Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-12-21 / 49. szám

mm ELŐFIZETÉSI DIJ: Egy évre 26 Fgfwí Félérre i4 Fodrai Negyedévre 7 Fosátt „Békesség legyen földön embereknek. a Közel kétezer éve hangzott el az angyali üzenet, közel kétezer év óta hangzik évről-évre,' felnőttek és gyermekek ajkáról az égi zsolozsma, de soha a világ nem sóvárgott ügy a békesség után, mint napjainkban, forrón szeretett férj, vagy a féltő szeretettel felnevelt gyermek. Szüzeink pártában maradnak, arcuk rózsáit elhervasztja a reménytelen várakozás, szemük tűze kialszik a sok fájó kö»ny árjában, melyet a távollevő kedves után hullatnak. Meg nem alakult csasoha annyi sóhaj nem tört fel a j ládok hullanak le a magyarság íájámegkínzott emberiség lelkéből, soha ! ról, a vihar után letördelt ágak annyi szívből jövő imádság nem ostromolta az eget, mint az utóbbi időben. Érthető is ez, hisz a mostani nemzedék idősebb része csak mint saertefoszló szép álomra gondolhat vissza gondtalan gyermekéveire, a fíatalabhja pedig megfosztatott még etíŐi a szép és kellemes emléktől i«. Az első világháborúban a férjéért aggódó édesanya könnye hullott pólyájára, kenyerét pedig megkeseríhelyén üszkös sebek keletkeznek, sorvadunk, mint elátkozott nép, mely öntestét marcangolja. Kétezer év távlatából ismét halljuk az örömhírt, halljuk az angyalok énekét: »Dicsőség mennyben Istennek, békesség legyen földön embereknek^ A világ a Megváltó születését varja, aki maga a legnagyobb szeretet, de amint kétezer évvel ezelőtt Heródes poroszlókat küldöd: az gyünk ma magyarok, hogy még az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni*. Ahelyett mit látunk? Irtjuk egymást, mint a fenevadak, Kain átkos örökségéből mind gyakrabban emelkedik ütésre a testvérgyilkos kéz, az egyéni önzés, a hatalomért való törtetés lett úrrá életünkön, ahelyett, hogy egymás sebeit kötözgetnénk, Egymást marcangoljuk ellenségeink végtelen örömére; segítjük beteljesülni nekünk szánt sorsunkat. A politikai pártok, mint ádáz ellenségek néznek egymással farkasszemet, feledve, hogy mindnyájan magyarok vagyunk. Egy sorsüldözött, pusztulásra ítélt nép fiai, áldozatai egy letűnt rendszernek, melynek bűnei miatt kell mindnyájunknak bűnhődnie. Sokan vannak köztünk, kik szeretet helyett gyűlölete^ prédikálnak, nem azt keresik, ami összeköt bennünket, habörulni, mert jobban féltik hatalmukat, mint ahogyan szeretik népeiket. Szeretet nélkül pedig nem tud megszületni az igazi békesség, mely után az egész világ sóvárogva vágyakozik. A szeretet hiánya teszi olyan reménytelenné életünket, az egymás iránti gyűlölet szüli azokat a kilengéseket, melyek napról-napra jelentkeznek életünkben. Hová lett nagy Széchenyi tanítása? >01y kevesen vamis ürügyet, koholnak valótlan vádakat, amivel azt hiszik egymástól szétválaszthatnak, mert önző egyéni céljaikat nem a szeretet mindent feledtető melege, hanem a gyűlölet mindent felperzselő tűze által akarják megvalósítani. Kedves Magyar Testvéreink! Karácsony ünnepén szálljunk magunkba, fogadjuk örömmel az égi üzenetet, j nyissuk meg szívünket szállásul az | tette, életét megmérgezte a kora ár- \ isteni gyermek megölésére, éppen vaság érzete. A mai nemzedék úgy ; úgy a mostani világ Heródesei sem él, mint a. lázbeteg, a szülő szívét ál- ! tudnak alázatosan Krisztus lábai elé J nem lelkiismeretlenül keresnek halandóan a gyermekéért való aggódás marcangolta, a nemzet ifjúságának színevilága — benne a nemzet jövője — pusztult, vérzett el az állandó háborús őrület bálványának oltárán, szaporodtak az üresen lebegő kabátujjak, a kopogó falábak, az értelmetlenül ránkmeredő üvegszemek, melyek vádló tekintete összefacsarta szívünket. Még el sem felejtettük az egyik világháború borzalmait, már reánk zudult, mint kikerülhetetlen végzet a másik, melyhez képest az első csak lovagi' torna volt, ez pedig őrjöngő tobzódás, lábbal tiprása minden jognak és erénynek, vad kielégítése az emberben felszabadult állat aljas ösztöneinek. Csoda-e, ha ennyi csalódás, ennyi gyötrelmes szenve- ! dés után az emberiség lelkéből oly j ellenállhatatlan erővel tör fel a vá- j gyakozás a békesség uián? Már több mint másfél éve elhall- j gatíak a fegyverek, a világ szeme fe- j szült figyelemmel csüng a béketár- j gyalásokon. Remegve olvassuk az j egymásnak ellentmondó híreket, ag- ; gódó reménység és fájó kétségbeesés ! játékszere lettünk. A hadifoglyok ; százezrei reménytelenül várják a ka- . rácsonyi örömhírt, családok tízezrei | könnyes szemmel állják körül a ka- j rácsonyfát, fájó szívvel fogyasztják j az ünnepi ebédet, mert az asztalnál valakinek, vagy valakiknek üres a helye. Hiányzik a szerető édesapa, a eljövendő Jézusnak,, ki maga a legnagyobb szeretet. Próbáljuk egymást úgy szeretni, ahogyan tudjuk gyűlölni. Ne azon legyünk, minél mélyebb legyen a seb, mit egymáson ütünk, hanem azon legyünk — kö/őfc erővel —, minél előbb behegedjenek azok a vérző és fájó sebek, melyek mindnyájunk édesanyjának: szeretett hazánknak és nemzetünknek meg nem •érdemelten oly pokoli kínokai okoznak. Ha karácsony ünnepén szívvel-lélekkel tudunk együtt énekelui eaz angyalokkal, ha bűnbánóan szívünket megtöltve szeretettel, a betlehemi pásztorokkal együtt tudunk elzarándokolni Jézushoz, kinek lábaihoz borulva megfogadjuk, hogy ezentúl testvérként fogjuk egymást szeretni, akkor eljött a földre a békesség, mert meg lesz az emberekben a jóakarat. A világ Heródesei, lehet, hogy ismét poroszlókat küldenek a legnagyobb szeretet legyilkolására, de ha az emberek szívében hatalmasabb lesz a szeretet a gyűlöletnél, akkor tervük nem fog sikerülni, mert az isteni szeretet meghozza végre a világnak az epedve várt békességet, a fogságban sínylődőknek pedig a szabadulást, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán. Borso* Elek. Belpolitikai életünk az állóvizek képét mutatja hosszú hónapok óta. Az elmúlt utolsó negyedév alatt a Baloldali Blokk által felidézett válság mind a mai napig sem oldódott meg s ebben a felemás állapotban lépjük át előreláthatóan az újesztendő küszöbét is. A tárgyilagos bírálónak meg kell állapítania, hogy ez a nép, amelynek országa a íegkifosztottabb, legmegsemmisültebbje az egész világnak, a közel kétesztendős koalíciós kormányzat ideje alatt, erejét felülmúló, hatalmas munkát végzett. Politikai vonalon átállította magát a demokráciára, amelynek . lényegét magáévá tette. Gazdasági téren szinte a semmiből indította el újból az életet hatalmas munkateljesítményével. A későbbi nemzedék örök példaképül tekinthet majd a mostani generáció képzeletet meghaladó munkateljesítményére. Anyag, eszköz hijján, szinte mintegy újonnan felfedezett világrész pionírjai, saját kétkeze teljesítményével teremtette meg az új életet s az annak folytatásához és megtartásához szükséges lehetőséget. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy minden társadalmi osztály összefogott, dolgozott; félretette mindegyik párt a hatalmi kérdést s a pártok tagjai elsősorban dolgoztak s csak azután politizáltak. Ennek eredményeképpen jött létre a további fejlődés alapja: a stabilizáció, önön erőnkből alkottuk meg. Hiába jött volna külföldről az a kevés, ha nincs a szorgalmunk, igénytelenségünk a fogyasztási javakkal szemben, munkakészségünk és tényleges teljesítményünk. Amikor elértük a gazdaságii stabilizációt, szinte ugyanakkor — * Baloldalt Blokk ismert deklarációjáAra. 1*