Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-04-13 / 13. szám

m POLITIKAI HETILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: PÁPA. SZÉCHENYI-TÉR 5. SZÁM. FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. NAGY GYÖRGY H1RDETESEKET FELVESZ SZERDÁN DÉLUTÁN 4 ÓRÁIG Nagy Ferenc miniszterelnök nagyjelentőségű és az országot érdeklő összes kérdéseket felölelő pécsi beszédével kapcsolatosan mondotta Szakasits Árpád államminiszter, hogy most már legyen vége a beszédeknek,, hanem jöjjenek a tettek. A magunk részéről is teljesen egyetértünk az államminiszter kijelentésével és nem győzzük hangoztatni a tettek fontosságát. Nemcsak a beszédeknek kell megszűnnie, hanem a pártok közötti bizalmatlanságnak, amely különösen vidéken még nagy mértékben fennáll. Mindegyik a Függetlenségi Fronthoz tartozó ' párt a másik pártban ne ellenséget, hanem küzdőtársat lásson, akivel együtt kell ezt a lerongyolódott és tönkretett országot újjáépíteni és az ország minden dolgozójának jövendő emberi életét biztosítani. Szűnjön meg az egymásközti acsarkodás, ne ítéljünk el senkit csak azért, mert nem azon politikai elveket vallja, mint mi. Tételezzük fel egymásról, hogy mindegyikünk jót akar, meg akarja védeni és megerősíteni a demokráciát és ki akarja pusztítani a reakció utolsó maradványait is. A paraszti és munkás dolgozók között teremtsük meg a legteljesebb egyetértést, ne lássa a munkás a parasztban és viszont az ellenségét, hanem egyesült erővel és megfeszített munkával tegyük jóvá a rnult bűneit. A munkáspártok is akarják elhinni azt, hogy a Kisgazdapárt tagjai éppen úgy meg akarnak szabadulni a reakciótól, mint ők és éppen úgy szívünkön hordozzuk a magyar köztársaság jövendő sorsát és megerősödését. Azon nagy feladatokat, amelyek előttünk állanak, magában sem a munkásság, sem a parasztság megoldani nem tudja, ez csak együttes munkával lehetséges. A földmíveléssel foglalkozók az ország lakosságának nagy többségét alkőtják, ennek ellenére a paraszti dolgozók nem akarják az ország kormányzását a maguk kizárólagos jogaként kisajátítani, A földmíves dolgozók tudatában vannak annak, hogy a ránk váró munkát csak az ipari dolgozókkal együtt működve végezhetik el eredményesen. A parasztság ehhez a munkához testvéri kezet nyújtott a munkásságnak, ezt a testvéri kezet a munkásság vissza nem utasíthatja, mert a munkásságnak is be kell látni, hogy a parasztság nélkül ő sem lesz képes a súlyos feladatokat megoldani. Minden politikai párt mindenre tekintet nélkül irtsa ki magából a reakciósokat, mert nyilvánvaló, hogy ezek legfőbb törekvése az, hogy az egyes politikai pártokat egymással szembe állítsák, közöttük viszályt szítsanak és így az egymással szembeni viszályok alatt megteremthessék az általuk nagyon visszakívánt mult átkos rendszerét. Nem szolgálja a megbékélés és a kölcsönös együttműködés gondolatát az a jelenség sem, amit itt szűkebb hazánkban, Pápán is lépten nyomon találhatunk. Egyesek, talán egészen illetéktelenül is, az embereket akként osztályozzák, Irogy melyik párthoz tartoznak. A Függetlenségi Frontba tartozó pártok egyforma jogokkal és kötelezettségekkel valósították meg a koalíciót. Ha a kötelezettségek egyformák, akkor a jogoknak' is egyformáknak kell lenni, egyik munkáspárt sem vindikálhat magának több jogot, mint a koalícióban (tömörült többi párt. Mindaz pedig aki a pártok közötti egyenetlenséget szítja és egyik pártot a másik fölé akarja helyezni, árt nemcsak a demokráciának és a magyar köztársaságnak, hanein lehetetlenné teszi azon nagy munka elvégzését, ami előttünk áll és amit az egész magyarság méltán el is vár tőlünk. Nagy Ferenc miniszterelnök a Kisgazdapárt részéről és a többi pártok vezérei is hitet tettek a koalíció mellett, ha pedig ezek a felelős kormánytényezők és pártvezérek az együttműködést szükségesnek és egyedüli eredményes megoldásnak látják, akkor a vidéknek is el kell ezt fogadnia, a koalíció szellemében dolgozni és tagjaikat ilyen irányba nevelni. Nem elégséges az, hogy a koalíciót csak hangoztassuk és cselekedeteinkkel éppen ellene dolgozunk. A koalíció lényege a közös munkában van, tehát most már legyen vége a beszédeknek és lépjünk a tettek mezejére, hogy közös munkával megvalósíthassuk a szebb és boldogabb független Magyarországot. A magyar nép sok évszázados küz- \ delme a szabadságért újból és újból kapcsolódik a köztársaságért vívott küzdelemhez. Tudjuk, hogy e harcban többször szenvedett vereséget és az 1849-es, 1918-as kísérletek után újból győzött a reakció és a fiatal magyar köztársaságot népellenes uralom váltotta fel. Most azonban a felszabadult magyar nép tökéletesen és teljesen szakítani akar a múlttal, új életet akar kezdeni és úgy akarja megvédeni a szabadságával egyet jelentő köztársaságot, hogy soha többé semmi sem húzhassa vissza a szolgaság régi állapotába. Új államunk demokratikus alkotmánya kitűnő fegyver ebben a harcban, ha megfelelő módon élni tudunk vele. A keretet megfelelő cselekedetekkel kell kitölteni. Hiába hoz a nemzetgyűlés jó törvényeket, hiába harcolnak a pártok, hiába igyekszik a kormány, ha a nép nem venne maga is részt ebben a munkában. Demokraták nélkül nincsen demokrácia. A nép minden egyes fiának meg kell mutatni, hogy valóban akarja a demokráciát, a nép uralmát, hogy meg akarja védeni önmaga és országa érdekeit. A nemzetgyűlés egy hónappal ezelőtt elfogadta a demokratikus államrendszert és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló tőrvényt. E törvény alapján szigorúan fognak büntetni mindenkit, aki kísérletet tesz a reakció feltámasztására, aki a demokratikus állami rendszer megbontására, vagy megdöntésére, a köztársasági államforma jogellenes módon való megváltoztatására törekszik. A törvény kimondja, hogy büntettet követ el, aki bizonyos faj, vagy a nép meghatározott csoportja ellen, (annak demokratikus, vagy köztársasági meggyőződése miatt izgat. Külföldre menekült nyilasok, volt Horthy diplo| maták és sokpénzii síberek a Iegvaj dabb álhíreket terjesztik odakünn, a • nehezen küzdő, lassan épülő új Maj gyarországról, fiatal köztársaságunkról. Magyarországon is vannak egyesek, akik ezeket az ostoba és gálád álhíreket tovább adják, sőt esetleg még ki is színezik és kibővítik. A törvény ezek ellen is szól és el fogja venni a kedvét ezeknek a parazitáknak attól, hogy mialatt a paraszt és munkás, a föld, a gyár, az iroda robotosa erejének megfeszítésével az ország felépítésén dolgozik, addig ezek a kártékony élősdiek külföldön a magyar nép jóhírnevét rontják, idebenn pedig zavart, széthúzást és bizonytalanságot keltenek. Gazdasági nehézségeinket, közellátásunk bajait ezek az árulók az országon kívül, az országon belül súlyosbítják és fokozzák. Ha azt akarjuk, hogy a nehezen talpraálló magyar ipar, az eszközök nélkül küszködő magyar földmívelés, hamarosan lábraálljon, akkor el kell tiporni ezeket a kártevőket. Az új törvény szerint mindenki, aki a dolgozó magyar nép bármelyik tagját a másik ellen akarja uszítani, aki a nép államának biztonsága ellen izgat, aki faji gyűlöletet terjeszt,'szigorúan meglakol. Fegyház, kényszermunka vár rá. így is van ez rendjén. Meg kell védeni államunkat, meg kelf védeni a szabadság köztársaságát a rombolók, az árulók ellen. Ara 2ÖO.OOO pengő. £egyen vége a besszédneK, jö/jeneJc a /e//ek/ Közztársaság és szabadság