Pápai Független Kisgazda – III. évfolyam – 1947.

1947-06-07 / 23. szám

J f POLITIKAI SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: PÁPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. HKRDETESEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG. Felelős szerkesztő SZALAY KÁROLY ELOFIZETESI Díj: Egy évre . Postakarékpénztári Félévre . . csekksz. sz. 25.525 Negyedévre 26 Forint 14 Forint 7 Foriat állt ki fiatál magyar demokráciánk az elmúlt napokban, örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy megerősödve "került ki a próbatételből. Nem lett igazuk a jósoknak, előre örülőknek,, kudarcba fulladt a suttogó propa­ganda. A válság órák alatt megoldó­dott, sztrájkok, # tüntetések, hosz­szúra nyúlt tanácskozások helyett munka, rend, nyugalom van az or­szágban. Aki elfogulatlan szemmel figyelte az eseményeket, megállapíthatta, hogy a vezető pártok nemcsak poli­tikai érettségükről, hanem igazi fe­lelősségtudatról és mértéktartásról tettek tanúbizonyságot. Az "elmúlt napok eseményeinek' vizsgálatában mégsem ezt tártjuk el­sősorban örvendetesnek. Hanem a dolgozó parasztság fölényes maga­tartását Hiába próbálták egyesek megbontani e nyugalmát és felelőt­len suttogásokkal új államrendünk ellenségeinek malmára hajtani a vi­zet — a dolgozó magyarság kine­vette őket. Az öntudatos erő mosoly­gott a gyengeség kétségbeesett pró­bálkozásain. A parasztság és mun­kásság tömegeinek magatartása, ve­zetőik felelősségtudata és mérték­tartása nemcsak a válságot oldotta meg, hanem bizonyságot tettek fia­tal demokráciánk ereje és . állandó­sága mellett is. Nem öröm és nem dicsőség szá­munkra, hogy ezt a válságot a mi oldalunkról kezdeményezték. Nincs helye a mellébeszélésnek, de nincs szükség a túlhajtott mea culpázásra és főként nincs semrrv okunk a két­ségbeesésre. Egy ember, tíz ember, húsz ember nem jelenti a pártot. A párt és főként a többségi párt dolgozó százezreket jelent, akik nem hatalomért és pozícióért, hanem meg­győződésükből kötelezték el magu­kat e gondolatnak. Nem a gondolat­ban, az emberekben van a hiba. És minél gyorsabban és biztosabban szabadulunk meg azoktól a ballasz­toktól, amelyek akadályozták a bé­kési programm radikális megvalósí­tását, annál közelebb érünk a célhoz. Nyugodtan felmérhetjük erőinket. De ennek az erőnek a birtokában számvetést kell csinálnunk magunk között. Aki nem bírja el a párt fegyelmét, nem vallja a radikális békési pro­graminot, aki még mindig vissza­felé kacsint és szívesen tapsolna a feudális Magyarország feltámadásá­nak, annak nincs helye közöttünk. Mi bekét, válságmentes, nyugodt, termelő munkát, paraszti tömegeink gazdasági és kulturális felemelkedé­sét akarjuk és nem kacérkodunk újabb háborúval. Mi építő boldog magyar fiatalságot akarunk és azt, hogy az elkövetkező évek meghozzák azt, amire mindig vágytunk: féle­lemmentes, emberhez méltó életei. Á virágos,, napfényes Kertmagyarország felé.. — Amiről érdemes volt egy miniszteri rendeletet megalkotni és végrehajtani. — A városok és községek fejlődésé­nek sehol, soha és semmiféle rendel­kezés nem szabott olyan forradalmi irányt és lehetőséget, mint a minden családnak házhelyet, majd nyugodt otthont biztosító 2400/1945. sz. föld­müvelésügyi miniszteri-rendelet. So­kan a pillanatnyi szélcsendet tekintve azt hiszik, hogy mint annyi más tör­'vény és rendelet, ez a tökéletes és nagyvonalú jogalkotás is elenyészett. E cikknek az a célja, hogy tájékoz­tasson : mi a helyzet ezen a fronton. A magyarországi házhelykérdést csak a földreform kere­tében és azzal párhuza­mosan lehet gyökeresen megoldani. Egyrészt a faluk és városok mellett elterpeszkedő és minden községfej­lődésnek gátatvető nagybirtokokból lehetett a házhelyek céljára szüksé­ges terület biztosítani, másrészt tar­talékolni kellett az igénybevett terü­letből megfelelő mennyiséget arra a célra, hogy a megváltás alá nem ke­rült,• de községfejlesztés miatt kike­rülhetetlenül szükséges ingatlanok helyett azoknak tulajdonosa, meg­felelő csefeingatlan kárpótlást kapjon. A rendelet értelmében családi otthon, gazdasági, közegész­ségügyi, kulturális, vallási és egyéb közérdekű intézmény létesítése cél­jából igénybevehető bizonyos meg­szorításokkal minden olyan, bárki tu­lajdonában levő beépítet­len terület, vagy beépí­tett területnek a szüksé­get meghaladó része, amelynek tulajdonosa la­kóházzal rendelkezik. A földreformot lebonyolító szervek munkaenergiáját annyira lekötötte a mezőgazdasági ingatlanok igénybe­vételével, juttatásával és telekkönyv­vezésével járó s a házhelykérdésnél feltétlenül sürgősebb munkálat, hogy^ a házheíykérdés generális rendezését általánosságban el kellett halasztani a földek telekkönyvvezése utáni időre. Veszprém megyében a földek te­lekkönyvezésének előkészítése Hitet teszünk a haladószellemü pol­gári demokrácia, a vallási, kultúrális, emberi szabadságjogok, a magán­tulajdon gondolata mellett. Szolgálni kívánjuk a népek együttműködését, a paraszti és munkástömegek egy­ségét, a haladó magyar demokrá­ciád. Ezt kívánják a mögöttünk fel­sorakozott százezrek, nempedig a bé­kési programm, vagy Bajcsy Zsi­linszky Endre célkitűzéseinek elha­nyagolását. május 15-én menetrend szerint végetért. Az igénybevételi és juttatási kérdé­sek, egy-két az Országos Földhiva­talhoz jogorvoslat folytán felterjesz­tett esettől eltekintve rendezettek s ma már kizárólag műszaki és telek­könyvi kérdés az utolsó, nemzeti­szinben keretezett telekkönyvi kivo­nat átadása, melyre 1947. október 31. van határidőül kitűzve. Veszprém megye földhivatala az ötvenedik köz­séget már elküldötte telekkönyvezés végett a járásbíróságnak s ezzel a megyékre kitűzött ver­senyben talán első-, ta­lán második-, de leg­rosszabb esetben harma­dikak vagyunk. Elérkezett tehát a házhélyrendezés ideje. A megyében mintegy hatvan köz­ségben az igénybevétel kérdése tisz­tázódott. A kiosztások megtörténtek, több ház fel is épült és csupán a telekkönyvvezés van hátra. Legalább százra tehető azonban azoknak a he­lyiségeknek a száma, ahol az igény­bevétel még rendezetlen. Több helyen még a volt földigénylő bizottságok kötelességévé tett kije­lölés sem történt meg'. Megvalljuk, az igénybevétel itt-ott még kisembereken is fájó sebet üt. De ahogy megértjük azt a gazdát, aki görcsösen ragaszkodik a falu kö­zepén levő három holdas krumpli­földjéhez, éppúgy hódolnunk kell* annak a törekvésnek, amely a falu foghíjjasságát eltüntetve, oda 10-12 muskátlis por­tát telepít és gazdája a falu határában kap kár­pótlásul 4-6 hold cse­reföldet. • Mindenesetre magukat károsultnak valló igénybevételt szenvedtek meg­értése, de . különösen a túlnyomó­részt oktalan panasz és. fellebbezé­sektől való tartózkodás is szükséges, hogy a házhely kérdés minél gyor­sabban és minden kivánalomnak megfelelőleg megoldható legyen. A régi, tervszerűtlen házhelyak­ciókkal szemben a mostani szem előtt tartja az egészségi követelmé­nyeket. Nedves vagy zord szél­járásnak kitett helyen nem enged települést, sőt több ilyen íalurészt Veszprém megyében is megszüntetett. Földrajzilag, gazdaságilag helyes irányban fejleszti a községeket, hogy ugymondjuk kerekebbé teszi azokat, szemben például az 0. F. B. köz­ségeket elnyújtó országútmelletti par­cellázásaival. De talán legokszerűbb a mostani házhelyrendezés azért, mert nem szük nyomorportá­» kat, ha^em konyhakerté­• szetet is biztosító 40G— 800 öles családi ottho­nokat létesít. Magyarországon hozzávetőlegesen négyszázezer házhelytelket s majdan ugyanannyi lakóházat teremt a ház­helyakció. Szükségtelen arról beszél­ni, hogy mit jelent ennyi új konyha­kert. Telkenként átlagosan 10 gyü­mölcsfát számítva, négymillió új gyümölcsfa egymillió magyar gyer­mek gyümölcsszükségle­tét fedezi. Az én házam, az én váram tudato­sítja minden egyes háztulajdonosban a Nemzetéhez való nagyobb ragasz­kodást. Az egyoldalú fizikai, vagy szellemi munka után a kertészkedés üdítő lehetősége, a gyermekek kor­látlan játszótere, saját levegő, saját napfény stb. olyan p'luszt jelentenek, amiért érdemes volt a 2400-as rendeletet nem­csak megalkotni, hanem maradéktalanul végre is hajtani. A v rengeteg ház felépítése szédítő összegbe kerül, de példákat tudunk" arra, hogy az akaraterő mire képes. A kishitüeket elvisszük Mezőszilasra, ahol az igénybevételt szenvedettek 48:3 arányban megértették az idő szavát s ma már elkeresztelt, lom­bossá fejlett egységes fákkal beülte­tett utcák hálózzák be a 250 hold­nyi új községnegyedet s a felépült házak száma meghaladja már a százat. Lajoskomáromban a termés minél intenzívebbé tétele érdekében a jut­tatottak földjükkel egy helyen kapták 800 öles házhelytelkeiket. Egy kultur­góc körül létesül az ország egyik legtervszerűbb tanyatelepülése. A két­szobás típus házak tégla és faanyaga Paula pusztán deponálva van, a há­zak gombamódra nőnek ki a földből s az egészséges terv mozgatói őszre a századik házat is tető alá akarják hozni. Természetesen nagy általánosság­ban a házépítésnek városon nagyobb, faluhelyen kisebb pézügyi nehézsé­gei vannak. Bízunk abban, hogy a kormányzat mihelyt lehet, meg fogja találni a módját, hogy altruista köl­csönnel és más segítségnyújtással valóra váltja minden magyar dolgozó szép álmát. Nagy Péter. Ara SO fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom