Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-08-03 / 29. szám

évfolyam 1946. évi augusztus hó POLITIKAI HETILAP - $ - m im " ** SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: PAPA. SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. NAGY GYÖRGY HIRDETÉSEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG e es A miniszterelnök és a Függetlenségi Frontba tartozó pártok vezetői kö/ös kiáltványban fordultak a magyar gazdatársadalomhoz, hogy be. szolgáltatási kötelezettségének tegyen eleget. A kiáltvány célja az, hogy az ország dolgozói, a város lakossága hozzájuthasson mindazon élelmicikkekhez, amelv életének fenntartásához és munkájának tovább folytatásához okvetlenül és elengedhetetlenül szükséges. Bízunk abban, hogy a magyar gazdák ismét átérzik azon hazafias kötelességüket, hogv a magyar dolgozók segítségére siessenek és így lehetővé tegyék a még előttünk álló nehéz időkön való átvészelést. A magyar paraszt mindig tudta és ismerte kötelezettségét a hazával és a többi dolgozókkal s;emben. A felszabadulás után minden különösebb figyelmeztetés, vagy buzdítás nélkül állott ki földjére, hogy a holt ugarokba életet vigyen és azt termékennyé tegye. Nem akadályozta ezen munkájában az igaerő, háziszerszám hiánya, de az életét veszélyeztető és a földeken heverő lövedékek sem. Most sem vonja ki magát nemzetmentő kötelezettsége alól, csak ehhez szükséges, hogy a falu népe zavartalanul dolgozhasson, ezen munkájában ne akadályozza a politika, vagy más egyéni törekvések. A magyar parasztot nem kell a munkára biztatni, az áldozatvállalástól sem riad vissza, de a békét és nyugalmat feltétlen megköveteli. Ha a magyar paraszttól megköveteljük a fokozottabb munkát és a mértéken felüli áldozatvállalást a nemzetre háruló súlyos terhekből, akkor biztosítsuk is részére a békés munka lehetőségét és akadályozzuk meg, hogy a legnagyobb munkaidőben a rendőrség egészen jelentéktelen és a legtöbb esetben teljesen alaptalan és már több ízben kivizsgált gyanúokok .alapján a falvakból csapatosan citálja be az embereket és napokon keresztül tartja a városban, azon jogcímen, hogy a nyomozást folytatja. A falu népe dolgozni akar, ezen kötelezettségének elvégzésére a lehetőséget minden áron biztosítania kell, még akkor is, ha ez által valami kis politikai bűn megtorlása marad el. Ma fontosabb a magyar kenyér biztosítása, mint az, hogy egyeseket munkájuktól elvonjunk csak azért, mert a mult rezsim alatt belépett valamely fasiszta szervezetbe talán csak azért, hogy magának a békét biztosítsa. Nem akarjuk menteni a bűnösöket, mert aki a múltban bűnt követett el, annak bűnhődni kell. Nem tudjuk azonban megérteni azt a tényt, hogy másfél évnek kellett eltelni, hogy valakinek bűnösségét megállapíthassák. Az esetek leg. nagyobb részében már több izben folytak nyomozások és egyéb eljárások. A múltban lefolytatott eljárások a gyanúsítottakat ártatlanoknak találta, így érthetetlen, hogy miért kell ezen már rég feledésbe ment dolgokat éppen a legnagyobb dologidőben újból felmelegíteni és a dolgozni akarókat munkájuktól napokra elvonni. Nem hihetjük azt sem, hogy mindazok, kik a múltban ezen eljárásokat lefolytatták, ne lettek volna ugyanannyira tudatában kötelességüknek a demokráciával szemben, mint azok, akik ma ezen eljárásokat lefolytatták és nem jártak volna azokkal szemben a legszigorúbban, kik azt megérdemelték volna, mert ha ezt tették volna, az egész demokratikus közvélemény felháborodásával találták volna magukat szemben. Az egész magyar levegő telve van a politikai és gazdasági stabilizáció gondolatával és az elodázhatatlan Társasházak, társasíelkek A társasház gondolata Magyarországon a jövő évben már 40 éves lesz. Már a régi kormányok is belátták a társasházak nemzetgazdasági és magángazdasági jelentőségét és fontosságát. így aztán idők folyamán, amint egyre több társasház épült, szükségét látták, hogy a társas szövetkezés és építés jogviszonyait törvényesen rendezzék. Az eddigi társasháztervek és építések inkább csak azt célozták, hogy a szövetkezés és a többemeletes tömbépítés olcsóság folytán a kistőkés is a nagyváros, vagv vidéki vá| ros belső részén is saját lakáshoz | jusson. Ma azonban, mikor a kormány nagy földbirtokreformja során rengeteg, új belső, úgynevezett építési telket osztottak ki és azokon a gazdasági é'et megindulása után hatalmas iramban megindulhat a családiház építkezés, azt hiszem, hogy építőanyagban szegény és újra megfosztott országunkban igen fontos, hogv az építés minél tervszerűbben, minél gazdaságosabban történjen. Már pedig a legpazarlóbb, a legköltségesebb építés az önálló családiház építés. A különálló lakóház mint üzem a fűtés szempontjából is pazarlást jelent, de más fenntartási költsége is sokkal többe kerül a tulajdonosnak, mint a tömbházé. Nem is szólva az építési költségekről, melyek közül az alapozás, szigetelés, Forintért vásárol Békebeli minőségű textil- és kötöttáru nagy mennyiségben áll a mélyen tisztelt vevőközönség rendelkezésére Breuer és Sauer cégnél Z> áp a, ICo ssu tt> rajos-utca 14. szám. Ara 30 fillér. megvalósítás vágyával. A kormány, a paraszti és városi dolgozók mindent elkövetnek, hogy a stabilizációt megvalósítsák. Ha minden magyar ezért dolgozik, ezért vállal minden nehézséget, akkor a rendőrségnek is be kell látni, hogy a dolgozók békéje előbbre való minden kicsinyes piszkolódásnál és felesleges aktagyártásnál. A stabilizáció megvalósításához béke kell, azt pedig csak egy úton érhetjük el, ha mindenkit hagyunk dolgozni, ami kitűnik a legutóbb elhangzott azon kormánynyilatkozatból is, hogy a stabilizációs intézkedések megvalósítása után az internálások is meg fognak szűnni. —v —y. tetőfedés, fedélszék, lépcsőház, sőt a homlokszat is. kétszer, vagy háromszor kevesebbe kerül tömbház építése esetén, mint az önálló háznál. Természetesen az így megtakarított összeg, gel a ház gazdaságos központi fűtésére, vagy egészségügyi berendezésének létesítésére jut fedezet. De nem részletezem, mert ezek közismert dolgok és éppen ezen előnyök felhasználásával lesz igazán ez építőtevékenységünk szociális ízű, inert ígv tud csak a modern kor követelményeinek mindenben megfelelő olcsó házat nyújtani az építtetőknek. Sajnos, Pápa város vezetősége mindezt nem látta meg. És azt sem •vette észre, hogy tulajdonképpen az a szempont mivel védte az álláspontját — az tulajdonképpen illúzió, mert a száz, kettőszáz és még a kettőszázötven H-öles telkeknél is a keskeny telekszélesség miatt az önállóan épített családiházak olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy nvitott ablakoknál rendes beszéd is áthallatszik, az épületből átlátni a szomszédba, sőt minden oldal szabad lévén, még több oldalról kellemetlenebbé válhat a szabadon álló családiház, mint a sorház, vagv az áltaJ lam javasolt társas-családiház. A sorházas és társasházas beépítésnél ugyanis oly messzire kerülnek egymástól a homlokzatok, hogy egyik lakásból a másikba az átlátás lehetetlen, az áthallást pedig a legkevesebbre van csökkentve.