Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-08-10 / 30. szám

é í f o S u a m BBaHHBBBBHBam 1946. évi augusztus hó tÖ, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: PÁPA. SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. FELELŐS SZERKESZTŐ: R. NAGY GYÖRGY HIRDETESEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG Az egész világ érdeklődése a francia fővárosban ülésező békeértekezlet felé fordul. Nincsen ma aktuálisabb kérdés, mint mit is hoznak ezek a párizsi tanácskozások. Valóban a maradandó és állandó béke alapköveit rakják-e le a francia fővárosban, vagy pedig az 1919-es békéhez hasonlóan egy új háború csíráit szórják-e el a világon? Az egyes nemzetek képviselői a jelekből megállapítható] ag komolyan fogják fel felelősségteljes megbízatásukat és ezen felelősség tuda. tában igyekeznek a többi nemzetek kiküldötteit felvilágosítani arról, hogy valódi béke csak úgy teremthető, ha félre tesznek minden bosszúérzést, az érdekelt nemzeteket, kiknek sorsáról vannak hivatva dönteni, ne vádlottkén i kezeljék, hanem egyenrangú félként, akiknek legalább azon minimális joguk biztosíttassék, hogy álláspontjukat kifejthessék, a döntésben résztvevő nemzetek pedig ítélethozataluknál ezen megindokolt és kellően alátámasztott érveket tegyék is mérlegelés tárgyává és ne úgy járjanak, hogy érvelésük már az előre elkészített ítélettel szemben zárt kapukat kénytelen döngetni. A magyarság szempontjából nemcsak hogy fontos a Párizsban hozandó döntés, mert nekünk egyenesen lét, vagy nemlét kérdése a kimondandó íté'eti Nem kívánunk kedvező elbánást, mert tudatában vagyunk annak, hogy a mult bűneiért nekünk is felelni kell és ezt a felelősséget nem is akarjuk magunktól eltávolítani. A legkevesebb amit kérünk, az igazság, ehhez a legnagyobb bűnösnek is joga van. Ha már a bűnösség kérdésénél tartunk, vizsgálhatjuk, hogy a mi bűnösségünk mennyivel nagvobb a románokénál, vagy a csehszlovákokénál. Románia éppen úgy háborút viselt a szövetséges hatalmak ellen a németek oldalán, mint mi és a háborúból azért léphetett ki előbb, mert a felszabadító seregek előbb érték és így korábban lerázhatták a fasiszta igát. A bűnösség mértékét illetőleg legfeljebb időrendi különbséf van, ez még nem teheti indokolttá, hogv másfél millió magyar hazájától elszakíttassék és idegen uralom alatt éljen. Nem akarunk más nemzetiségüeket uralmunk alá hajtani, csupán annyit, hogy a mí véreink itt legye| nek közöttünk és ahol ez nem oldható meg, úgy legalább azt szeret! nénk, hogy ugyanannyi magyar maí radjon idegen uralom alatt, mint | amennyi román kerül Magvarország; hoz. f t • Csehszlovákia a demokrácia teljes megcsúfolásával nemcsak hogy a tisztán magyarlakta területeket nem akarja Visszaadni, ha mohóságában annyira ment, hogy területi igényekkel állott elő, sőt ezen területi • igényeit folytonosan fokozza. Csehszlovákia mint ilyen ugyan nem vett részt a szövetségesek

1 elleni háborúban, azonban a Tisc-féle Szlovákia nemcsak hogy a németeket támogatta, hanem teljes egészében szolgálatára'állott, politikai és gazdasági életét teljesen német mintára rendezte be. A szlovákságnak ezen tiszta fasiszta átállása még ma sem szűnt meg, ma éppen úgv dühöng a fasizmus, mint a múltban. Ma is hangos Szlovákia a német dicsérettől, a Tisóék és Tukáék magasztalásától. Csehszlovákia ennek ellenére nemcsak hogy a magyar érdekeket el nem ismeri, hanem még további teljesen alaptalan területi igényekkel is fellép, ami arra enged következtetni, hogy a csehek feladták az anynyira kiemelt demokratikus gondolkozásukat és a fasiszta eszmék követői lettek. A magyarság ezzel szemben megszabadulva a német elnyomás alól, megvalósította a legtisztább demokráciát és példaadó módon megkezdette a közéletnek megtisztítását a fasiszta elemektől. Levontuk a mult tanulságait, saját bőrünkön tanultuk meg, hogy mit jelent egy nemzet elsülyedése, ennek következményeit viseljük azzal is, hogy romokban heverő országunkban megfeszített erővel kezdettük meg az újjáépítés munkáját, ami ma már '^ismerésre méltó eredményeket mutathat fel. A magyarság nemcsak külső formákban és szavakban valósította meg a demokráciát, hanem életével és munkájával is bizonyságot adott arról, hogv tényleg komolyan demokratikusan akar élni. A demokráciát szolgálja itt minden megnyilvánulás, legyen az közéleti, gazdasági, avagy politikai, sőt ennek szolgálatába akarjuk állítani az egész lelkivilágunkat és minden életmegnyilvánulásunkat. Bizonyságát adtuk élniakarásunknak és élnitudásunknak, törhetetlen harcosai lettünk a demokráciának, így' méltán elvárhatjuk a párizsi békeértekezlettől, hogy velünk szemben í igazságosan fog eljárni és az igazság érvényre juttatásával lehetőségeket nyújt arra, hogy a fiatal, de őszinte szándékkal megvalósított magyar demokrácia megerősödjék és életképes lehessen és így komoly tényezője lehessen az egyesült nemzetek! társaságának a népre nehezedő súlyos feladatok megoldásában. Baíogh államtitkár a forint iránti bizalomról és a bizonyos „17 százalékról" Balogh István miniszterelnökségi, államtitkár Veresegyházán mondott beszédében megállapította, hogy a forint győzött. Amerikában is jegyzik a forintot és egv hájszállal jobban minősítik azt, mint Budapesten. Ebből látszik, hogv Amerika is bizalommal van Magyarország gazdasági jövője iránt. A szilárd forint egyik feltétele, hogy a gazdák eleget tegyenek beszolgáltatást kötelezettségüknek. ami meg is fog történni. A gazdák testvért látnak az ipari és szellemi munkásságban és ha egyik osztályt szembe állítanák a másikkal, ez azt jelentené, hogy elpusztul az egész nemzet. A többnyire túl magasan megállapított ipari árakat revízió alá kell venni. A tragikus miskolci eseményekkel kapcsolatban idézte az egyik munkáspárti vezér kijelentését: >;Mi csak 17 százalék arányában vagyunk felelősek, mert ilyen arányú szavazatot kaptunk«. Erre az a válasza, hogy ha csak 17 százaléknyi felelősségük van az ország vezetésében, akkor bizonyára megelégesznek azzal, ha a hatalomból is csak 17 száza'ék jut nekik. A koalíció minden pártjának igyekeznie kell szerénynek és türelmesnek lenni és csak annyit követelni, amennyi az igazság és méltányosság szerint jár. A Kisgazda Pártban se legyen mindig csupa panasz, sérelem és sértődöttség. A Kisgazda Párt vezére, Nagy Ferenc miniszterelnök nagy dolgokban nem enged semmiféle koalíció kedvéért. A békekérdéssel foglalkozva kijelentette az államtitkár: Megérdemeljük, hogy keményen bánjanak velünk, de tekintetbe kell venni, fngy Romániának legalább annyi bűne van, mint nekünk, Csehszlovákia pedig ma is fasiszta. Ha mi elégtétellel tartozunk a Szovjetuniónak, ez helyes, de miért tartozunk elégtétellel Csehszlovákiának? Ugyanazt akarják csinálni 600.000 magyarral, mintamit a nácizmus csinált több százezer zsidóval. Úgy látszik, megint nem az értelemre akarnak hallgatni, hanem egyéni önző célokra, s ezért akarják gúzsba kötni a nemzeteket, elsősor. ban bennünket, magyarokat. Amikor Párizsban életről-halálról van szó, vigyáznunk kell, hogy idehaza semmi olyan ne történjen, ami esélyeinket rontaná. A tömeg nem hivatott arra, hogy ítéletet mondjon. Könnyű elérni, hogy az öklök elinduljanak, de olyan ember nincs, aki a lesújtó ököl irányát is megtudná szabni. Az ököl majd esetleg odaüt, ahová nem is akarják. A népítélet tévedhet. A népet lehet elindítani, de ha elindult, irányítani már nem lehet. Végül az ifjúsághoz, fordulva, felszólította, hogy kövessék azokat, akik akarják az újat, de nem a magyarság szent eszményeinek a rovására, akik akarják a demokráciát, dene úgy, hogy azzal együtt letörjenek bennünk mindent, ami szent és nemes. Vadászterületek árverése. Veszprém vármegye vadászati főfelügve* lője hivatkozással a 142.600/1945. F. M. sz. rendelet 6. §-ának 1., 2. bekezdésére, közhírré teszi, hogy a pápai járásban fekvő 30—33—34— .35—36—38—39—40—41—42 43— 46—47—48—50. sz. vadászterületei f. évi aug. hó 21-én d. e. 9 órai kezdettel Veszprémben, a vármegye házán, a Gazdasági Felügyelőség helyiségében nyilvános árverésen egymásután következő 12 évre haszonbérbe fog adatni. Az árverésen csak igazolt vadásztársaságok, illetve azok írásbeli meghatalmazással ellátott megbízottjai vehetnek részt. Bánatig pénz minden megkezdett ezer kat. hold után 10 forint. Szükséges felvilágosításokkal a vármegyei és a pápai járási vadászati felügyelőségek szolgálnak. Ára 50 fillér.