Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-01-12 / 2. szám

II. évfolyam 2. szám Pápai (, ^ , H 1 IS46 január 12. POLITIKAI HETILAP. Szerkesz<őség és kiadóhivatal: PÁPA, SZÉCHENYI- TÉR 5. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖRGY Hirdeiéseket felvesz csütörtökön déli 12 óráig. A szabadság védelmében Az összes páitok összefogása foly­tán megalaku t nemzeti kormány és az összes poli íWai pártok vezérei több ízben kif j zésie juttatták azon nézetüket, tngy az igazi demokrácia megvalósításának legelső előfeltétele a szabadságnak minden áron való biztosítása. Szabadság nélkül nem fejlődhetik . ki igazi demokrácia. Minden olyan törekvés, amely az egyéneket sza­badságukban bármilyen tekintetben is korlátozni igyekszik, Lhet dikta­túra, egyén) önkényeskedés, vagy bármi más, de semmiesetre sem le­ltet demokrácia. El akarjuk hinni, hogy a kormány -és a pártvezérek komolyan gondol­ják a szabadságnak az élet minden területén való biztosítását, anélkül azonban, hogy ezzei a szabadossá­got akarnák napvilágra hozni. A kormány és pánvezérek komoly elhatározás aval szemben azt kell ta­pasztalnunk, hogy egyes vidéki he­lyeken, így a mi vidékünkön is, a szabadságot nagyon egyéni módon magyarázzák, aszsrint, hogy kiről és miről van szó. A szabadság mindenkinek és min­den téren csak egy lehet: tökéletes. Ha ez a tökéletesség hiányzik, akkor nincs szabadság, még akkor sem, ha egyes pártok a szabadságot úgy értelmezik, hogy nekik ezt szabad, ellenben másoknak nem. Önkényeskedésnek és egyéni túl­kapásnak kell minősítenünk minden olyan eijárást, amely a beszolgálta­tások terén a községekben pártszem­pontokat akar érvényre juitatni. A beszolgáltatás minden magyarnak egyforma nemzeti kötelessége, amely a vesztett háborúnak következménye, ez alól senkt ki nem vonhatja ma­gát anélkül, hogy ezzel honfitársai­nak, sőt az egész hazának árulójává ne válnék. A beszolgáltatások kive­tésénél egyforma mértékkel kell mérni, még akkor is, ha ezen köte­lezettség teljesítése nagyon mélyen vág húsunkba és esetleg megélheté­sünk rovására szolgál. A beszolgál­taíásnál csak egy szempont jöhet számításba: kinek mekkora vetéste­rülete van. Elítélendő minden olyan egyéni akció, amely a beszolgálta­tások kivetését pártok szerint akarja keresztüivinni és a saját pártjához tartozókat menteni, a más párthoz tartozókat pedig a legsúlyosabban megterhelni. A pártszervezés terén is a legtel­jesebb szabadság megvalósítását kí­vánjuk. A Független Kisgazdapárt soha nem akarta más pártok szer­vezési szabadságát korlátozni, azon­ban a legélesebben szembe keli for­dulniok olyan törekvések ellen, ame­lyek az egyéni véleményszabadságot fenyegetésekkel, kü önbö^ő retomók kilátásba helyezésével akarj i be­folyásolni. A közelmúltban lefolyt választárok tiszta képet nyújtottak a pártok el­oszlásáról egyes községekben. Ez-:n választási eredmények után nem en­gedhető meg, hogy az egy-két sza­vazatot kapott párt önkényúr mód­jára tartsa kezében az egész fa'utés ezen egy-két szavazóján heresztül a 90 százalékos többséget uralja és hatalma alatt tartsa. A demokrácia népuraim t jelent. Nem cLmokrácia az, anoi a nép többségének akarata nem yíthat kifejezésre, hamm egy­két csalódott basáskodik. Ez vala­hogy hasonlít az elmúlt nyilas rend­szerre. Ezt pedig semmiképen sem akarjuk lekoptrozni és ez ellen min­den áron küzdeni fogunk A közigazgatás megszervezésével és munkábaállításával a politikai párloknak minden olyan tevékenysége meg kelleit, hogy szűnjön, amely a közigazgalási apparátusnak a tei­pedtségből való kimozdítására irá­nyult^ Ennek ellenére még mindig ségrket, hegy egyik párt megbízot­tai egyes községekben megjelennek, az egész közséj vezetőséget moz gósítják és küldetésüknek hivatalos színezetet adva, r> m ;s párthoz tar­tozókat beidézik, azokat a község beléleiére vo at ozó j gt.lan utasí­tásokkal látják el, fenyegetésekkel arra igyekezn k egyesedet rábirni, hogy elveik szerint válás.tott pártju­kat elhagyva, pártjukhoz csatlakoz­zanak. Számtalan ily.n példát tudnánk még felhozni, amelyek mind a sza­bidság korlátozását c Józzák. A sza­badság komo'y dolog, azt nemcsak hiidetni kell, hanem oda kell batni, hogy azz.l mindenki élhessen is Az elmúlt rendszerek az emberek nagy tömegül a szabadság ér/etét úgy­is kiölte. Ha mi nem akarjuk az el­múltat utánozni, úgy a legfőbb tö rekvesüriK az Kel', nogy legyen, nogy ott, ahol a szabadság utáni vágy az emberekből h'ányzik, e t az em­berekbe beleneveljük és mindenkit öntudatos, szabad magyarrá tegyünk. A szabadsággal játszani nem SZÍ­bad! Ha az új Magyarország a sza­badság jelszavával indult el nehéz, de a jobb jövő felé vezető útján, úgy ezt a sz .bad-ágot biztosítsuk is, mert csak úgy valósulhat meg Tildy Zoltán kormányelnök programmá vált nemzeti kiállása: „Szabad ha­zában szabad népet 1" reakción k ezen törekvései ellen a magyar falu mindig küzdeni fog és a járás gazdanépe a jövőben is tudja kötelezettségeit a városi dolgozókkai szemben. Elítélte az értekezlet azon törekvé­seket, amelyek az államforma kérdé­sének felvetésével a magyar nép egy­ségét meg akarják bon'an 1. Sürgősebb ké dések várnak egyelőre megoldásra, eze'i k 5rdés várhat arra az időre, mikor a tökéletetes béketermelés megindult, mondot (a ki az értekezlet. Az e s r\es kérdésekkel kapcsolat­ban több felszólalás hangzott el, így fe vetődött még a hadifoglyok haza­hozatalának kérdése is, amely kér­dés megoldását az értekezlet ugyan­csak sürgősnek látja. Császár Ede dánai pártelnök az egész pártvezető­ségnek egy boldogabb újévet kívánt | és ezzel a ni\ós értekezlet végetért. m i <m <m m m ^ ^ 'm Nem mese ez tapasztnlunk olyan elítélendő jelen­i) Kisgazdapárt járási érteliezlete A pápai járáshoz tartozó községek kisgazdapárti szervezetei folyó hó 4-én tartották szokásos havi érte­kezletüket. Az értekezlet a mul hoz hasonlóan, most is nagy érdeklőcés közepette zajlott le, a községek majd­nem teljes számmal képviseltették magukat. Ruip Jenő nemzetgyűlési képviselő, városi pártelnök vezette le az érte­kezletet, a betegsége folytán távol­levő Borsos Elek járási pártelnök helyett. Megnyitó beszédében beszá­molt azon eljárásairól, amiket az újonnan kivetett beszolgáltatások enyhítese érdekében tett. Felhívta a gazdákat, hogy beszolgáltatási köte­lezettségüknek erejükön túlmenőleg is tegyenek eleget. A beszolgáltatásokkal kapc olato­san több felszólalás hangzott el és egyes községek panasz tárgyává tet­ték, hogy a beszolgáltatások kivetése nem arányos. Ugyanis egyesekre túl­zott mértékű kötelezettségeket rónak ki, míg másokat teljesen mentesíte­nek a beszolgáltatás alól aszerint, hogy milyen politikai pártnak tagjai. Az értekezlet elhatározta, hogy a pa­naszokat kivizsgálja és a szükséges ellenintézkedéseket megteszi. Ilyen panaszok Görzsöny, Nagyacsád és Homokbödöge községekkel kapcso­latosan merültek fel. A svábok kitelepítésével kapcso­la ban állást foglalt az értekezlet a tekintetben, hogy a svábok által visszahagyott földeket Szlovákiából kitelepülni kényszerült és földmüve­léssel foglalkozó magyarok kapják meg. Elhatározta az értekezlet, hogy ez ügyben illetékes helyhez fordul. Foglalkozott a továbbiakban az ér­tekezlet azon aljas törekvésekkel, amely oda irányul, hogy a várost és falut ea*»ilrtG522l!?9Kembeállítsák. A áRA: 500 p Már régóta ismerjük azt a humá­nus elbánást, amit egyes hatóságaink a volt nyilasokkal, volksbundisták­kal szemben tanúsítanak és ezen elbánás eredménye, hogy már a vollt nyilasok éppen olyan hangosak és követelődzők, mint a múltban voltak. Ezen nyilas szemtelenkedés ma már annyira megy, hogy az majdnem az összes közhivatalok volt nyila­sokkal vannak tele, a Németoiszág­ból visszaszivárgók szégyenteljesen itthagyott lakásaikat, üzleteiket azok­tól, kik a bombázás, vagy egziszten­ciájuk megteremtése végett foglalták el, vkövetelődzően igénylik vissza. De mindezeket a jelenségeket is megszégyeníti az az eset, ami az ajkai biuxit bányában iörtént. Az ajkai bánya is igényelt volt nyilas munkaszolgálatosokat. Ezen munkaszolgálatosok egyik csoportja karácsony előtt egy kedélyes hangú levelet írt a gyár gondnokának, melyben bejelentik, hogy eltávoznak egy pár napi karácsonyi vakációra. Nem hiányzott kedélyes nyilasaink­ból a humorérzék akkor sem, mikor a gondnoknak megirják azt is, hogy eltávozásuk bejelentésével a gyár vezetőségét a különösebb idegizgal­makíól akarják megkímélni. Hívei vagyunk a humornak, ez azonban már több, ez szemtelenség. A hatóságoknak mindent el kell kö­vetni, hogy ezek a nyilas szemtelen­kedések megszűnjenek, mert ha ez így tovább folytadódik megérjük, hogy lasacskán az őrökből válnak őrizetesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom