Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-11-23 / 45. szám

Vidéki szervezeteink állandó és visszatérő, — de mindenképpen sürgető kérdése — mi lesz a községi választásokkal ? Lesz-e valami a választásokból, avagy az egyelőre a jövő ködös távlatában szunnyadó lehetőség. Ismerve a falvak hangulatát, a kérdés sürgőssége, fontossága érthető és természetes. De hányan vannak, akik ismerik a falvak tényleges hangulatát s hányan vannak olyanok a baloldalon, akik, ha ismerik is, képesek önmaguk valamint pártjuk tömegei előtt azt a maga teljességében és valóságában felfedni?! A városban élők előtt a kérdésnek nincs elsődleges jelentősége olyan mérvben, mint a falusi lakosság körében. Elsősorban talán azért, mert a mai gazdasági helyzet, valamint a politikai és közigazgatási problémák tömege elsősorban a falusi lakosság, — még pontosabban: a parasztság — érdekében sürgős. Tudjuk, hogy a felszabadulást követő idők minden terhének summája a parasztság nyakába szakadt. Az infláció, a jóvátétel, majd pedig a stabilizáció követelményeinek terhe, nyűge elsősorban őket nyomorította. Mit lát és érzékel a falusi nép ? Azt, hogy a politikusok ma is az ö voksáért argumentálnak és az ő nevében csinálnak és hirdetnek programmot, szédítik ismeretlen fogalmakkal; a közigazgatásban bentmaradt vagy újonnan bekerült személyek megint csak a falut vegzálják, úgy mint régen. Hol adóért, hol közmunkáért; a kereskedő, a rendőr mindig vele szemben érvényesíti az árkorlátozó és kereseti határt megvonó rendelkezéseket. De nincs — így érzi — olyan közfunkcionárius, aki egyszer azt mondaná: itt van ez a valami, amiért nem kell mit sem adnod, vagy, ha adnod kell valamit, a Te megítélésed szerint is kellő ellenértéket kaptál. S mindezek a személyek — akik túlnyomórészt az államot, vagy legalább is a Pártot képviselik — valamennyien anélkül kerültek abba a hivatalba, állásba, ahol vannak, hogy elfelejtették a falut megkérdezni: kívánja-e személyüket?! A jegyzőt, — ha a régi ember — a főszolgabíró vagy a földesúr választotta a falunak, ha új ember: a városból küldötte valaki. A Földosztó Bizottság elnöke csak nagyritkán paraszt, leginkább valamelyik balololdali párt önjelöltje. Olyan, aki a tavalyi karriert termő időkben ügyes, vagy közszerepelni akaró volt. A földhöz azonban csak annyi köze van, hogy azt akár elődje, vagy. egykor maga ott hagyta és keresett, választott olyan mesterséget, amelyik más és jobb, mint a föld túrása. A Nemzeti Bizottságba ugyanígy és ugyanilyen személyek ültek be s intézik a falu sorsát hol balogul, hol sehogyan. A falvak túlnyomó többségénél úgy alakultak a különböző Bizottságok, hogy minden Párt beküldötte a.maga képviselőjét, egyenlő számban. Hiába tartozik a falu 70, vagy akár 90 %-ban a Kisgazda Párthoz, a 10—30 %-°

san kisebbségben lévő baloldali Pártok is ugyanannyi embert küldöttek a Bizottságba s mivel a kétszer, vagy háromszor három több mint az egyszer három, a nagy kisebbségben lévő Baloldaliak egyszerűen elnyomják a valódi többség akaratát — a demokrácia jelszava alatt. Városban más a helyzet. Az iparos és kereskedő társadalom megélhetése sokkal különb, mint a paraszté. A városi parasztság értékesítési- és megélhetési viszonya a helyzeti adottságból kifolyóan jobb, mint a falusié. A munkásság szociális helyzete — különösen a forint megteremtése óta — lényegesen jobb, mint a paraszté. Sűrűbben — hetenként — jut pénzhez, amiből szükségletét folyamatosan fedezheti. Nem kell esetleg hónapokig, évekig várnia arra, hogy pénzhez jusson. Egy betegség, kórházi költség nem nyomja el úgy mint a parasztot, mert az OTI, vagy más szociális intézmény átsegíti a váratlan nehézség anyagi gondjain. Szervezettsége sokkal nagyobb, ennek megfelelően politikai súlya és érdekképviselete is hatályosabban képviseli érdekét, mint a parasztságé. A közalkalmazottak politikai súlya ma igen kicsiny. Szervezetlenek, hangtalanok, nyomorúságukat szinte egykedvűen viselik. A mai politikai sakktáblának ők a parasztjai, senki nem törődik sorsukkal, ők maguk legkevésbbé. Ezért nem is érdekli a politikai élet alakulása, mert úgy gondolja, teljesen és tökéletesen mindegy, hogy milyen politikai irányzat kerül uralomra, vele egyik sem törődik s kényten egyformán éhbérért szolgálni a feliilkerekedőt, legyen az szélső jobb, vagy szélső bal. ilyenformán a falusi nép, főképpen a parasztság, szinte egyedül marad sürgető kívánságával. De a kívánsága nem lehet vágyálom. Mi tudjuk, hogy a falusi dolgozó jelenti az ország többségét s akaratának érvényesülnie is kell. Országunk újjáépítésének legnagyobb terhe rá hárul. Nagykorú tagja a közösségnek, ezért feltétlenül joga sorsát, dolgainak intézését kezébe venni. Ha taktikázó politikai vezérférfiaink nem tartják sürgősnek ezt a kérdést megoldani, úgy a falu végül is saját maga találja meg a célravezető eszközöket. Nem lesz „népítélet", nem lesz forradalmi utcára vonulás, hanem élni fog jogaival: érvényesül a többség akarata, ahogyan érvényesült a képviselőválasztásoknál. Az érvényesülés útja, módja és eszközei azt igazolják majd, amit igen sokan kétkedve hisznek: a magyar nép többsége érett, nagykorú s képes megteremteni önmaga számára az igazi de mokráciát Mindenféle használt és használatlan postabélyeget (levelezésen is) veszek délután 1—3-ig. Pápa, Csatorna-utca 10. Kereskedők, ügyelem! Évtizedes múltra visszatekintő, régi cukorka- és csokoládé-nagykereskedésemet újból megnyitottam. — Békebeli cukorkák, csokoládék, dessertek, bonbonok, Mikulás- és karácsonyi árok nagy választékban. — Citrom, oroszhal, kakaó stb„ Gyári árak, korrekt kiszolgálás! Grrosz Samu Utóda Pápa, Kossuíh-n. 15. sz. alatt. FÜGGETLEN IFJÚSÁG HÍREI Vasárnap, folyó hó 24-én délután 3 órai kezdettel műsoros délutánt rendez a Független Ifjúság pápai szervezete, melyre mindenkit szeretettel meghívunk. , Folyó hó 17-én, vasárnap este mihályházai szervezetünk műsoros estet rendezett. Ez alkalommal meglátogatta a helyi szervezetet Szabó Nándor pápai elnök. Felhívjuk a járási szervezeteket, hogy minden hónapról pontos jelentést küldjenek a járási központnak. V^) Pártgyűlések. A Független Kisgazdapárt járási szervezete vasárnap Szűcs és Bakonykoppány községekben tartott pártgyűlést. Mindkét helyen nagy számban jelentek meg a tagok, hogy tudomást szerezzenek a legújabb politikai és párt eseményekről. Ruip Jenő nemzetgyűlési képviselő belés külpolitikai tájékoztatót tartott, majd pedig gazdákat érdeklő fontos mezőgazdasági- és közellátási kérdéseket ismertette. Szalay Károly központi titkár és Mayer László titkár pedig pártkérdésekről beszélt. IL Pedagógus est A közelgő karácsony bensőséges hangulatába illeszkedik a második Pedagógus est műsora. Ezúttal a középkor képét hozza közénk, méltóságteljes ének- és zenekultúrájával és képzőművészetének bemutatásával. Az előbbi előadás mély szellemiséget sugárzó tartalma és igen komoly sikere a biztos ígéret arra, hogy a pápai pedagógusok ezen második kultúr-estje szintén osztatlan elismerésnek néz elébe. — A december 1-én, vasárnap délután 5 órakor a Bencések tornatermében kezdődő második Pedagógus est műsora: 1. Középkori dallamok. Előadják: Rózsa János igazgató (orgona-harmónium), Ágoston József tanító és Bors Ádám tanár (ének). 2. A középkor szelleme a képzőművészetben. Előadás vetített képekkel. Tartja Bagóczky Viktória nővér rajztanár. 3. Corelli: La fólia. Hegedű-duó. Előadják: Szabó Sándor zenetanár és Köcsky László. 4. A középkor himnuszait bemutatja Huszár Ilona tanárnő. 5. Beethoven: Esz-dur zongorahegedű-szonáta. Előadják: Kalmár Mihályné Bocsánczy Erzsébet zenetanár és Kalmár Mihály zeneiskolai igazgató. 6. Középkori kórusszámok. Előadja a Pápai Kamarakórus. Vezényel Nemcsicsné Szabó Mária zenetanár. Belépődíj nem lesz! Műsorismertető megváltás 1 forint. Furcsának tartjuk, hogy a város autóját, fogatát csak egyetlen párt használja politikai agitációs utakra. Ez a párt nem a miénk . . . Rengeteg a kontár a városban és a járásban. Miért nem alkalmaz kontárellenőrt az ipartesíület, holott a múltban volt ilyen. No és a rendőrség miért nem indít a kontárok ellen eljárást? Ha a kontár nem fizet adót, a közösség teherviselésében semilyen módon nem vesz részt. A munkanélküliek foglalkoztatását szükségesnek tartjuk s az önkéntes felajánlásokra ismételten felhívtuk olvasóinkat. Ezzel szemben elitéljük a fenyegető hangú körlevél szövegezőjét. A molnárokhoz kiküldött felhívás például nem a kívánt eredményt érte el. Ellenkezően . . . árroníóM nemcsalc a forintnál*, de Aíélced Is ellenségeid. Mű át a Oatósúgmalc. — Kendör! Ne csaK a tolvajt, de ce spekííMnsoíííií is fogd el / Pápa m. város polgármesterétől. 671—1946. iktsz. Hirdetmény Értesítem a város területén lakó minden lakost, hogy a közellátásügyi minisztérium október és november hónapokra havonként és személyenként 40 tabletta szacharint utalt ki. Felhívom ennélfogva a lakosságot, hogy az október havára juttatandó szacharin átvétele végett a közellátási szelvényív II. számú szelvényét, a november havára juttatandó szacharin átvétele végett az önellátók a közellátási szelvényív ÍV-es szelvényét, az ellátatlanok pedig a közellátási szelvényív 8-as számú szelvényét azonnal, de legkésőbb folyó hó végéig bármelyik dohányárusnál j adja le. Pápa, 1946 november 20. Kerekes János s. k. 1 polgármester.