Pápai Független Kisgazda – III. évfolyam – 1947.

1947-05-24 / 21. szám

1(1. évfolyam 21. szám. 1947. évE május hó 24. POLITIKAI E T I L A P SZERKESZTŐSÉG ÉS KI AD Ó H I VATA L: j Főszerkesztő: ! ELŐFIZETÉSI DiJ: Egy évre .... . . 26 Forint PÁPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. I . SZALAY KÁROLY . Postakarékpénztári Félévre ..... HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN' DÉLUTÁN 4 ÓRÁÍG. | I . SZALAY KÁROLY csckksz. sz. 25.525 Negyedévre . . . . . 7 Formt A pártpolitikai mozgalmak nem­csak békési viszonylatban, hanem iezen túlmenően is, országos viszony­latban is jellegzetességében magyar sajátosságúak, a nemzet szempont­jából azonban súlyosan hátrányos és káros képet mutatnak. . Mindannyian tudjuk, érezzük, akik bármilyen kis mértékben is felelősek vagyunk a magyar nép felemelkedé­séért, hogv népünk csak úgy állhatja meg helyét a népek, a nemzetek nagy versenyében, ha tervszerűséget és céltudatosságot visz bele gazda­sági' és politikai életébe. A mi népünknek nem szabad elve­szíteni önuralmát, higgadtságát, el kell fojtani az egyéni bosszúnak, a gyűlöletnek a legkisebb parazsát is. Senki ne akarja visszaadni a köl­csönt, egy-két magáról megfeledke­zett embernek. Nem szabad nézni az egyéni érzéseket, hanem azok felé az eszmék felé kell fordulnunk, amik összefognak és nem különválasztanak bennünket. Éppen ezért ma a hároméves terv­nek kell a magyar élet homlokteré­ben állni, nem suttogó propagandá­val és gáncsoskodással; mert ez csak akkor valósulhat meg, ha minden magyar dolgozó részt vesz annak ki­alakításában. Nem lehet sajátos nem­törődömséggel nézni azt a mnnkát, amit az ország vezetői vállaltak az ország újjáépítéséért, igen, az orszá­got ki kell vezetni a kátyúból és a becsületes dolgozók életszintjét sok­kal magasabbra kell emelnünk. Mert ebben az országban az ember nem lehet árú többé és -nem lehet esz­köz a hatalom birtokosainak kezé­ben, sem munkagép, hanem ember, aki ha verítékesen is keresi kenyerét, de megköveteli, hogy ez a kenyér elég és jó legyen. Ebben az országban nem szabad többé az erőszakot alkalmazni, ha­nem a közösségi érzés és a testvéri szeretet és a szociális igazság által irányított életet kell élni. Nem engedhetjük meg magunk­nak a pártviszályt és a marakodást, egyik embernek sem biztosíthat több jogot a jó pártigazolványa. Le kell vetnünk a régi korhadt előíté­leteket és az avult társadalmi szem­léletet. Kell, hogy erkölcsileg, érzés­ben és gondolkodásban újjászüles­sünk, ha népünk azt akarja, hogy ez a nagy terv történelmi valósággá váljon. Meg kell keresni a módot, hogy a nemzet és a dolgozók életébe ne szólhassanak olyanok bele, akik nem dolgoznak és egyenesen munkakerü­lők: Lehetnek ellentétek a munkáspár­tok és a Kisgazdapárt tervei között, de meg kell találni a módot, hogy mindenképpen a dolgozók érdekeit szolgálja. A szellemi, a kétkézi és mezőgazdasági munkások életszínvo­nalát emelje. Hiszem, hogy minden magyar ember akarja, hogy a magyar nép, a magyar dolgozó milliók életnívója, a nagyobb falat kenyér, az emberibb élet megvalósuljon. És ez az or­szág a boldog, megelégedett embe­rek országa lesz és akkor pártunk programmja szerint: a szabad füg­getlen hazában boldog lesz minden magyar. S?. K. Jtúy Endre Úgy ötven évről nézetni a Mostra. Be boldog lesz, ki majd megmosolyogja Vergődő, zűrös, mai életünket S ágy látja, ahogy látni kellene: Feltörni indult, tébolyos zene, Lelkek nagy csődje, jövők'szomjúsága. Be boldog lesz, ki majd messziről látja S szól majd felölünk bölcsen, hidegen. De ma szenvedünk mind-mind idelenn, Magyarul pláne még különösebben, Ki több jóságban, ki több őrületben, De élni semmiképpen sem vidám. Hát eloldalak, béklyós paripám, Szaladj bele a meg nem ért jövőbe: Úgy fáj a Most és én úgy fájok tőle. Be jó volna visszatekinteni, Úgy ötven évről nézhetni a Mostba. A Független Kisgazda Párt programmja A Független Kisgazda Párt pro­grammját — a közóhajnak megfele­lően — ismertetjük jelen és követ­kező számainkban. Ez a programm senkinek nem ígér könnyű életet. Az elkövetkező nehéz esztendőkben Pár­tunk éppen úgy teljesíti kötelessé­gét, mint az elmúlt tizenhét eszten­dőben is teljesítette, öre lesz a tör­vényeknek, a rendnek, az alkotmánynak, a nemzeti hagyományoknak, a köztársaságnak, a demokráciának. A békési programm teljesedésbe ment. Elértük azokat a lehetősége­ket, amelyek megteremtéséért a bé­kési programm 1930-ban le lett fek­tetve. Eme lehetőségek birtokában új programmunk azt szolgálja, hogy ebben' az új világban megépítsük a szabad, független, demokratikus Magyarországot. Ismertetésünk első része a meg­valósítandó magyar demokráciáról szól. Az új magyar élet örökös politi­kai életformája a demokrácia, vég­leges és megbonthatatlan kerete a köztársaság, alapja köztársasági al­alkotmány, amely kimondja, hogy az államhatalom kizárólagos forrása és birtokosa a magyar nép. A tör­vényhozó hatalmat a nép az általá­nos, egyenlő, közvetlen és titkos vá­lasztójog alapján megválasztott nem­zetgyűlés útján gyakorolja. Magyar­ország köztársaság. A köztársaság élén elnök áll, A Független Kisgazda Párt eltö­kélt szándéka tökéletessé kiépíteni, tisztítani, nemesíteni, megszerettetni a demokratikus köztársasági állam­rendet és vigyázni arra, hogy azt sem a reakció meg ne dönthesse,sem bármiféle önkényuralmi kísérlet meg ne semmisítse. A köztársasági törvény meghatá­rozta a polgárok jogait: »Az állampolgárok* természetesés elidegeníthetetlen jogai különösen:­a személyes szabadság, jog az elnyomástól, féle­lemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyüle­kezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó em­beri megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog s a részvétel joga az állam és az ön­kormányzatok életének irányításában? Ezektől a jogoktól egyetlen állam­polgár sem fosztható meg törvényes eljárás nélkül, és e jogokat a magyar állam valamennyi polgárának minden irá­nyú megkülönböztetés nélkül, a de­mokratikus államrend keretein be­lül, egyformán és egyenlő mértékben biztos ítja«. A Független Kisgazda Párt e jo­goknak örök időkre való biztosítását elválaszthatatlannak érzi a köztársa­ság védelmének kötelességétől, amely mindé n állampolgárt egyformán érint. Éppen ezért szükségesnek vall­( ja, hogy a szabadságjogokat korlá­tozó átmeneti intézkedések, amelye­ket az idők kényszere miatt kellett életbeléptetni s amelyek részben még ma is érvényben vannak, mielőbb fo­kozatosan lebontassanak és Ar^ 1 forint REFORMÁTUS FŐISKOLAI KÖNYVTÁR PÁPA

Next

/
Oldalképek
Tartalom