Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-02-23 / 8. szám

sebbség issza meg a levét ennek az agitációnak! — Zajos ellentmondások a Kisgazdapárt oldalán. — Az elnök csenget. — Egy hang a Kommunis'a Párton : Még majd megköszönik önnek az ottani magyarok ! — Zaj. — Egy hang a Kisgazdapárton: Ez a nemzet hangja 1 — Farkas Mihály kom.: Hamishangja! — Folytonos zaj a nemzetgyűlés minden oldalán.) , Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! A magyarság elleni atrocitások Sulyok Dezső: T. Nemzetgyűlés 1 Befejezem ezt a témát, csak Horváth Márton képviselőtársamnak óhajtok felelni. Azt mondotta, hogy a magyar kisebbség adja meg az árát ennek az agitációnak. (Kossá István kom.: így is van, mert provokálják 1 — Ellentmondások a Kisgazdapárton. — Zaj. Sulyok Dezső: Ezzel kapcsolatban csas egy-két dálumra figyelmeztetem képviselő ársaimat. Én ezt a beszédet 1946 február 8-án mondom el. (Felkiáltások a Kommunista Párt soraiból : Miért nem régebben ? — Zaj.) Ezzel szemben áll az, hogy a magyar kisebbség 1945 júniusától kezdve mind a mai napig hallatlan szenvedéseket él át a kollektív felelösségrevonás miatt. (Ugy van I. Ugy van ! Nagy taps a Kisgazdapárt oldalán.) Farkas Mihály kom.: Ez a beszéd olaj a tűzre! — Horváth Márton kom : Nehezíti a magyar kisebbség helyzetét! — Taps a Kommunista Párton. — Élénk ellentmondások a Kisgazdapárt soraiban.) Ismétlem, a magyar kisebbség ezidő óta a kollektív felelősségrevonás hallatlan gyötrelmeit szenvedte át, (Felkiáltások a Kommunista Párt oldalán: Ezzel segít?) Vájjon, t. képviselőtársam, azért dobálták-e át a határon a magyarokat . . . (Kossá István kom.: Azért, mert máskor is így beszéltek! — Zajos felkiáltások a Kommunista Párt oldalán: Ezé t dobálják át őket, mert így beszé neki — Azért küldték őket munkaszolgálatra 1 — Folytonos zaj a nemzetgyűlés minden o'dilán.) Elnök: Kérem a képviselő urakat maradjanak csendben. (Zaj.) Sulyok Dezső: Felteszem a kérdést: egy félévvel azelőtt azért esi náiták ezt velünk, mert én ma itt ezt a beszldet elmondottam ? Kovács István: De ezt a beszédet felhasználják arra, hogy folytassák! — Zaj és felkiáltások a Kisgazdapárt Foto-optika I ovacs Imre vizsgázott látszerész- és fényképész mester PÁPA, RÁKÓCZY UTCA. 3 oldalán: Csinálják ezt annélkül is.) Sulyok Dezső: Ezt a témát befejeztem (Felkiáltások a Kommunista Párton: Jobb is! — Andics Erzsébet kom.: El se kellett volna kezdeni! El kellett ezt mondanom, mert a magyar nép nagy többségével már nem lehetett megértetni (<Gyulai László kisgazd.: Ez a ma gyar nép többségének a véleménye ! — Egy hang a Szociáldemokrata Párton: A magyar nép többségének félrevezetett véleménye!) hogy miért hangoztatnánk állandóan a saját magunk gyalázásra alkalmas kitételeket és kifejezéseket, amikor már beismerjük azt, hogy kormányaink bűnösek voltak a háborúban, mert az ország érdekeivel (Dadi Imre kom.: Második szegedi gondolat ez!) ellentétes háborúban való részvételért a magyar nép nem volt bűnös. Lehet-e tehát a magyar népet kormányai miatt megbüntetni? (Közbeszólás a Kisgazdapárton: Bizzuki a nagyhatalmakra ! — Úgy van ! Úgy van! — a Kisgazdapárton.) Áz én falum: az én parasztjaim Áldott kis falu áll a Bakonyalján. Az ő békés életükből olvasom ki, mint valami régi magyar jóskönyvből a mai zaklatott magyar élet kérdéseire a feleleteket és megtalálom azt a reménysugarat, mely a többi kis falu békéjét biztosítja. Manapság megint nagyon sok szó esik a parasztról, csordulatig telt vele a magyar világ. A politikusok szónoklataiból ömlik a parasztbecsület dicsérete. És én közöttük járva azon tűnődöm, hogy mit jelentsen mindez. A kérdés éget, mint valami bűntudat, de nem tudok rája feleletet adni. Gyermekkori emlékeimet ez az újparasztkultusz juttatja eszembe. Huszonöt évvel ezelőtt vidáman kergetőztem a deres hajnali tarlón a nórápi földeken, hangos ostorcsapásokkal hajszoltam a legelésző teheneket. Pöttöm ember, suttyó parasztgyerek. Én ugyan a városból kerültem ki közéjük, nyári szünidőre, de jelenlétem egy cseppet sem volt kirívó. Otthonosan mozogtam, akár a többi parasztgyerek. Kicsit legényesen élveztem a csípős istállószagot, a hajnali kelést, a szúrós tarló édeskés illatát és a kukoricatáblák mély rejtekhelyeit. Minden nap reggeltől estig legeltettem szakadatlanul, mégis minden nap más és más volt, sokszor kemény és nehéz, de szép és mindig foglalkoztató. Lehet, ha kanászsoban kellett volna a kenyeret megkeresnem, azt hiszem, akkor is megta áltam volna ennek az életnek a szépségeit. Persze a mezei munka nehezebb végit a felnőttek fogták, ők fáradtak csak igazán, latistólvakulásig, s nekem alig volt sejtelmem ariól, hogy milyen verejtékes és nehéz ez a munka; azóta már meganult?m. És napközben, vagy este ha látok barázdás arcokat, néha lopva a lámpa fényénél, észreveszem amint borús összeráncolt homlokkal úsznak az álom világában. A paraszti élet igazi arca itt mutatkozik meg: az álom kisimítja a redős a cokat és felszínre engedi jutni mindazt, amit a munka napközben a parasztban eltemet. A nyár sokszor belehajtott velem az őszbe és az idő változása ujabb élménnyel gazdagította az én falusi életemet, úgy, hogy az én féltve őrzött parasztvilágomat nem tudta eltemetni a város sem. Az emlék egész halom képet idéz fel bennem. Mihály bátyám és Rézi néném jóságos lelkét, figyelmes és gondos szeretetét, a kis házat ott a falu végén. Azóta már ők rég pihennek az akácokkal körülvett temetőben. A kis ház helyett is új ház épült. Ha el is szakadtam tőlük, de lejkileg az övék maradtam és övék is ma radok, mert a mostani parasztimádat mellett másik jelentkezett, egészen más, mint amit a múltbeli népellenes időkből ismerünk. Akkori naey divat volt, a nemes hóboit, vagyis minden romantikus magyar lélek kutyabőrt keresett, mert a társadalom csak úgy látta szívesen a sokat igérő úri kör-, nyezetében, mert az volt az érték és nagyméretű, aki nemes volt. Most megint ősöket keresnek, de nem nemesi oklevelet, mert az lejárt, mint a rossz váltó, hanem paraszti ősöket, amolyan kis- parasztokat, zsellért, kubikost, törpebirtokost, vagy akár napszámost, csak paraszt legyen, jelentsen olyan termékeny ősi erőt, olyan tiszta és hibátlan bölcsőt, mint amilyen termékeny és tiszta a jó magyar anyaföld. A paraszt és az úr ezer formában épített összeborulását talán most sikerül majd létrehozni. Szeretem ezt a népet, a parasztokat és ezt a szerei etet nem a mai parasztimádat ébresztette föl bennem, nem a mult élményei, hanem a jelen reális képei és azok tartják felszinen. A parasztokban az új magyar élet forma legfontosabb tényezőit á a magyarság igizi arcát látom. A nehézkés, hallgatag, nem örökösen sopánkodó, hanem a legnehezebb megpróbáltatásokban kitartóan dol gozó magyarokat. Zaklatott életünk kérdéseire az ő é etük sem tud feleletet adni. De bennük él kiolthatat lanul az a reménysugár, melyben mi is párásítóktól 'ávol élő, csüggedő és kétkedő polgárok megkapaszkodhatunk. Szalay Károly Városi közgyűlés Pápa város képviselőtestülete folyó hó 16-án az lpartestü'et tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartóit. A közgyűlést Kerekes János polgármester más irányú elfoglaltsága miatt dr. Katona István főjegyző vezette le. A tárgysorozaton szerepeltek a közszolgáltatásoknak, a víz- és szemétdíjaknak a felemelése, amelyeket a képviselőtestület a polgármesteri javaslatok szerint szavazott meg. Elhatározta a képviselőtestület két hatósági bábái állás megszervezését, hogy a város szegényebb lakossága is igénybevehesse a szülésznőket. Ugyancsak felemelte a közgyűlés a város részéről f zetendő kegydíjakat, amelyeket most a tisztviselői fizetésekkel hozott kapcsolatba, hogy az ezután bekövetkező árváltozásokkal lépést tartsanak. Ugyanekkor a nyilasok álíal elhurcolt Varga Lajos itthon maradt feleségét is fceeydíjban részesíti a város; ezenfelül meg egyéb kegydíjakat is szavazott meg a közgyűlés és megállapította özv. Szabadi Jenőné nyugdíját. A női kereskedelmi szaktanfolyam városi keretébe vételével elhatározta a közgyűlés egy rendszeres tanerő részére az állás megszervezését. Az iparostanonciskola felügyelőbizottságába a képviselőtestület Kerekes János polgármestert, Böröczky Lajost, dr. Bujdosó Ernőt, Tamás Józsefet, Korcsmáros Józsefet és Hajnóczky Ferencet küldte ki, a szociálpolitikai bizottságba pedig Bácsi Sándort, dr. Edelényi Szabó Gyulát, Korcsmáros Józsefet és dr. Katona Istvánt. Harsányi József városi közgyáin részére a képviselőtestület külön munkadíj átalányt állapított meg, Tóth Zoltán II. o. irodasegédtisztet pedig soronkívül előléptette. A városi orvosok havi fuvarátalányát felemelte a közgyűlés. A tárgysorozat letárgyalása előtt ismertetve lett a város pénzügyi, közellátási és egészségügyi helyzete, amely jelentéseket a közgyűlés tudomásul vette. Az egé z közgyűlést tulajdonképen az unalom jellemezte, a képviselőtestület tagjai nem birták figyelmüket a végnélküli monoton és egyébként is gyenge felolvasásokra összpontosítani, de szeretnénk, ha a referálások hangulatosabbak lennének és alkalmasak a figyelem lekötésére. ÓRÁK, ÉBRESZTŐK, EZÜST, nyakláncok, medálok, fülbevalók '' . 1 nagy választékbari | Keresztes * mesternél ! s PÍPA, Hözép u 9. I. büi. j Nincs mas boldogulás a gazda számára, csak a TÖBBTERMELÉS