Pápai Független Kisgazda – III. évfolyam – 1947.

1947-04-13 / 15. szám

Szövetek j S e l.y mek |T Pamutáruk • Mindenkor legolcsóbban legjobbat ^t 1 K A=divatházban Kossuth=u. 16. sz. ah Szövetek .11 Selymek Íll« Pamutáruk az ezévi költségvetésben erre a célra nincs fedezete. Az interpelláló Tóth László a további megvitatástól elál­lott azzal, hogy annakidején majd a költségvetés tárgyalásánál ennek a lehetősége ismét adva lesz. A napirend előtti felszólalások után az elnök szünetet rendelt el s utana "kezdődött meg a tárgysorozat tárgyalása. Ez már gyorsabb ütem­ben folyt, mivel az eltávozottakkal a tárgyalási kedv jórésze is eltűnt. — Különösebb viták nem adódtak. A pótköltségvetés tárgyalásánál volt némi élénkség, de végül is azt 37 igen szavazattal elfogadta a közgyű­lés. Ncm-mel csak Tóth László sza­vazott, míg Ozsvald Ferenc tartóz­kodott a szavazástól. — A közgyűlés este 10 óra tájban ért véget. hogy ott is elpihenjen az ügy. Vagy — mert csak beismerésben volt -— kellő bizonyíték hiányában ezt is felmentsék... A cikkírónak igaza van: a cigány­kérdést csak rendészeti úton nem le­het megoldani, de ezen az úton alkalmazott kellő szigor és hozzá­értés ugyancsak elősegíti a megol­dást. A cigányok számára is van börtön és munkatábor! Vagy vár­junk egy újabb dánosi vérfürdőig?! Pápa, 1947. április 9. Csonka Árpádné nv. tanítónő. Nyersbőrt, legmagasabb napi áron vásárol Telefon: 12—11. szőrmét Papp Vince nyersbőrkereskedő Pápa, Kervin-u. 26., SaIétrom=u. 2. a ciQtínylcérdíés ! Kaptuk és adjuk a következő le­velet: Ha van akasztófahumor, akkor van efféle lelkesedés is; valami akasztófa-elégtételes öröm is.- Mert ilyen hangulattal olvastam lapjuk mult heti számában a »Cigánykér­dés«-^)l írt cikket. A problémát na­gyon sokan saját kárukon tanulták megismerni. Hogy végre erre az országos ve­szedelemre, — minden d.olgzó éiős- i dijére — ráirányították a figyelmet, ; e helyen, nyilvánosan kell köszöne- 1 tet tiiondanom a cikkírónak. Azt hi­szem, minden becsületes, dolgozó ember nevében is. Elkeseredésünk 12. órájában tár­tunk azért, amit a cigányok véghez visznek. Csak itt, a mi utcánkban, alig van család, amelyet ne káro­sítottak volna meg. A mult héten is fényes nappal, pillanatig nyitvaha­gyott lakásból egész öl fehérneműt s cipőket vittek el.' Nem értjük, hogy merészkedhetnek ennyire?! Hol a hiba? Ki tehet erről?! Nincs arra mód, hogy munkába törjék?! A de­mokratikus ország újjáépítésében még a legkisebbnek is ki kell a ré­szét venni. A kérdéseket saját keserűségem kényszeríti ki belőlem. Kétszer ra­boltak ki, a tettesek is kézrekerültek. Az egyik tettest a bíróság bizonyí­ték hiányában felmentette, a másikat áttette a fiatalkorúak bíróságához, — Egy Mösisiy. Különböző dolgokat hallottam a könnyről és különböző megállapítá­sokra jutottam; hullottam ilyet is: »ki könnyen sír, az könnyen is ne­vet«, vagy a magam megállapítása: a szív nem fáj, fia a szem a könny csepjeít ejti. A mait hetekben Zalában jártam, egy kedves ismerősöm házában be­szélgettünk az egyre gördülő napi. eseményekről. Ott iilt asztalunknál ismerősöm hűséges alkalmazottja, ki hosszú időt töltött a házban becsü­letben és most élete nagy jorcluló­pontjához érkezett, — élettársat vá­lasztott magának és elhagyja a régi házat.. Búcsúzik. Nézem az én kedves isnicrösömet űs láttam, nogyan Homályosodik el a szeme, nem bírt a könnyeivel, sírt... és otthagyott bennünket, csak zoko­gásának hangjai csendültek ki hoz­zánk. Mi, akik oít ültünk az asztalnál, észrevettük, hogy nehéz lett a szí­vünk és apró gyöngyök szakadtak jel es folytak le orcánkon... Úgy éreztük, abban a pillanatban, a hűség és a szeretet találkozott és megértet­tem ebben a búcsúzkodásban, hogy a legszebb emberi erény a kölcsö­nös megbecsülés és a becsület. Mintha a napsugár itta volna fel az éji harmatot: eltűnt a könny sze­münkről és szívünk derűje most is sugárba vonja azt a kedves ismerő­sömet, aki sírva búcsúzott hűséges alkalmazottjától. Sz. K. Jégszekrény eladó. Megtekint­hető Krona utca 47. sz. Pártértekezletek. A Független Kisgazda Párt a hús­véti ünnepek alatt három helyen tar­tott tagértekezletet. Az egyes közsé­gekben a tagértekezlet rendkívüli lá­togatottság mellett folyt le s meg lehet állapítanunk, hogy a szervezet háromnegyedévi passzivitása megér­tésre talált a párthívek között. Tisz­tában vannak azzal, hogy a pártve­zetöség nem tétlenkedett s hogy a közösség érdekét szolgálta azzal, hogy a belpolitikai válság idejealatt, — ami­kor a sajtó és egyes pártok propa­gandája amúgy is túlfűtötté tette a légkört — a maga hallgatásával el­érte azt a kívánatos célt, hogy nem sikerült a magyart a magyar ellen ugrasztani. Örömmel állapítottuk meg azt, hogy kint, a faluban békés és csendes munkás élet folyik. A parasztság egy­ben verseng: abban, hogy munka­teljesítményben felülmúlja a többi sorstársát. Nagyon helyesen állapí­totta meg Borsos Elek járási elnök: anélkül, hogy „arccal a földfelé" és más ehhez hasonló jelszavakra szük­ség lenne; anélkül, hogy a több munkáért bármi anyagi ellenszolgál­tatást, túlóradíjat s ehhez hasonlót remélhetne a parasztság, önmagát múlja felül munkateljesítményben. Ha valaha is több munkát követelnének tőle, úgy a Világegyetemet kellene megmozgatni s a napjárását átren­dezni, mert a parasztság számára ezidőszerint a napjárása jelenti a munkaidő meghatározását: dolgozik napkeltétől-napnyugtáig. Húsvét vasárnapján Csóton volt tagértekezlet, olyan érdeklődés mellett, hogy a megjelentek jórésze kívül re­kedt a mozihelyiségen. Itt és a másik falvakban is jóleső tényként állapít­hattuk meg, hogy — bár tagértekezlet volt —• a más pártok tagjai meghall­gatták az értekezletek szónokait és sehol a legkisebb összeszólakozásra, vagy rendbontásra nem került sor. Az értekezletek után pedig, a helyi vezetőség tagjain kívül, módjuk nyílott a kiküldötteknek^ megbeszélést foly­tatni a másik pártok helyi szerveze­teinek vezetőivel is; szót váltani és megbeszélést folytatni. Amint a gyű­lések, ugyanúgy az azt követő meg­beszélések is a legteljesebb koalíciós összhangban folytak. Húsvét hétfőn az első értekezlet Homokbödögén volt, . ugyan-olyan nagy érdeklődés mellett, mint az előző napon Csóton. A Himnusz eléneklése után a község bírója üdvözölte Bor­sos Elek járási elnököt, kérve, hogy mint a falu véréből való vér, az Istentől kapott tudását állítsa a parasztság szolgálatába és annak érdekébe. Utána a helyi szervezet elnöke nyi­totta meg az értekezletet, majd Borsos Elek mondotta el beszédét. A mult viláháborút követő Nagyatádi Szabó­féle kisgazda mozgalom ismertetésé­vel kezdte beszédét s ismertette azokat az okokat, amelyek a parasztságnak eme politikai mozgalmát befullasztotta a reakciós politika hínárjába. Ennek a megtorpanásnak a következménye lett a mai elesettségünk. Ha a paraszt­ság az akkori idők nyugodtabb gaz­dasági viszonyai mellett megkapja a nagybirtokokat, a földosztás a nép olyan gazdasági megerősödését vonta volna maga után, olyan szociális vi­szonyokat alakíthatott volna Magyar­országon, amely a magyarságot ké­pessé tette volna az -1930-as évekkel kezdődő és külföldről importált po­litikai blöffökkel szembeni ellenállásra. A német politika térhódításának egyet­len gátja a megfelelő gazdasági, szo- < ciális viszonyok között élő parasztság lehetett volna. A nagy per a mostani felszaba­dulással véget ért. A föld a paraszt­ságé. A parasztságnak ezt munkálni és megtartani kell. Ennek a lehető­ségét azzal teremti meg, ha kiharcolja, hogy a munkájának termékét olyan áron értékesíthesse, amelyből meg­élhet s ezen túlmenően a megfelelő gazdasági felszerelések beszerzésével, belterjessé tudja tenni gazdaságát. Gazdák figyelmébe! Mindennemű tavaszi vetőmagféleség, mint: lóhére-, lucerna-, fehérhere-, nyulszapuka-, somkóró-, mohar-, köles-, cukorrépa, mustár-, takarmány-cukorrépamag, ezenkívül hüvelyesek, borsófélék, tavaszi bükköny, valamint fajtiszta, faj-azonos minőségű konyha­kerti és virágmagvak, ezenkívül hagyma, dughagyma, fokhagyma kicsinyben ésjnagybanja legolcsóbb áron beszerezhetők: Kaufmann Ignác cégnél I* á p a, Fő-tér 1Q. (Volt Eisler-féle üvegkereskedés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom