Pápai Független Kisgazda – III. évfolyam – 1947.

1947-04-26 / 17. szám

Ili. édoiyam 17. szám. PÁPA U n 1947. évi április hó 26. POLITIKAI HETILAP •pnannnnHnra SZERKHS7.TÖSEG ES KIADÓHIVATAL: | FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ | ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egy évre 26 Forint PAPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. 1 ^ -j a g * y K A „ - y 3 Postakarékeénztári Félévre 14 Forint HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG. I ^ ^ » " H " U L 1 fj csekksz. sz. 25.525 Negyedévre 7 Forint Színes, pesti forgácsok Pestre betört a tavasz. A város felett mint egy hatalmas méretű kék selyem ernyő feszül a tavaszi ég= bolt, a levegő illatos a tavaszi sza­goktól; a csillagok versenyt ra­gyognak. a villanyfényt sugárzó neon- és más villany égőkkel. Az utakon fiatalos fürgeséggel nyar­galnak, száguldanak a különböző kocsik, autók. A járdákon az em* berfolyam rohan, sodor és övül, harsog, kacag. Az üzemek, üzletek, műhelyek hangosak a munkától s a forgat lomtól; a körutakon békebeli szí= nek és hangok. Az utcai árusoké közt új szereplő a »hamisítatlan amerikai vágógumi« árus. A Nem= zetinél, mint a tenger vize apad=da­gad a tömeg. Bent a színházban Somlay ágál; ez a hatalmas szí­nész szemben áll az egész családjá­val: az egész régi világ pusztulásra itélt képmutató, harácsoló, é.zéket= len kis= és nagyságaival. Érzi az új idők szelét s keresi a végiben az igazat, az emberit, de azt nem ta= lálja, mert ilyen tartalma máv nincs. És amikor Somlay-Jegov a forrada­lom tűzpiros színeibe omlik bele, jönnek fel a völgyből, mindegyik életlángfát Mészáros Ági=Surája viszi tovább: az ev ős, fiatal, ifjú. Az új élet élője lesz általa a kidőlt ember is, aki nem élhette, de hitte az új, fiatal életet. A tavasz, a fiatalság tombol a színpadon is tehát, ha mindjárt dráma is az, amit ott játszanak. Mészáros Agi nagy utat tett meg. Nemcsak azt, ami a vidékről Pes= tig vezette, de azt is, ami a vidéki színészettől a színjátszó művésze­tig vezet.. . A Dunába még belelóg az Er* zsébet híd karcsú íveinek roncsa, de a Margi.thíd tájéka máv szinte teljesen voncstalan. Az átépített Ferenc József hídon s a Kossuth= hídon kering az emberfolyó Pest= ről Budára és vissza. A hídköze= pen nincs megállás, a gyalogjáró= kon is sodov a tömeg, de az an* dalgó, szerelmes fiatalokat még ez sem tudja zavarni. Állják a sod= rást s nézik a csillogó vizet s egy= más csillogó szemét. Mindegyik= ben a tavasz színei tükröznek ... Budán a romházak tömege s a , házak és tömegek felett a zöld és • virágzó élet. A fák feledtetik szí= ! neikkel a romok szürke komovsá= ! gát. A kifordult tégla=házbelek vö­rősségét a barackfák rózsás színei finomítják, úgy, amint a romok között terjengő bűzös szagokat megillatosítva mixelik s adják visz= sza a vivágerdők illatárjával. Kijőve Budáról, fehér és lila színorgia ömlik szét a dombok ol­dalán. Mindenhol a virágzó fák színei. A tétényi és érdi dombok lejtőin ezer és ezer fa pompázza a tavaszt s a földszőnyegek barna színeit pettyessé fehérítik a fák le= hullatott szirmai. Sehol egy tenyér­nvi munkálatlan föld; az ünnep még inkább ünnep a dolgozó pesti embernek, amikor kis telkén han= gyaként munkálkodik. Ügy simo­gatja szerszámaival a földet, mint az anya gyermeke selymes haját. A műút szürke betonszalagján is ott ragyog, harsog a tavasz. Valahol kiránduláson voltak s most tarta­nak vissza Pestre, a daloló, csillogó szemű leánycsoportok. A legidő= sebb talán 18 éves lehet. Vannak vagy kétszázan. Kis csoportokban hajában, ruháján virág, arcuk pi= ros, szemükben az öröm játszik és kandi mosolyt szór a mellettük el= haladóra. Ének, csiritelés árad fe= lőlük. A matvóz= és cserkészblúzok szinte feszülnek az alóluk robbanó fiatalságtól s a permetező esőcsep­pek nem zavarják a hangulatot. Az útsza rag aljáról egy zöldes katonai 'autó fut fel közéjük. Megáll; a ve­zető odaszól az egyik csoporthoz. A lányok körűl veszik. A tejes, arcú, szemüveges fiú az ülésből csokoládét vesz elő s szétkínálja. A lányok felugrálnak a kocsira, ellepik. A végén mint egy fecske­fészek, oly hangos és tömött. Az­tán — mivel a »megtelt« tábla ki­tétetett, beleszirénáz a tavaszba s elindul a lánysereggel. A fiú fél kezével sofíroz, a másikkal az ölébe­telepedett kislányt öleli. Nem sza­bályos, semmiesetve sem az. De bizonyos, hogy a forgalmi rendőr is mo'solyogva húnv majd szemet , a s2abálytalanságnak, ha fiatal és érzi a tavaszt> ami bent van a leve= gőben s amelyik ott tombol még benzinfüstöt tőfögő autón is .. • Falvakat járom Enyhe 'tavaszi napsugár simogat végig a határban. A nép a földnek hajol, szántanak, vetnek, ültetnek, hogy legyen kenyér minden dolgozó magyar asztalára. Első utam Tapohpaförc vezet, már baboná­san legendaszerű lett ez a kis falu forrásaival és van is valami abban, hogy: ki a Tapolca vizét issza, vá­gyik annak szíve vissza. A község népe dolgos, szorgalmas. Mióta Ol­vasókörét becsukták, hol téli estéken fontos ismeretekkel hasznosították magukat, a barázdák fölé hajolnak és ott építik az új magyar életet. Kist­király itt is akad, de a jámbor nép hiszi, majd csak leszáll a lóról, ha nem, akkor majd ők veszik ki alóla a lovat és megkérdik tőle, hogy horir nan jött Különben megértés és béke honol az egész faluban. Bakonyjákó. A svábkérdés egész országban problémát jelent, így Bai­konyjákón is. Nem tudják, mennek'-e, maradnak-e? Ideje lenne már vég­érvényesen eldönteni. Temérdek a panasz a telepesekre, vannak derék, rendes, dolgos telepesek; de van P egypár dologtalan, akinek a munka­kedve nem akar megjönni, akiket a rendőrségünk csak nemrég emelt ki közülök. Reméljük, bíróságunk alaposan fel fogja világosítani őket egyről-másról. Jó üzleti érzék sem hiányzik olyikból, még a fertőző be­teg sertéshúst is kimérte a lakosság között. 700—800 hold föld .hever elmunkálatlanul. Abban a hitben ha­gyom el ezt a jobb sorsra érdemes falut, hogy talán ez az év meghozza a telepeseknek a megbékélést, a munkakedvet, az anyagi javak meg­becsülését. Far kas gyepű. Romokban van, pár házában békét és nyugalmat áhítoi­zik a nép. Mióta az izgága pártvezef­tőt leváltották, a pártok békességben vannak. A határban folyik a munka és munkával építik az új magyar életet. A falu népe cs'odát művel. Do£ gozik. Munkája nyomán új élet fa­kad és a lassan előbömió kalászok hirdetik, hogy eljutunk az új ke­nyérhez. Szerkesztő. GUI Baba A Perutz Kultúrgárda hat napon át zsúfolt nézőtér előtt adta elő Huszka-Martos csodás szépségű ^ope­rettjét, a Giil Babát. Egy műkedvelő előadásban mindig van vak mi íé el­metes. A kritikust legtöbbször a mű gyengéi ragadják meg, de ez az előd­adás a művészi munka tökéletessége volt- Büszke lehet városunk erre a művészgárdára, mely az igazi szép­séget és a tiszta művészetet csillog­tatta. A színpadi bűvészet minden szépsége - felvonult ezen az előadá­son. Színpompás jelmezek, szépség, fiatalság, díszletköltemények, csodás Szépségű muzsikai Az előadás fővá­rosi nívón mozgott. Talán nem kö­vetünk el hibát, ha a rendező BrigV levich Gyulát említjük legelőbb. Ha­talmas és tökéletes munkát végzett ez az Istenáldotta tehetség, szinte óramű pontossággal pergett a darab. Gratulálunk Brigkvich Gyula ezért a teljesítményért. A zenekar' Szabó Sándor hegedűművész /vezénylésével a zene minden szépségét felvonul­tatta, sokszor mintha különös égi zene csendült volna, olyan csodás volt- A legnehezebb a darab szerepi­lőiről kritikát írni, hisz a főszerep,­lőtől a kis epizód szereplőig mind nagy munkát végzett. Mármarosi Magda a kellem és a báj \o!t, hangja úgy csilingelt,, mint kis patak hava/­sok lágy ölén. Székely Ibolyában egy új tehetség mutatkozott be, kedves, aranyos egyéniségével meg­hódította a közönséget. Papp Sándor mélységesen, emberien alakította ne­héz szerepét, azt hiszem könnyeink igazolták művészetét. De minek őt dicsérni. Mesterházy Sándor mind­jobban kezd belejönni, szépen éne­kel. A közönség kedvence lett. Gö­möri Miklós nagyon meglepett ben­nünket, jó színész, ügyesen játszott. Varga Pista és Kurbel Jenő még az igazi cigányokon is túltettek, nagyon C Ára 50 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom