Pápai Független Ujság – I. évfolyam – 1893.

1893-07-09 / 16. szám

Az e drámákban kifejezett nagy és merész gondolatok dicsősege nem járt egyeni hátrányok nélkül Bessenyeire nezve. A felvilágosodás szabad eszmei lerombolták vallását, megsemmisítették boldogságát. Midőn a rövid bécsi ragyogás után a megindult irodalom vezerének vissza kellett vonulnia falusi magányába, hogy ott elfeledten, szomorú egyedüllétben őrölje le napjait, kiragadva a körből, melynek finomsága életeleméve vált, megfosztva a vallás támaszától, mely gyámolította tudatlan ifjúságában, az egykori fény es az elvesztett szerencse emlékei között tépelődő Bessenyei láttára, lehetetlen, hogy azt ne mondjuk, jobb lett volna reá nézve soha ki nem mozdulni a falusi körből és dicsőség nélkül, de nyugodtan élni, mig igy boldogságával vásárolta meg nagy dicsőségét, mely őt, mint irodalmunk ujjáteremtőjét megilleti. Mert az az emberi sors, hogy mindent drágán kell megfizetni a világon, de legdrágábban a dicsőséget. Stern ErnŐ. KARCZOLAT. Tövisek. Egy kis németországi városkában, Schneidemühle-ben nagy katasztropha történt. Artézi kutat akartak fúrni s e közben a talaj lesüppedt majd egy méternyire, a járdák megrepedtek, a házak összeomlottak. Nagy most a pánik az egész kontinensen, mindenütt, a hol kutakat furtanak. Be fognak szakadni az összes artézi kutak ! És ebben az általános rémületben egyedül Papa áll szilárdan, rendületlenül, nem ismerve félelmet, rettegést. Nálunk az ártézi küt nemcsak hogy be nem szakadt, de ki sem lyukadt . . . * A tisztújító városi közgyűlés után történt. Egy csinos kis menyecske — a kit nagyon bánt, hogy a férjét nem bántja a szereplési viszketeg rátámad a közgyűlésről hazatérő férjére : »Nos I beszéltél-e valamit ? — Persze hogy beszéltem — feleié a férj. »Mit ? Mit ?« — türelmetlenkedik az asszony. Én bizony megirigyeltem az apósom sorsát és a héten pályáztam hasonló állásra, mely Erdélyben ktrült üresedésbe. Ecseteltem a miniszter ő nagyméltósága előtt szomorú helyzetemet és mihelyt megjő a kinevezésem, megugróm. De kérem, el ne áruljanak ám a feleségem előtt 1 Kópé. Gondolatok. A hálás emberek a termékeny földhöz hasonlók. Többet adnak vissza, mint amit elfogadtak. « Munka édesíti az életet, de azért a munkátlanság nem keseríti. * A zenészek akkor is játszanak, ha dolgoznak és akkor is dolgoznak, ha játszanak. * AKinek a munka élvezet, annak az élvezet munka. * A ki be van zárva, annak sok »s z a b a d« ideje van, * Egy pillanatban blamirozhatja magát az ember örök időkre. * A nemes ember a rosszakról is nemesen gondolkozik. * A pesszimista hisz abban, amitől fél; az optimista abban hisz, amit remél. * Amikor a szappanbuborék a legragyogóbb, akkor pattan szét. — »Hát« — mormogja kötözni ' való phlegmával a kitűnő városi képviselő — »mikor be mentem a terembe, azt mondtam, hogy : — jő napot kívánok !« * Az uszodának tudvalevőleg temérdek magán vállalat csinál konkurrencziát. Különösen női fürdőkben. — Viczai, Kappel, Bodánczky és Isten tudja még miféle elnevezés alatt élvezik hölgyeink a Tapolcza hűvös hullamait. A viz azonban — természet szerint — tovább folyik ezekről a helyekről is, és természetes fürdőül kínálkozik a szomszédos magánházakban. Ezeket a női fürdőkkel szomszédos privátvizeket nagy előszeretettel kultiválják különösen a fir.'tal emberek, a kik nem annyira lehűlni jönnek a hullámok közé, mint inkább felmelegedni attól a tündéri látványtól, melyet a szomszédban lubickoló syrenek nyújtanak. Az elválasztó deszkafal ugyanis — különösen a legutóbb emiitett fürdőben — nem minden folytonossági hiány nélkül való s ha nem is tökéletes, de mindenesetre elég kényelmes kilátást enged a vizi paradicsomba. Fiatal embereink eme élénk érdeklődése következtében a rosz nyelvek állítása szerint a fürdőző hölgyek között mozgalom támadt, mely követeli a fürdő tulajdonostól a rozoga deszkafal — eltávolítását. * * * A kereskedelmi ifjúság önképzőköre gondolt mereszet és nagyot — és a téli i potya mulatságokkal ellentétben, beléptidijat szed a mai tánczvigalomért. A körnek egy ! »magasrangu« tisztviselője személyesen vitte ! el a meghívót egy csipős nyelvű kis leány: nak. Mikor a kicsike elolvasta a meghívón ezt a sort : belépti-dij 50 kr. — felbiggyesztette az ajkát és igy szólt: »Hozattak legalább egy vaggon idegen fiatalembert, a kikért erdemes lesz beléptidijat fizetni ?« * Megvizsgálta a fogházunkat a börtönügyi bizottság. Igen vonzónak találták és I nagyon kívánatosnak. Hanem maholnap már-már tele lesz bennlakóval. A vizsgálat közben egyik bizottsági tag odaszól a börtönőrnek : No! János, van-e eleg lakója a megyeháznak ? »Há'szen lakó csak akad mindig« — morogja mély meggyőződés hangján az öreg — »csak czella vóna elég, a hova be lehetne csukni azokat a gazembereket a kik szabadon járnak.« * * Szent Flórián a kéményseprők védőszentje. Pápán ugyan semmifele védőszentnek nem emeltek szobrot, de Szt.-Flóriánnak igen. Hogy miért ? — annak a kéményseprők a megmondhatói. Vannak, a kik azt mondják, hogy ez symbolum, minthogy illő hogy ebben a tisztaságáról hires városban a legtisztább emberek védőszentjét ünnepeljék. Vannak azonban olyanok is, a kik azt tartják, hogy ez a nagy tisztelet megengeszteli Szt.Flóriánt és távoltartja a várostól a veres kakast. Most, hogy a város annyira belejött a tisztogatásba, ezt a szegény kopott szobrot is el akarja régi helyéről tisztogatni és egyúttal renováltatni. Hát hiszen ez igen szép dolog, csakhogy attól felünk, hogy a renovált Szt.-Flóriánt annyira meg fogja hatni ez a nagy tisztelet, hogy nem csak a veres kakast, hanem egyáltalán mindenféle kakast távol fog tartani a várostól. Ebből aztán nemcsak az a baj fog származni, hogy nem ehetünk kakaspecsenyét, hanem az is, hogy nem lesz kakas a városban, mely fülebe kukorikálja a városi tanácsnak, hogy ébredjen immár szörnyű álmaiból. Vagy nem a kakas szavára kezd virradni, hanem azért kiált a kakas, mert hogy virrad ? * * Dani bácsi tudvalevőleg nagyon okos ember, Ezt mások; is állítják, de Dani bácsi különösen. Azok a />niások« ezl ugyan semmivel se tudják bizonyítani, de Dani bácsi igen. Neki ugyanis ügyvédi diplomája is van, meg mérnöki is. Ebből az következik, hogy Dani bácsi kétféle észszel rendelkezik: az egyik arithmetikai szabályosságu, mint a mérnököké, a másik furfangos, mint a jogászoké. Csak az a baj, hogy mikor Dani bácsinak a mértani eszére volna szüksége, akkor rendesen a jogász eszét veszi elő, mikor .pedig a jogi tudományára volna a városnak szüksége, akkor meg a mérnöki tudományát értékesiti. Viszont azonban az a szerencséje, kogy mikor valami jogi baklövést követ el, akkor azt mondják az emberek : nem tehet róla az öreg, hiszen mérnök szegeny ; ha pedig a mérnöki tudomámányával sül fel, akkor avval vigasztalódunk: nem csoda, hogy nem ért hozzá az öreg; hiszen jogász ! Már most az a kérdés, mérnöknek jobb-e a Dani bácsi, vagy jogásznak ? A közönség köréböl.*) Tekintetes szerkesztő ur! A mult napok egyikén Sopronból haza felé utaztam. Győrré d. e, io óra tájban ér» keztem és igy nem lévén közvetlen csatla* kozásom, a győri vasúti állomáson kellett bevárnom a déli 12 órakor Pápára induló vonatot. Az utazás fáradalmait az uj győri állomás pompás és kényelmes berendezesü II osztályú várötermeben akartam kipihenni, ámde az utas tervez és a vasútiak vegeznek. Az őrtálló portás elzárta előlem az ajtót, mivel a várótermekbe csakis a vasúti menetjegy előmutatása mellett lehet bejutni. E rendelet ellen nem volna semmi kifogásom, csakhogy akkor méltóztatnának elrendelni azt is, hogy vasúti jegyek az egész nap kaphatók legyeink, mert az utazó közönség külömben ki van teve annak, hogy a vasúti indóház előcsarnokában kell óra hosszat ácsorognia, mig a pénztárnál jegyre szert tehet. Az utazó közönség érdekében kérem e sorok szives közzétételét, tán meg lesz annak az az eredménye, hogy a győri állomás főnöksége a közönség kényelmenek rovására hozott rendeletét mihamarabb megváltoztatja. Pápán 1893 Julius hó 5-én Kiváló tisztelettel G J. *) E rovat alatt közöltekért felelősséget nem vállal a SZERK. HÍREK. — Személyi hirek. Gróf E s zt e r h á z y Móricz, Veszprémmegye főispánja, péntek délelőtt rövid tartózkodásra Lajtha melletti Bruckba utazott. — Darányi Ignácz, orsz. képviselő a ref. főgymnásium gondnoka f. hó 2-án városunkba érkezett az iskolaszéki ülésre s két napig városunkban időzött. — Főúri esküvő. Eszterh á z y Ferencz gróf, megyénk főispánjának testvéröcscse e hó 1 7-én esküszik örök hűséget Lobko vitz Anna Berta herczegnőnek, Lobkovitz György herczeg leányának. Az esküvő Prágában megy végbe, a herczegprimás házikápolnájában. — Uj pénzintézet városunkban. A kisbirtokosok hitelintézete —mint értesülünk — fiókintézetet létesit városunkban. Az uj intézet julius végével már megkezdi működését,