Pápai Független Kisgazda – III. évfolyam – 1947.
1947-07-05 / 27. szám
Közöljük a szerdán Veszprémmegyébe érkezett hadifoglyok névsorát IiI. é vfo I y a m 2 7.szám, PAPAI 1947. évi július hó 5. GETLEN POLITIKAI HETILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: PÁPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG. Felelős szerkesztő SZALAY KÁROLY ELŐFIZETÉSI DIJ: Egy évre 28 Forint Postakarékpénztári Félévre ........ 14 Forint csekksz. sz. 25.525 Negyedévre 7 Forint Aratás... Beérett a vetés. A nemrég még zöldelő dombokon és síkokon aranysárga és szőke kalásztenger hullámzik.. A gabonatáblák szélén már munkára áll készen az aratócsoport. Rövid fohász száll az ég felé. A Gondviselés nem hagyott kenyér nélkül bennünket. Hazánk földjén érett vetések sárgállanak. [ 1 A szántó-vető ember elnézi a sok kalászt, az arcáról boldogság sugárzik, azután megcsillan a. forrón tűző nap fényében a legáldottabb fegyver, a kasza. ' Aratunk! v Az első kaszavágással megkezdődött a. legszebb magyar ünnep: az aratás. Izmos, barna aratók vág fák rendre és szedik marokba, kőtik kévébe az álclást: a mindennapi kenyeret. Engedelmesen hull a sok kalász, serényen dolgozik, kötöz a sok kéz. Veríték gyöngyözik az arcokon, verítékük gyöngyözi a tarlót, míg pengetik a kaszát s mialatt megfeszülve kidagadnak az izmok a nehéz munkában, marokba, kévékbe gyűlik a termés, kiérdemeltebb lesz a mindennapi kenyér. Veritékes munkák árán lett a kalász, a kenyér, az élet, az erő, az egészség alapja és fenntartója. A nap melege perzsel, mint a tüz. Odafent a végtelen égbolt alatt pacsirták énekelnek és lent ia földeken gabonakeresztek sorakoznak. Az új, az ízes magyar kenyér ígérete mindegyik kéve. Egész évi munkánk bére pereg ki belőlük. A nélkülözhetetlen mindennapi kenyér falatját adja asztalunkra, amiből Ua nem is termett sok, elegendő jut mindegyikünknek. t A jriss szántások göröngyei közé vetett mag karajra való kenyeret adott. Vetéstől-aratásig, a mag betakarításáig örökös aggodalommal kel-fekszik a gazda. Retteg fagytól, jégveréstől, szárazságtól. Istenhez száll a könyörgés, mikor emelkednek az asztagok, a keresztek: óvd meg őket tűztől, víztől, rossz emberek gonosz igyekezetétől, hogy elegendő kenyér jusson belőlük minden magyarnak.' (vm.) Rendőr szolgálatban nem politizálhat — a rendőrség „politikai tevékenységet nem fejthet ki"! A belügyminiszter rendeletet adott ki, amellyel szabályozta a rendőrség tagjainak politikai tevékenységét. Az új miniszteri intézkedés tulajdonképen a hasonló tárgyú régebbi rendeletek és jogszabályok összefoglalása és megerősítése. A miniszter ebben a nagyfontosságú rendelkezésben nyomatékosan hongsúlyozta, hogy az államrendőrség tagjait nem akarja korlátozni politikai jogaik gyakorlásában. A rendőrség alkalmazottai bármely demokratikus pártnak tagjai lehetnek, a szervezetekben tisztséget is viselhetnek és a pártgyűléseken egyenruhában megjelenhetnek. De a rendőrség tagjait, szolgálatban és szolgálaton kívül, a rendőrség szolgálati szabályzata köti, tehát vigyázniok kell arra, hogy politikai • tevékenység alkalmából olyan magatartást ne tanúsítsanak, amely e szabályzatokba és rendeletekbe ütközik. A rendőrség tagja, bár egyenruhát politikai ülésen • is viselhet, egyenruhában ott fel nem szólalhat. A rendelet szerint rendőri egyenruhában pártjelvényt nem. szabad viselni, a polgári ruhát viselő rendőrségi alkalmazott pedig sem hivatalában, sem ' hivatalos eljárás során nem hordhat pártjelvényt. A rendőrség tagja hivatali helyiségben, vagy hivatalos eljárás alkalmával nem folytathat pártpolitikai tevékenységet. Nem szabad a testület más tagja ellen iannak pártállása miatt ellenségeskedést vagy gyűlöletet szítani, mert ha ezt bárki megtenné, s ezzel a testület szellemét megbontaná, a legszigorúbban járnak el vele szemben. Ha valaki a demokratikus államrend, vagy annak alapintézményei ellen izgató ellene bűnügyi eljárást kell indítani. A rendőrség tagjai elöljáróik, vagy feljebbvalóik személyét politikai gyűléseken, vagy összejöveteleken nem bírálhatják, testületi vagy szolgálati vonatkozású ügyeket pedig i pártokban és pártszervezetekben nem szabad tárgyalni. A rendőrség tagjait politikai gyűlésre, vagy összejövetelre hivatalból kirendelni tilos. A rendelet nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az államrendőrség a közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt fegyveres testület, amely ebben a minőségben pártpolitikai tevékenységet nem fejthet ki, politikai jellegű összejöveteleket nem rendezhet. A rendőrhatóságok vezetőitől egybehívott értekezleteken tehát pártpolitikai kérdéseket nem szabad tárgyalni* A belügyminiszter a rendelet megszegőivel szemben a legszigorúbb megtorlást fogja alkalmazni. Reméljük a pápai rendőrségre is vonatkozik ez a rendelet' és 'egyes urak — habár nehezen is — ráfognak jönni, hogy a jó rendőr megbízhatóságát nem a pártigazolvány adja. Néhány szó a város 1947/48. évi költségvetési közgyűléséhez 1947: évi július hó 1-én tárgyalta Pápa megyei várvos képviselőtestülete az 1947/48. évre szóló költségvetését. Az erre vonatkozó meghívókat június 27-én, pénteken kézbesítették ki a városi képviselőtestület tagjainak s ugyanezen a napon hívta össze a polgármester június 28-ára a városi jogügyi és pénzügyi bizottság tagjait, a benyújtott költségvetés megvitatására. Hogy ezen az együttes bizottsági ülésen mennyire tudta részleteiben is áttanulmányozni a költségvetést a bizottság, azt nem tudom, de feltételezem, hogy alaposan végezte munkáját s ezért kerülhetett a költségvetés kedden (július 1-én) már a közgyűlés elé. Polgármester űr a költségvetést bevezető szavaiban arra kérte a városi képviselőtestület tagjait, hogy megfelelő komolysággal tárgyalja ezt a nagyfontosságú kérdést. Ez az a pont,' amellyel kapcsolatban mi a Polgári Demokratapárt részéről néhány megjegyzést szeretnénk hozzáfűzni a közgyűlés előkészítéséhez. Teljes egészében osztjuk és helyeseljük polgármester úr ama bejelentését és kérését, hogy a város életét egész évre megszabó költségvetést komolyan kell tárgyalni. A komoly tárgyalás lehetőségének azonban megvannak a maga előfeltételei, ez pedig az, hogy módot kell adni a képviselőtestület minden egyes tagjának, hogy a költségvetési előirányzatba kellő időben beletekinthessenek, sőt demokratikus berendezkedésünk legelemibb követelményeként, mi még arra is módot nyújtanánk, hogy közszemlére való kitétel útján a város mindenegyes adófizető polgárának megadnánk a lehetőségét annak, hogy beletekinthessen. Hadd lássa az adófizető, hogy hova és milyen célra használja el a város vezetősége adófilléreit, vagy egyeseknek bizony meglehetősen sok adóra befizetett forintját, akik között bizony nem utolsó i helyet foglalnak el a dolgozók nagy tömegei sem, a kisiparosok, kiskereskedők, akiknél a helyzet ma az, hogy becsületes munkájuknak cca 75o/ 0-át hiszik el adóba. Itt a fentiek alapján mindjárt megállapítjuk, hogy nekünk pártunk részéről nem volt meg a lehetősége annak, hogy megfelelő komolysággal tanulmányozhassuk át a költségvetés egyes tételeit, mert pártunk még a mai napig sem kapo'tt egyetlen példányt sem .betekintésre, noha éppen annyira jogosult rá, mint a jelenleg a Nemzeti Függetlenségi Frontban lévő bármelyik párt. Mi csak örülünk annak, hogy — amint a közgyűlésen történt bejelentésből is kitűnik — voltak pártok, amelyek már június 26-án, csütörtökön megkapták a költségvetés egy példányát s így módjukban volt azt alaposan áttanulmányozni.. Azon azonban csodálkozunk, hogy egyik képviselőtestületi tagtársunk, Nagy Gyula, a képviselőtestület plénuma előtt kijelenti, hogy mindenki megkapta, tehát mindenkinek módfában volt megismerni a költségvetést. Az ilyen általánosításokkal minden vonalon nagy körültekintéssel kell eljárni, mert könnyen a valótlan állításának látszatába kerülhet az ember, mint jelenleg is. A hiba tehát szerény véleményünk szerint ott van, hogy ilyen nagy fontosságú kérdésben sohasem lehet a közgyűlést gyorstalpalásszerű sietséggel összeütni és a városatyákat megszavaztatva leifogadtatni egy költségvetést, amelyiknek nagyon sok, jelentős összegű tételéről kisülne, hogy az illető városatya a nagy gyorsaságban nem is tudja mit szavazott meg. Hogy ilyesmi elő ne fordulhasson, mi ezért bátorkodtunk azt az indítványt tenni, hogy tételrőltételre tárgyalja a közgyűlés a költAra 5Q fillér