Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-01-26 / 4. szám

vább, hogy ártatlanok szenvedjenek, fázzai ak, éhezzenek. Nnincsen keserűbb könny az éhező árvák könynyénél! És ezek a könnyek szivünkig égnek, varázsoljuk mosolygósra ezeket a kis drága, magyar arcokat, szivünk melegével és szeretetével adjunk kenyeret az éhezőknek és ruhát a didergőknek. Értsük meg, hogy a gyermekek ragyogó szemén át Isten mosolyog bele a világba. Sz. K. Az adományokat a Szociálpolitikai bizottság, Fő-tér 16. földszint 2. sz, szobájába kérjük eljuttatni. Állattenyésztésünk időszerű kérdései Általánosan isméit tény, hogy leszegényedett és teljesen újra szervezendő mezőgazdasági üzemeinkre, a nemzet fennmaradását és jövőbeni boldogulását jelentő sok és hagy feladat teljesítése hárul. Kisgazdaságainknak, helyesebben kisgazdáinknak szembe kell nézni és meg kell küzdeni azokkal a feladatokkal és kötelezettségekkel, melyek nagy része a jóvátétel pontos teljesítéséből, ipari üzemeink foglalkoztatásához szükséges nyersanyagok kitermeléséből, esetleg ezek külföldi megvásárlásából és népünk nem mezőgazdasági termeléssel foglalkozó rétegeinek növényi és állati eredetű é'elmiszerekkel való" ellátásából erednek. A felsorolt feladatok elvégzése j érdekében, hiányos felszerelésű gaz- \ daságaink elsőrendű feladata, a fentieken kívüi, a tökéletes élő- és hohleltári üzemi beruházás is, mert csak az esetben tudunk a fent vázolt kötelezettségeknek teljes egészében megfelelni. Üzemi és közellátási szempontból talán legfontosabb feladatunk a számbelileg nagyot csökkent, minőségileg pedig igen leromlott állatállományunk mennyiségi és minőségi fokozása. Üzemi szempontból fontos azért, mert szántóföldi növényeink termesztése és a termesztés fokozása, csakis á megfelelő igaerő beáliítása, valamint a helyes trágyázási rendszer megszervezése folytán képzelhető e!7 Népélelmezés tekintetében pedig az volna az ideális, ha nemcsak az utóbbi évek mintegy 2.5 milliárd liternyi évi tejhozamát közelítenők meg, hanem egyrészt a jövő nemzedék egészséges fejődése, Tnásrészt kivitelünk és bevételeink fjkozása érdekében is ezt a mennyiséget még úl is szárnyalnánk. Igás- és haszonállat- állományunk újbóli kifejlesztésénél legfontosabb és legsürgősebb feladatunknak, legyengült s/arvasmarha állományunk mennyiségi és minőségi kitenyésztését tartom. Sertésállományunk, ha minőségileg nem is, de mennyiségileg, tekintve nagy szaporaságát. és évi húsforgalmát, az elszenvedett veszteségeket rövid időn belül előreláthatólag kiheveri. Lóállományunk újbóli kitenyésztésének kérdése nem annyira időszerű, mert szarvasmarha vonóerő- esetén nélkülözni is tudjuk. Tömegtermeléssel pedig minőségi lótenyésztést sikerrel űzni úgy sem lehet és jelenleg kiváló minőségű állatok tenyésztéséhez, sem megfelelő alapanyag, sem a megkívánt töké nem áll rendelkezésünkre. Szarvasmarha állományunk menynyiségi fokozása azonban, igaerő szükség etünk fedezése, szántóföldi termesztésünk elegendő istállót

fágyával való ellátása érdekében iá elsőrangú fontosságú. Rövidre szabott közleményemben nem szándékozom idevonatkozó üzemszervezési kérdésekkel foglalkozni, hanem csak szarvasmarha tenyésztésünk mennyiségi és minőségi fokozására és az ezzel kapcsolatos takarmányozási és /legeltetési kérdésekre igyekszem gazdatársaim figyelmét röviden felhívni. Takarmányozási kérdéseinket megvizsgálva, e tekintetben szarvasmarhatenyésztésünk van még a legkedvezőbb helyzetben. Hármashasznosításra alkalmas (hús-, tej- és erőtermelés) közepes tejhozamú, elég jól igázható hazai píros-tarka állományunk tovább- tenyésztéséhez a feltétlenül szükséges kevés menynyiségű széna, valamint szántóföldi mellékterméknek számító szalma, polyva, törek és kukoricaszár minden kisgazdaságban rendelkezésre áll. Ezen rendszerint piacilag értéktelen melléktermékek feltakarmányozásával piacilag értékes állati termékeket nyerünk. Kevés vizenyős takarmány, esetleg abrak hozzáadásával, okszerű takarmányozás mellett úgy a lé fenntartó, valamint a termelő takarmány mennyiséget fedezni tudjuk, Az egészséges fejlődéshez és az olcsó tartáshoz okvetlen szükséges megfelelő jó legelő kérdése, melynek hiánya népies állattenyésztésünk megfelelő kifejlesztésének eddig is legnagyobb akadálya volt, a földjuttatásokkal kapcsolatosan minden községben könnyen megoldható. Mennyiségi szarvasmarr a tenyésztésünknek, amint látjuk, eiháríthatatFii szer- és háztartási árút CSHJTHY-TÓL. lati akadilyai még a mostani szűkös viszonyaink közölt sincsenek. A jövedelmezőségi szempontból igen fontos minőségi tenyésztést illetőleg, tenyésztő gazda szaktudásánaK kell elsősorban érvényesülnie. Itt röviden csak a következőkre hívom fel' a tenyésztők figyelmét. A ter.yészálla'ok kiválasztásánál a tenyészcél szem előtt tartása mellett három főszempontból bíráljuk el állagainkat, tenyé?zérték, haszonérték vagy téteményképesség és külső testalkat szempontjától. Tenyészérték meghatározás végett megvizsgáljuk az állat származását, — ez épen a jelenlegi összekevert állományunk mellett fontos, — az állat fajtisziaságát és fajtajellegeit, szervezetét, elsődleges és másodlagos nemijeilegér.' Ezek gondos megvizsgálási után a megfelelő tenyészértékű állatoktól remélhetjük a jó tulajdonságok pontos átöiökílését, valamint megfelelő okszerű felnevelés következtében az egészséges, értékes utódokat. — Szarvasmarháinkat a trágyanyereményen kívül tej, hús vagy erőtermelésben nyilvánuló hasznukért tartjuk. Megbíráljuk tehát a tenyészállat Á Nemzeti Segély Ellenőrző Bizottsága haszonéitékét is. Állattartási költségeink 75 °/o-a a fakarmányozásból ered, így elsősorban a takarmányértékesítő képességét vesszük itt vizsgálat a

1á. Ezzel kapcsolatos hasznothajtó képességeit (erő, hú?, tejtermelés) állandóan megfigyeljük és a kiválasztásnál a nagyobb téteményképességűt veszem tekintetbe. Legvégül a külső testalkatot veszszük vizsgálat alá, mert a hasznosítási iránynak megfelelő, hibátlan testformák, rendszerint pozitív viszonosságban vannak a hajlam alakjában átöröklődő belső élettani tulajdonságokkal és így ezek az állat tétemér.yképességeinek, valamint belső rejtett értékes tulajdonságainak, majdnem csalhatatlan jelei. Röviden felsorolva ezek azok a szempontok, melyek szem előtt tartása me'lett, amennyiben községeink állattenyésztésének irányi á át a múlttól eltérően szakszerűen megszervezik, aránylag rövid időn belül, menynyiségi és minő-égi tekintetben is -eredményt érhetünk el. v. Homoródy Álmos Tibor gazdasági tanár^ folyó hó 16 án tartotta megbeszélését a polgármesteri hivatalban. Kerekes János polgármester, elnök, segítő, meleg szívvel szólott a különböző szociális egyesületekről. (Demokratikus Nők Szövetsége, Szociálpolitikai Bizottság, Nemzeti Segély). Célszerű, pártfogó, jóindulattal szép előadásban magyarázta meg, mennyivel gyorsabban tudnának több és jobb eredményt produkálni a különböző szociális egyesületek, ha nem külön-külön, hanem együttdolgoznának a közös célért, — hogy a szegény sorsú embereken tudjunk valóban segíteni, szépen növekedő, egészséges gyermekeket nevelhessünk és építhessük a magyar jövendőt. — Osszák meg az egyesületek a munkafeladatokat, így nem lesz széttagolódás, — súrlódás. Több értékes hozzászólás hangzott el, hogy a Szociálpolitikai Bizottság vegye át teljesen az irányítást, a két egyesület pedig függetlenségének megőrzése mellett lelkesen vegye ki részét a szép munkából. Ne nézzük tehát, hogy ki milyen egyesület lagja, — hanem szeretettel, segítésre-kész, adakozó szívvel rnozFűrészelő géppel favágást niiiiii<»>mrii>riiHiiHnnniiuiiuii»» » «» •> w 1 • b' l> •> *> » V V W V V V V vállalok pénzért. Hívásra házakhoz megyek. Jelentkezéseket felvesz a kiadóhivatal. Széchenyi-tér 5 dítsuk elő a nemzeti nyomor enyhítésére és a testi-, lelki-, anyagi romok felépítésébe irányuló egyesületek közös munkáját. „Kétszer ad, aki gyorsan ad". Ne zárkózzunk el a közeledő gyűjtés elől, amikor az éhező, sápadt, fázó gyermekek táplálékára kérnek tőlünk akár egy kanál zsírt, kis lisztet, vagy ami szegényes éléstárunkban van. Fogadjuk szívesen, pártoljuk adománnyal és szeretettel a gyermekétkezők felállítását. Háziipari varrótanfolyam Borsosgyőrött Borsosgyőr község elöljárósága átérezve a háziipar fontosságát és hogy minél több szolgálatot tehessen a kifosztott ország újjáépítéséért, áldozatot nem kímélve létre hozta, talán a járásban első 8 hetes háziipari tanfolyamot. Farag) Rózsi taafolyamvezető kedves egyéniségével és hozzáéitésével vezeti a tanfolyamot. A tanfolyam 16 hallgatója szebbnél szebb ruhakö'teményeket készít. Pártunk részéről Szalay Káro'y párttitkár tekintette meg a tanfolyanm munkáját és felhívta a tanfolyam résztvevőinek figyelmét a háziipar fejlesztésére, hisz a magyar nép tehetség?, leleményessége szétszórt értékeinkből sok minden szépet és értékeset tud alkotni. A lelkes kis csoportot öröm volt nézni, reméljük a többi község is követi Borsosgyőr példáját a háziipar fejlesztésében. injWXWWC,