Pápai Független Kisgazda – III. évfolyam – 1947.

1947-07-05 / 27. szám

Közöljük a szerdán Veszprémmegyébe érkezett hadifoglyok névsorát IiI. é vfo I y a m 2 7.szám, PAPAI 1947. évi július hó 5. GETLEN POLITIKAI HETILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: PÁPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG. Felelős szerkesztő SZALAY KÁROLY ELŐFIZETÉSI DIJ: Egy évre 28 Forint Postakarékpénztári Félévre ........ 14 Forint csekksz. sz. 25.525 Negyedévre 7 Forint Aratás... Beérett a vetés. A nemrég még zöldelő dombokon és síkokon arany­sárga és szőke kalásztenger hullám­zik.. A gabonatáblák szélén már munkára áll készen az aratócsoport. Rövid fohász száll az ég felé. A Gondviselés nem hagyott kenyér nél­kül bennünket. Hazánk földjén érett vetések sárgállanak. [ 1 A szántó-vető ember elnézi a sok kalászt, az arcáról boldogság su­gárzik, azután megcsillan a. forrón tűző nap fényében a legáldottabb fegyver, a kasza. ' Aratunk! v Az első kaszavágással megkezdő­dött a. legszebb magyar ünnep: az aratás. Izmos, barna aratók vág fák rendre és szedik marokba, kőtik ké­vébe az álclást: a mindennapi kenye­ret. Engedelmesen hull a sok ka­lász, serényen dolgozik, kötöz a sok kéz. Veríték gyöngyözik az arcokon, verítékük gyöngyözi a tarlót, míg pengetik a kaszát s mialatt megfe­szülve kidagadnak az izmok a nehéz munkában, marokba, kévékbe gyű­lik a termés, kiérdemeltebb lesz a mindennapi kenyér. Veritékes mun­kák árán lett a kalász, a kenyér, az élet, az erő, az egészség alapja és fenntartója. A nap melege perzsel, mint a tüz. Odafent a végtelen ég­bolt alatt pacsirták énekelnek és lent ia földeken gabonakeresztek sorakoz­nak. Az új, az ízes magyar kenyér ígérete mindegyik kéve. Egész évi munkánk bére pereg ki belőlük. A nélkülözhetetlen mindennapi kenyér falatját adja asztalunkra, amiből Ua nem is termett sok, elegendő jut mindegyikünknek. t A jriss szántások göröngyei közé vetett mag karajra való kenyeret adott. Vetéstől-aratásig, a mag be­takarításáig örökös aggodalommal kel-fekszik a gazda. Retteg fagytól, jégveréstől, szárazságtól. Istenhez száll a könyörgés, mikor emelked­nek az asztagok, a keresztek: óvd meg őket tűztől, víztől, rossz embe­rek gonosz igyekezetétől, hogy ele­gendő kenyér jusson belőlük min­den magyarnak.' (vm.) Rendőr szolgálatban nem politizálhat — a rend­őrség „politikai tevékenységet nem fejthet ki"! A belügyminiszter rendeletet adott ki, amellyel szabályozta a rendőrség tagjainak politikai tevékenységét. Az új miniszteri intézkedés tulajdonké­pen a hasonló tárgyú régebbi rende­letek és jogszabályok összefoglalása és megerősítése. A miniszter ebben a nagyfontosságú rendelkezésben nyo­matékosan hongsúlyozta, hogy az ál­lamrendőrség tagjait nem akarja korlátozni po­litikai jogaik gyakorlásában. A rendőrség alkalmazottai bármely demokratikus pártnak tagjai lehet­nek, a szervezetekben tisztséget is viselhetnek és a pártgyűléseken egyenru­hában megjelenhetnek. De a rendőrség tagjait, szolgálat­ban és szolgálaton kívül, a rend­őrség szolgálati szabályzata köti, te­hát vigyázniok kell arra, hogy poli­tikai • tevékenység alkalmából olyan magatartást ne tanúsítsanak, amely e szabályzatokba és rendeletekbe üt­közik. A rendőrség tagja, bár egyen­ruhát politikai ülésen • is viselhet, egyenruhában ott fel nem szólalhat. A rendelet szerint rendőri egyenruhában párt­jelvényt nem. szabad vi­selni, a polgári ruhát viselő rendőrségi alkalmazott pe­dig sem hivatalában, sem ' hivatalos eljárás során nem hordhat pártjelvényt. A rendőrség tagja hivatali helyi­ségben, vagy hivatalos eljárás al­kalmával nem folytathat pártpolitikai tevékenységet. Nem szabad a testület más tagja ellen iannak pártállása miatt el­lenségeskedést vagy gyű­löletet szítani, mert ha ezt bárki megtenné, s ez­zel a testület szellemét megbontaná, a legszigorúbban járnak el vele szem­ben. Ha valaki a demokratikus ál­lamrend, vagy annak alapintézmé­nyei ellen izgató ellene bűnügyi el­járást kell indítani. A rendőrség tag­jai elöljáróik, vagy feljebbvalóik sze­mélyét politikai gyűléseken, vagy összejöveteleken nem bírálhatják, testületi vagy szolgálati vo­natkozású ügyeket pedig i pártokban és pártszerve­zetekben nem szabad tár­gyalni. A rendőrség tagjait politikai gyű­lésre, vagy összejövetelre hivatalból kirendelni tilos. A rendelet nyoma­tékosan hangsúlyozza, hogy az állam­rendőrség a közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt fegyveres testü­let, amely ebben a minőségben párt­politikai tevékenységet nem fejthet ki, politikai jellegű összejöveteleket nem ren­dezhet. A rendőrhatóságok vezetőitől egybe­hívott értekezleteken tehát pártpoli­tikai kérdéseket nem szabad tárgyalni* A belügyminiszter a rendelet meg­szegőivel szemben a legszigorúbb megtorlást fogja alkalmazni. Reméljük a pápai rendőrségre is vonatkozik ez a rendelet' és 'egyes urak — habár nehezen is — ráfog­nak jönni, hogy a jó rendőr meg­bízhatóságát nem a pártigazolvány adja. Néhány szó a város 1947/48. évi költségvetési közgyűléséhez 1947: évi július hó 1-én tárgyalta Pápa megyei várvos képviselőtestü­lete az 1947/48. évre szóló költ­ségvetését. Az erre vonatkozó meghí­vókat június 27-én, pénteken kézbe­sítették ki a városi képviselőtestület tagjainak s ugyanezen a napon hívta össze a polgármester június 28-ára a városi jogügyi és pénzügyi bi­zottság tagjait, a benyújtott költség­vetés megvitatására. Hogy ezen az együttes bizottsági ülésen mennyire tudta részleteiben is áttanulmányozni a költségvetést a bizottság, azt nem tudom, de feltételezem, hogy ala­posan végezte munkáját s ezért ke­rülhetett a költségvetés kedden (jú­lius 1-én) már a közgyűlés elé. Polgármester űr a költségvetést bevezető szavaiban arra kérte a vá­rosi képviselőtestület tagjait, hogy megfelelő komolysággal tárgyalja ezt a nagyfontosságú kérdést. Ez az a pont,' amellyel kapcsolatban mi a Polgári Demokratapárt részéről né­hány megjegyzést szeretnénk hozzá­fűzni a közgyűlés előkészítéséhez. Teljes egészében osztjuk és helye­seljük polgármester úr ama beje­lentését és kérését, hogy a város éle­tét egész évre megszabó költség­vetést komolyan kell tárgyalni. A komoly tárgyalás lehetőségének azon­ban megvannak a maga előfeltéte­lei, ez pedig az, hogy módot kell adni a képviselőtestület minden egyes tagjának, hogy a költségvetési elő­irányzatba kellő időben beletekint­hessenek, sőt demokratikus beren­dezkedésünk legelemibb követelmé­nyeként, mi még arra is módot nyújtanánk, hogy közszemlére való kitétel útján a város mindenegyes adófizető polgárának megadnánk a lehetőségét annak, hogy beletekint­hessen. Hadd lássa az adófizető, hogy hova és milyen célra használja el a város vezetősége adófilléreit, vagy egyeseknek bizony meglehetősen sok adóra befizetett forintját, akik kö­zött bizony nem utolsó i helyet fog­lalnak el a dolgozók nagy tömegei sem, a kisiparosok, kiskereskedők, akiknél a helyzet ma az, hogy becsü­letes munkájuknak cca 75o/ 0-át hi­szik el adóba. Itt a fentiek alapján mindjárt megállapítjuk, hogy ne­künk pártunk részéről nem volt meg a lehetősége annak, hogy megfe­lelő komolysággal tanulmányozhas­suk át a költségvetés egyes tételeit, mert pártunk még a mai napig sem kapo'tt egyetlen példányt sem .be­tekintésre, noha éppen annyira jogo­sult rá, mint a jelenleg a Nemzeti Függetlenségi Frontban lévő bárme­lyik párt. Mi csak örülünk annak, hogy — amint a közgyűlésen történt bejelentésből is kitűnik — voltak pártok, amelyek már június 26-án, csütörtökön megkapták a költségve­tés egy példányát s így módjukban volt azt alaposan áttanulmányozni.. Azon azonban csodálkozunk, hogy egyik képviselőtestületi tagtársunk, Nagy Gyula, a képviselőtestület plé­numa előtt kijelenti, hogy mindenki megkapta, tehát mindenkinek mód­fában volt megismerni a költségve­tést. Az ilyen általánosításokkal min­den vonalon nagy körültekintéssel kell eljárni, mert könnyen a valót­lan állításának látszatába kerülhet az ember, mint jelenleg is. A hiba tehát szerény véleményünk szerint ott van, hogy ilyen nagy fon­tosságú kérdésben sohasem lehet a közgyűlést gyorstalpalásszerű siet­séggel összeütni és a városatyákat megszavaztatva leifogadtatni egy költ­ségvetést, amelyiknek nagyon sok, jelentős összegű tételéről kisülne, hogy az illető városatya a nagy gyorsaságban nem is tudja mit sza­vazott meg. Hogy ilyesmi elő ne for­dulhasson, mi ezért bátorkodtunk azt az indítványt tenni, hogy tételről­tételre tárgyalja a közgyűlés a költ­Ara 5Q fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom