Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-06-15 / 22. szám

POLITIKAI HETILAP SZERKESZTŐSÉG É S . K I A D Ó H I V ATA L : PÁPA. SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. NAGY GYÖRGY H1RDETESEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG Ezt a két fogalmat a legtöbb ember, még úgy látszik gyakorlott politikusok is, összetévesztik és kritikának minősítik a támadást és megfordítva: támadásnak vélik a jogos kritikát. A demokrácia alapfeltétele, hogy minden ember véleményét és gondolatait szabadon kifejthesse, megmondhassa azt, hogy mit tart jónak és mit elvetendőnek. Amennyiben ez a gondolat és véleménynyilvánítási szabadság az állam és embertársai érdekét nem sérti, úgy ezt nem lehet támadásnak minősíteni, legfeljebb kritikának. Ha a demokrácia a jogos kritika jogát az embernek biztosítja, úgy ha ezzel élni is kíván és ezzel él is, akkor ez ne* azt eredményezze, hogy erre rögtön rákenjük a reakció vádját. A támadásnak is helye van, ha erre okot szolgáltatnak és az ország, vagy az emberiség va

1 amely elvitathatatlan jogát kell megvédelmezni. Nincsen helye azonban a támadásnak pusztán azért, mert valaki egyéni véleményét megmeri mondani és mások tetteit kritizálni meri. A Kisgazdapártot az utóbbi időben a baloldali pártok.. részéről sorozatosan érik a támadások, nem múlik el egy baloldali párti népgyűlés sem anélkül, hogy a Kisgazdapártot a £eakcló vádjával ne illetnék. Szívesen álljuk és elviseljük a támadásokat, ha azokra tényleg rászolgáltunk, az alaptalan támadásokat azonban kénytelenek vagyunk visszautasítani. Ha az ellenünk intézett támadások okait kutatjuk, akkor meg kell állapítani, hogv csak azért támadnak bennünket, mert mi bizonyos tetteket kritizálni merünk és az emberi szabadságjogok biztosítására törekszünk. A Kisgazdapárt megalaku'ása óta egy utat követ, amely az igazi demokrácia megvalósításához vezet. Ezen úttól soha egy pillanatra sem tért el. Ha pedig a demokrácia útját járjuk, úgy nemcsak jogunk, hanem egyenesen kötelességünk, hogy mindazt e'ítéljük, ami a demokrácia ellen van. , A cemokrácia alapfeltétele, hogy az emberi szabadságjogókat biztosítsuk és a tiszta népakaratot megvalósítsuk. A novemberi választások megmutatták, hogy az ország népe mely úton kíván haladni. A népakaratnak a Kisgazdapárt melletti megnyilvánulása azt kellett volna, hogy eredményezze, hogy a közéleti pozíciók is a választásokon elért arányban jussanak pártunk kezébe. Ezzel szemben sajnálattal kell megmegállapítanunk, hogy az egész rendőrség, a'fontosabb közigazgatási állások más pártok kezében vannak. A földbirtokreformot egyes pártok teljesen kisajátítják maguknak és úgy állítják be, mintha ez kizárólag az ő érdemük volna. Olyanokat állítanak egyes pozíciókba, kiknek ehhez halovány dunsztjuk sincsen és a demokrácia jelszava mögött a legtökéletesebb diktatúrát gyakorolják. A demokrácia eleve elítél mindenfajta diktatúrát, jöjjön az akár a jobboldalról, vagy a legszélső baloldalról. A demokrácia kizárja a diktatúrát, antidemokratikus tehát mindaz, ami a nép akarata ellen van és csak saját hatalmát nézi. Nem egyeztethető össze a demokráciával, hogy a törvényhatóságok, községek életét még mindig a kinevezés alapján összeállított testületek kormányozzák. De nem demokrácia az sem, hogy egyes helyeken, különösen a falvakban olyanok intézzék a falu népe sorsát, vagy avatkozzanak bele mezőgazdasági kérdésekbe, kiknek a földhöz csak annyi közük van, hogy a sárga földig leisszák magukat. Ha tehát a Kisgazdapárt ezeket az antidemokratikus jelenségeket szóváteszi és azok megszüntetését kívánja, akkor ezt nem lehet támadásnak minősíteni, hanem jogos kritikának és kötelességnek a néppel szemben, amely nép jogosan követeli a szabadságjogainak minden téren leendő megvalósítását. A demokrácia megvalósítása kell, hogy a közös cél legyen, már pedig ha demokráciát akarunk, akkor meg kell szűnnie minden kilengésnek és diktatórikus törekvésnek. Az emberi szabadságjogoknak minden téren érvényesülni kell, nemcsak a parlamentben, hanem a vármegyénél és a legkisebb község képviselőtestületében is, sőt az élet minden vonalán, mert népi szabadság nélkül nem lehet demokráciáról beszélni sem. Késsziilf június 2Q-re

& a Kenyér ünnepére, a Kisgazdapárt nagy napfára ! A Kisgazdapárt gyűlése Nyárádon Egy a falusi viszonylatban is k

;emelkedő gyűlést- rendezett a Kisgazdapárt' Nyárád községben. A községháza előtti téren a nagy hőség, ellenére is a kora délutáni órákban gyülekeztek nemcsak Nyárád kő ;ség gazdái, hanem a közeli és távolabbi községekből is számosan jelentek meg, hogy hallhassák a párt szónokait. Többek között népes- küldöttség képviselte Dáka, Pápasalamon, Mihályháza, Marcalgergelyi stb. községeket és ugyancsak szép számmal voltak jelen asszonyok, és lányok is. A méreteiben is impozáns gyűlést Kovács Ernő, a helyi párt elnöke a Himnusz eléneklése után, nyitotta meg, üdvözölte a központi kiküldötteket és a megjelenteket. Dr. Nagy György főtitkár, lapunk fe'elős szerkesztője hatásos bes édben ismertette a Kisgazdapárt állásfoglalását egyes bel- és külpolitikai kérdésekben, foglalkozott a pártot ért támadásokkal és kifejezte véleményét, hogv a magyar kormányküldöttség Nagy Ferenc miniszterelnökkel az élen washingtoni és londoni útjáról eredményesen fog visszatérni. Kérte a gazdákat, hogy azt a hatalmas munkát, amit edclvg az újjáépítés érdekében folytattak, ezután is fokozottabb erővel végezzék. Ruip Jenő nemzetgyűlési képviselő egyórás beszédben foglalkozott mindazon kérdésekkel, amelyek a magyarság életére sorsdöntő kihatással vannak. Ismertette a törvényhozásnak munkáját a választások óta, erélyes hangon visszautasította a pártot ért jogosulatlan támadásokat, kikeit a fa'usi kiskirályok basáskodá:a ellen és részletesen foglalkozott a legutóbbi napokban le "ol vt belpolitikai válság okaival. Nagy érdeklődést váltott ki a beszolgáltatások kérdésébe:! adott felvilágosítása. Ismertette a magyar békecé'okat és kifejezésre juttatta az egész magyarság azon reményét, hogy azok meg is valósul[ nak. A hatalmas és mindvégig érdeklődéssel kísért beszédet a hallgatóság több ízben hangos éljenzéssel és tetszésnyilvánítással szakította félbe. Császár Béla, a dákai kisgazdapárt elnöke figyelemreméltó szónoki készséggel ismertette a falu népének panaszait a beszolgáltatás! és jóvátétel kötelezettségekkel szemben és kérte ezek orvoslását. Kifejezte a gazdáknak készségét az újjáépítés munkájában \aló részvételben, kö.etelte azonban, hogy a falu népe nemcsak a kötelezettségekből kapja ki a részét, hanem munkájának és számarányának megfelelően a jogokból is részesüljön. Kovács Ernő zárószavai után a gyűlés a Szózat eléneklésével ért véget. Utána a központi kiküldöttek még hosszasan elbeszélgettek a megjelentekkel és meghallgatták a pa4 naszokat. Ara lO milliárd I* Kriíika, vagy támadás