Pápai Független Kisgazda – III. évfolyam – 1947.

1947-04-05 / 14. szám

Pápai Famunkások Szövetkezetébe jöjjön el, mielőtt bútort vásárolna. Gyöxőáféfc meg, §ogy olcsó áraUért elsőrendű munteáí Kap. Ráktáron vannak: Hálószoba-, konyha-, modern ülőbútorok. Elsőrendű épületmunkát, megrongált mübutorok szakszerű javítását és minden e szakmába vágó javíttásokat kedvező fizetési feltételek mellett vállalunk. Kiváló tisztelettel: Pdpal FamunKásoK SszövetKesete géperőre berendezett asztalos üzeme 'Pápa, Jókai-Mór utca 34. szám. parasztság kárára! Annyi furfang, 'becsapás és egyéb szakmabeli ötle­tesség, amennyi egy cigánykupecben van, nem található még a pesti al­világ csirkefogóiban sem. Számtalanszor tapasztaltuk Pápán, az egyéb fogásaikat. Hallottuk a fel­szabadulás utáni időkben, hogy nem egy rendőrségi személynek adta ki magát a gyanútlan, naiv falusiak 'előtt; ezeket becsapta s ugyanakkor aljas tetteivel kompromittálta a rend­őrséget. A piacon nem egyszer be­ugrasztja falusi áldozatát azzal, hogy xgazdasági rendőr«, elviszi a rend­őrség felé, útközben megzsarolja s utána »elengedi«... Ezekkel a jelenségekkel a ható­ságoknak intézményesen kell foglal­'kozniok s megoldást kell találni. Amíg eddig az állapotig eljutunk, rendészeti úton kell véget vetni a cigányság garázdálkodásának. Meg kell akadályozni, hogy mások va­gyonát, keresetét eltulajdonítsák és megfosszanak dolgozókat munkájuk eredményétől. Tudjuk, hogy a ren­dészeti hatóságok generálisan nem oldhatják meg a kérdést, de afít meg­tehetik, hogy a bűnöző cigányt ki­emeljék s elkülönítsék a dolgozók társadalmától. Reméljük, rendőrsé­günk ezen sürgős teendőjét a leg­gyorsabban végzi el s a közelgő hús­véti vásáron már tényleg csak a tisz­tességes kereskedőket látjuk kint a vásártéren. A korlátokon belül is s kívül is! x a járvány fel nem lép. Van olyan eset is, hogy a csodaszer valóban jónak bizonyul, de ezekben az ese­tekben nem tyúkpestis a baj, hanem valamely más baromfibetegség, ame­lyik jóindulatú és még a csodaszert is elbírja. (Ragadós barömfinátha.) Van ellene már pár éve kísérleti oltóanyag is.« Sajnos, eddig még nagyon bizonytalan eredményeket adtak az oltási kísérletek, legalább is állatorvosi körökben a vélemények nagyon is eltérők. Remélhetőleg a jövő meghozza a biztos hatású oltó­anyagot, mert a tudományos intéze­tekben a kutató munka állandóan 'folyik a tyúkpestis leküzdésére. Az elmondottakból láthatjuk, hogy a védekezést maguknak az érde­kelt baromfitulajdonosoknak kell ész­szerűen megoldani. Ennek legegy­szerűbb módja az, hogy meg kell. akadályozni, hogy tyúkállományunk fertőző betegekkel érintkezzék. Ha a közelben tyúkvész van, zárjuk be tyúkjainkat egészen addig, míg a járvány meg nem szűnik. Természe­tesen ha a betegség már a saját állo­mányunkat érte el, ez az intézkedés elkésett lesz. Alig lesz siketünk ak­kor is, ha kutyáink, macskáink a szomszéd fertőzött hulláit hazacipe­lik s otthon lakmározzák fel. Ezért ' nagyon fontos a hullák elégetése, vagy mélyre való elásása. A kór­okozó csirák ugyanis nagyon ellent­állók, beszáradás, hideg, meleg, ned­vesség nem semmisítik' meg. Fertőt­lenítés hiányában a megmaradt csi­rák az új állományt veszélyeztetik s ezek évről-évre él fognak hullani. Tehát a járvány lehajlása után fel­tétlenül fertőtlenítsünk. Egyik leg­eredményesebb és legolcsóbb fertőt­lenítő anyag a forró hamulúg. A mész alig jöhét számításba a pestis elleni fertőtlenítésben. Sok baromfibetegség van, de a pestis és a kolera a legtöbb pusztí­tást okozza. Ha valahol betegség lép fel, s nem tudjuk mi .a baj, fordul­junk bizalommal állatorvosunkhoz. Ilyenkor nagyon «jó, ha gondosan becsomagolt hullát is viszünk mind­járt magunkkal. Természetesen a hullát vissza is kell szállítani s nem úton-útfélen eldobni lustaságból., . Dr. Csöglei. Kedves előfizetőinknek, olva­sóinknak, munkatársainknak, ba­rátainknak, hirdetőinknek kelle­mes húsvéti ünnepeket kívánunk. £essz feltámadás. Nagypéntek napja a kereszthalálnak, a bűnösök is mind magukba szállnak. Az ember küldetése végetért, meghalt a Jóság gyilkos gonoszért. i Hazugság ölte meg az igazat, sötétre vált a kék égboltozat. Elment az ember bús nagypénteken, de él az Isten égben, földeken. A rögbe ment, vizeknek mély ölén, a légben fenn, túl a csillagok Ölén. Ö él a rügyben s rejtőző csirában, fűszálban, fában és nyíló virágban. Nagypéntek fájdalmas, borús igézet, de mégis, mégis éltető Ígéret. Sötét felhők mögött ott áll a Nap, bűnt, bűnöst hit s erény megváltanak. Az emberek közt új élet csíráz s beteljesül az ősi szentírás. Amíg bízol nincsen semmi ,veszve, ha meghalt is az ember; él az eszme. Kereszt halál az élet kapuja s ragyog fölötte boldog biztatás: Lesz, lesz feltámadás. Szalay Károly. Üzletajtó rolóját és ablakredőnyét, valamint összes lakatos munkák jutányosán készülnek. Rolók karban­tartását vállalom, Széchenyi-tér 7., lakatos műhely. TŰZIFÁT hasáb és kugli alakfában házhoz szállít Kalmár Németh Ferenc fakereskedő. Pápa, Vásár-utca 32. szám. Készlet van! JSKSSSEEÖSiíMX Nem sírni kell, hanem védekezni! Ez volt a címe egy plakátnak, ! amely egy síró nénikét ábrázolt. Az asszony egy tyúkhullát tartott a ke­zében és előtte a földön is baromfi­hullák hevertek. Ezek az állatok baromfipestisben • elhullott tyúkokat ábrázoltak, a síró néni pedig a károsult magyar gazdát. Valamikor a baromfitermékek kivi­teléből származó jövedelem országos viszonylatban harmadik helyen állott. A magyar baromfi finom rostu ízle­tes húsa miatt keresett árúcikk volt Tíülföldön. Ma nem tudom mennyi pénz jön be az országba baromfikivi­telből, de azt biztosan tudom, hogy évről-évre a baromfiállomány jelen­tékeny része pusztul el baromfipfs­tisben. Legnagyobb veszedelme ez főleg a tyúkféléknek. Viziszárnyasaink ke­vésbbé pusztulnak el pestisben. A tyúkpestisnek régebben alig volt je­lentősége, de pár éve annyira meg­honosodott nálunk ez a veszedelmes járvány, hogy tyúkállományunknak hozzávetőleges számítás szerint 30— 40 p/o-át évente elpusztítja. Szűrhető ragályanyag (olyan apró, hogy mikroszkópon át sem látható) okozza. Hörgéssel, bénulásokkal kez­dődik a betegség és majdnem min­den esetben gyors 1—4 nap alatt elhullással végződik. Lássuk hogyan betegszenek meg állataink. Tudjuk jól, hogy a tyúkfélék maguk kapir­gálják össze táplálékuk nagyrészét s eközben a háztól a szomszédba is elkóborolnak. Ilyen körülmények kö­zött a járvány terjedésének nagyon kedvező feltételei jönnek létre. A szomszédos udvarok állatai közvetle­nül érintkeznek egymással s beteg­ség esetén a fertőződés lehetősége a legkedvezőbb. Ilyenkor aztán a megindult járványnak csak egy-egy jobban elkerített udvar, vagy a falu vége fiija útját. Bár a tyúkpestis az ú. n. hivatalból jelentendő beteg­ségek közé tartozik, mégis a legrit­kább esetek közé tartozik, hogy va­laki. valóban bejelenti. Ezzel szem­ben nagyon gyakori, hogy a' még látszólag egészséges állatok, a bete­•gek mellől piacra kerülnek s így a járvány más falukba is elhurcoló­dik. A hullákat elásás helyett eldo­bálják, elajándékozzák, vagy a trá­' gya alá felületesen elássák. A trágya alól aztán a környék kutyái hordják széjjel, vagy trágyahordáskor kerül elő a hulla s az azóta felnőtt csirke­generáció a szülők hulláján kapir­gálva fertőződik félév múlva. Min­dent elkövetünk tehát, ami a járvány terjedését és állandósulását előse­gíti. Tárgyilagosan meg kell állapíta­nom azt is, hogy valami itt-ott mégis, történik kísérletképen a betegség 'megfékezésére. Az ivóvízbe tesznek fertőtlenítő szereket, többnyire hí­permangánt, kékgálicot, kreolint, só­savat stb. Van rengeteg csodaszer is, amelyik kitűnően beválik addig, míg 99 ABC Üstökös a z iskolában a ,,ÍJ ST Ö K O S gyógyszere ? a gaz d a s á g b a n! Vizhatlanítja, puhítja, festi a lószerszámot, csizmát, bakkancsoi, kocsibőrt és mindennemű bőranyagot. Csakis eredeti, lepecsételt palackban valódi. - Kapható minden szaküzletben. Gyártja: Sárkány Vegyitermék Vállalat Budapest, VII., Damjanich=u. 28/a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom