem akart jégcsappá fagyni és nem engedte magát azon reggel begöngyöltetni a vizes lepedőbe. Hiába erőlködött Róbert ketsegbeesetten, hogy kihúzza az időt a szokásos egy óráig, azon nap a kúra nem tartott tovább 20 percznél. Magától a fürdőtől is togvaczogva menekült haza a férj, hogy telmelegedjék a felesége öleléseitől. Képzelhetni azonban meglepetését, mikor a fogadó szobalánya mosolyogva tudtára adta, hogy ő nagysága vagy 20 perczczel előbb sétára indult az orvos úrral. Alighanem a CasinoPark vagy a Bellevu e felé vették utjokat. Rosszat sejtve' hanyatt-homlok a Casino-Park felé iramodik az agyonmaszirozott családapa s a Park egy félreeső zugában szerencsésen meg is tajálta övéit, hűs ligetnek árnyas rejtekén. Ok a hűvös idő daczára egy cseppet se fáztak .... Kedves szerkesztő ur ! — miután nem vagyok festő, azt a hatásos tableaut, mely hamarjában képződött, nem festhetem le Unnék. A válóper aktáiból azonban kielégítheti kíváncsiságát, — ós. Tövisek. Szép csendesen eléltünk valahogy 1893-ig, annélkül, hogy eszünkbe jutott volna tenni valamit városunk haladásának érdekében. 1893-ig megéltünk, szép falusiasan s most egyszerre csinálunk aszfaltot, földmives iskolát, dohánygyárat, villákat etc. sőt — uram bocsá ! — vízvezetékről 1 és villamvilágitásról is szól a fáma. S mindez, ! minden bevezetés nélkül beütött 1893-ban. j Az a tót legény jut erről eszünkbe, a ki 20 éves korában bevándorolt Magyarországba s a kit a rákövetkező évben sorozás elé állítottak. »Milyen vitéz nép ez a l magyar !« — sopánkodott nagy csudálko- ' zással a Janó. »Iltem 20 évig Tótországba,« senkinek se nem jutott eszibe engem besorozni — alig egy éve vágyom ebbe a vitéz zországba, mingyár viszik engemet mundérba bakának . . ! * * * A rendőrkapitány kiadta a rendeletet, hogy este nem szabad megöntözni az aszfaltot, mert ha vizes a járda, a közönség nem fog rajta sétálhatni. A gavallér kapitány valószínűleg a hölgyekre gondolt, ladgálva üres eszmek s ábrándok után. Oly tudomány ez, mely mindig az igazságot, a természet törvényéit kutatva csak az örök természettel foglalkozik s éppen azért szép, változatos, mindig uj mint ez, melynek eredményei lélekemelők, magasztosak s megnyugtatók, mint a vallás igéi ; tételei pedig örökké ragyogó diadaloszlopai, az emberi szellem soha el nem homályosuló dicsőségének . . . Gondolatok. =• Éles töltések. — Vannak drámaírók, akikkel inkább sétálok, mint irok egy darabot. * Ha a nő egyszer uj kalapot vesz a fejébe, azt csakhamar a fejére is teszi. * Ismerek irókat, akik egyik müvet a másik után irják ; azaz ezt a másikat többnyire más szokta megírni. * Senki sem boldog a halála előtt. A halála után meg még kevésbé. Hát akkor mikor boldog az ember ? * Ha valakinek nincsenek gondolatai, ne emészsze magát e felett gondolatokkal. * Nem mindenki alszik jól tollakon. Az illetőknek mindig jól meg kellene választani azt az irót, akinek müveit olvassák. * Egy régi közmondás szerint nem hisznek annak, aki egyszer hazudott. Épen azért sok ember egyszerre sokat hazudik. Wipjjchen féltve a sleppeket az aszfalton való usztatástót s féltve minket, hogy megfosztatunk attól a gyönyörű látványtól, mit az esti aszfaltkorzó nyújt bámuló szemeinknek. Mindez idáig nagyon szép. Csak egyben teved a kapitány ur. Abban ugyanis, hogy ő azt hiszi, hogy a sleppek bevizezéset csak az által lehet megakadályozni, ha nem öntöznek. Ez a nézet határozottan teves. Mert a ternó csinálásnak is kétféle módja vagyon. Vagy kihúzzák ugyanis azokat a számokat, melyeket az ember megtesz, vagy azokat a számokat kell megrakni, melyeket kihúznak. — Épen ugy van ez a slepekkel is. Mert nemcsak akkor lehet azokat a viztől megóvni, ha nem öntöznek, hanem akkor is, ha a vizes aszfalton a hölgyek felfogják a sleppjöket. Minthogy pedig a kapitány ur attól fél, hogy a vizes járdán a közönség nem fog sétálhatni, hát mi sietünk őt megnyugtatni, hogy azon esetre, ha a hölgyek chikkesen felfogott ruhával parádéznak, nemcsak kisebb nem, hanem bizonyára kétszerte nagyobb lesz a sétáló — férfi publicum 1 * * Az ifjú és babája Egy szép nap estéjén, Együtt bcszélgttének Tókertek rejtekém Az ifjú szólt magáiul, Tüzes szerelmirül =— . A lányka hallja és a Szép szóknak ügy örül . . . S az ifjú csak beszéle Nagy hévvel mind tovább, Ügyét azonba' cseppet Sem vitte ám odább. Tán várta, mig a sült nyul Kitárt szájába fut — Csak szólt, de nem tett semmit, S a kis lány — elaludt. . . . * * Arról az öntözés ellen való rendőrkapitányi rendeletről egyúttal hű képet kaphat a megfigyelő : milyen nálunk a közegészségügyi gazdálkozás. A cincát hagyják illatozni, a csatornákat nem kevésbbé, mert ez szaporítja a miazmákat, hanem este öntözni — mert ez tisztítaná kissé a levegőt — azt már nem szabad. Azok a sokszor megénekelt kupaktanácsai Magyarországnak épen igy tettek az 1833-iki nagy kolera alkalmával. A faluban ugyan sorra látogatták a sógorok kolerás komáikat, hanem azért a falu határát vasvillás bakterek őrizték, hogy a faluba kívülről be ne hurczolják a kolerát. Ha a szomszéd faluból level érkezett, azt a határőrzők vasvillára szúrva vették át s ugy vitték be vasvilián rendeltetése helyére, hogy hozzá ne kelljen nyulniok a levelhez s igy rájuk ne ragadjon valami bacillus. Hanem azért, mig a válasz megérkezett, a levélhordó a legnagyobb lelki nyugalommal ült össze a határőrökkel, forgatni a 32 levelű bibliát egy gyenge rúfmáriás, avagy francefúsz erejéig. A levéltől igen — a levélhordötol nem féltek, hogy elkapják a kolerát . , . , •* * * Egy gyengéd családapa egyszer egy »haute nouveaUté« kalapot vett a feleségének. Mikor kifizette, hanyatt homlok futott vele végig az utczán, hogy mielőbb hazaérjen. »Hova rohansz azzal a kalappal« ? — állítja meg a rohanót egyik barátja. »Futok vele a feleségemhez« — szól lelkendezve a férj — mert félek, hogy mire hazaérek vele, addigra kimegy a divatból!« Most, hogy az aszfaltláz 42L-OS a hosszu-uteza másik oldalán lakók, a Corvinés Kigyó-utczaiak nyakra-főre iparkodnak a maguk részére is aszfaltot kérvényezni, hogy még az augusztus 12-iki közgyűlés megszavazza nekik. Ugy látszik, ők is azért sietnek, mert félnek hogy mire rájuk kerül a sor, addigra talán elmúlik az aszfaltláz és az aszfalt is kimegy a — divatból , , . , HÍRE K. — Meghívás. A pápai honvédszobor bizottságát az elnökség augusztus hó 2-ikán szerdán d. e. 11 órakoa »pápai takarékpénztár« nagy termében tartandó ülésre tisztelettel meghívja. Tárgy : a szobor felállítása idejénelv meghatározása ; a hiányzó pénz beszerzési ügye. — A dunántuli ág. ev. egyházkerület Ö felsége a király Kőszegen való tartózkodása alkalmából küldöttségileg fogja magát képviseltetni. A küldöttség tagjai Stettner Gyula, Rabovszky István, Kund Samu, Nagy János, Nagy Sándor, Gebhard József, Kiss János, Gyurácz Ferencz, Barcza Géza, Ihász Lajos, Takács Dénes, Brunner János, Renner Henrik és Purgly Sándor dr lesznek, kikhez még többen fognak csatlakozni. — A »Jökai-kör« elnöksége legujabbi határozata szerint addig. ís mig az alapszabályok megerősítést nyernek, taggyüjtés czéljából városunknak és vidékének közönsége körében aláírási iveket köröztet, s remélhető, hogy az uj kör iránti lelkesedés és érdeklődés minél több tagot szerez e nemes hivatásu körnek. — A honvédszobor bizottsága kéri mindazokat, kiknél még aláírási ivek vannak, hogy ezeket minél előbb rendelkezési helyére juttatni szíveskedjenek, mivel az adakozók névsorát folytatólagosan hirlapilag közzététetni szándékozik. — A pápai ipartestület vasárnap rendkívül látogatott gyűlést tartott Mészáros Károly rendőrkapitány, iparhatósági biztos elnöklete alatt. A gyűlés főtárgya a Szokoly Ignácz lemondása folytán üresedésbe jött jegyzői és ügyészi állás betöltése volt. A jegyzői állásra Boskovicz Sámuel ideiglenes jegyző és Nagy Károly pályáztak. Heves korteskedés előzte meg ezt a választást, melynek eredményekent Nagy Károly került ki győztesen 51 szavazattöbbségét nyerve el. Az ügyészi állásra Vid Károly ügyvédet választották meg Mányoky László ügyvéd ellenében. — Bauer báró közös hadügyminiszter temetésen a honvedelmi minisztérium rendelete folytán P e r c z e 1 ezredes vett részt a helybeli 7-ik honvédhuszárezred képviseletében. — Polgármesterek kongresszusa. Győr város polgármestere a napokban felhívást intézett kollegáihoz, hogy a közigazgatás államosítása ügyében szeptember hóban jöjjenek össze. Az értekezlet helyéül Debreczent ajánlja. — Tánczmulatság. A jánosházai kaszinó augusztus hó 5-én hangversenynyel és szavalattal egybekötött jótékonyczélu tánczestelyt rendez kedvező idő esetén a kaszinó kerti helyiségében. — Régi fuvarlevél űrlapok használata. A kereskedelemügyi miniszter legújabban kiadott rendeletében megengedte, hogy az 1893 évi julius hó i-éig érvényben volt régi fuvarlevél űrlapok a belforgalomban ez évi ok tóber hó i-ig továbbra is használtathassanak.