Pápai Független Kisgazda– II. évfolyam – 1946.

1946-01-05 / 1. szám

orientálódást is. Hálásak vagyunk a vörös hadseregnek, hogy országun­kat feszabadították és biztosították kazánk függetlenségét, de ezen há­lánkon és elismerésünkön tulmenőleg lém kívánjuk hazánk jövendő sorsát Oroszországhoz kötni. Mi saját utain­kon haladunk, ha azok nehezek és göröngyösek is, mert csak így látjuk országunk jövendőjét biztosítva. A továbbiakban találó szavakkal világított rá azon törekvésekre, ame­lyek az újjáépítő munkát megakar­ják zavarni. Minden pártban, így nálunk is vannak olyanok, kik a párt védőszárnyai alá csak azért menekültek, hogy kivárják azt az alkalmat, amely az általuk annyira megkedvelt multat visszahozza, mon­dotta Sulyok Dezső. Ezek a csoda­várók ne reménykedjenek, a mult ide nem fog többé visszatérni, min­den erre irányuló aljas törekvést csirájában elfojtunk és már most felszólítok mindenkit a jelen levők közül, aki csak azért jött hozzánk, távozzék sorainkból. Hozzák haza a Szálasi-hadsereget Dr. Sulyok Dezső nagy figyelem­mel kísért beszédét a következő­képen folytatta: Tudom azt, hogy Németországban még kint és telje­sen fel fegyverezve van az úgyneve­zett Szálasi-féle hadsereg, amely Szügyi Zoltán vezetése alatt arra vár, hogy Magyarországra fegyvere­sen bevonuljon és itt a nekik meg­felelő rendet teremtsen. Ezen kér­désben interpellációt jegyeztem be a parlamentben és követelni fogom a kormányi ól, hogy ezt a társaságot mielőbb fegyverezzék le, hozzák haza és itt mindenki féleljen tetteiért, aszerint, amint azt megérdemli. Hozzák baza hadifoglyainkat A zajos éljenzéssel kísért beje­lentés után a hadifogolykérdés fej­tegetésére tért át dr. Sulyok. A hadi­fogoly kérdést a háborúnak n ár nyolc hónappal ezelőtt történt be­fejezése után, most már véglegesen és gyökeresen meg kell oldani, mondotta a továbbiak során. Nem lehet, hogy egyes pártok ezt a kérdést kisajátítsák maguknak, mert ez or­szágos kérdés és nem merülhet ki te­vékenységünk abban, hogy csak falragaszokon hirdessük a hadifog­lyok hazahozatalát és ezentúl ne tegyünk semmit. Követelni fogom a kormánytól, hogy erélyes lépéseket tegyen a hadifoglyok mielőbbi haza­hozatala érdekében és a kormány hasson oda, hogy ezek a véreink egészségesen, ne pedig a betegsé­gektől meggyötörten, holtan, vagy egészségükben teljesen tönkre menve, kerüljenek haza. Tisztvlselfik fizetése Szégyenteljes állapot az, ami ha­zánkban a tisztviselők fizetése körül történik, folytatta dr. Sulyok beszédét. Bármennyire is le vagyunk rongá­lódva és országunk tönkremenve, mégsem tehetjük meg, hogy tiszt­viselőinket az éhínségnek tegyük ki. A kormánynak meg kell találni a módot, hogy a tisztviselők fizetését rendezze és megszüntesse azon ál datlan állapotot, amely olyan hely­zetet teremt, hogy a tisztviselő fizetéséből csak egy pár napi kenyér vagy lisztszükségletét tudja biztosí­tani, egyéb nélkülözhetetlen szükség­letei kielégítésére nem is gondolhat. Államforma kérdése A sok égető és elsőrendű, de megoldatlan kérdésünk közölt most egyes körök felvetették az államforma kérdését is, mondotta Sulyok Dezső. Tudatában vagyok annak, hogy Magyarország közjogi helyzete le­hetetlen volt, mert nem lehet egy kirá'y nélküli királyság. Ennek el­lenére azonban ezen kérdés mostani felvetését nem tartom időszerűnek. Mindaddig, míg hazánk megszállás alatt van és egy idegen nemzetiségű katona is van hazánk földjén, ezen kérdést megnyugtató módon meg nem oldhatjuk. De a mai nemzet­gyűlést sem tartom feljogosítottnak, hogy ezen kérdésben döntsön; ugyanis a választások alatt egyik párt sem kérte ki a választók véle­ményét erre vonatkozólag. Ha az ország már olyan helyzetbe jut, hogy ehhez a kérdéshez hozzányúlhat, akkor is csak a tiszta népszavazást tartom alkalmasnak a Kérdés meg­nyugtató elintézésére. Pár unkon belül fogok oda hatni, hogy ezt a kérdést egyelőre vegyük le a napirendről, de ha a párt több­sége úgy döntene, hogy a kérdés ma is megoldható, alávetem maga­mat a többség döntésének és alá­vetem magamat annak is, ha a több­ség akár a királyság, akár a köztár­saság mellett nyilatkozna meg és arra kérek mindenkit, hogy ezen kérdés eldöntéséoe nyugodjanak bele és ne engedjük, hogy ezzel soraink közé éket verjenek, mert a párt egy­ségét minden körülmények között fenn kell tartani. Ragaszkodom azon­ban fahhoz, hogyha köztársasági államforma mellett döntenek, hogy a megválasztandó államfő a kisgaz­dapárt soraiból kerüljön ki. Amennyiben a többség a király­ság mellett fogialna állást, úgy a választás híve vagyok, mert a legi­timizmus mint ilyen, elveszítette lét­jogosultságát. Zsidókérdés Nézzünk eléje a mindgyakrabban emlegetett és más-más oldalról fel­vetett zsidókérdésnek is. A legmélyebben elítélem azokat a gaztetteket, amelyeket Európa zsidó­ságával elkövettek. A történelem so­rán többízben volt, hogy a hábo­rúk során országokat kifosztottak és embereket leöltek, azonban ilyen gaz­tett még sohasem fordult elő, mikor előre meghatározott tervek szerint végezték el a zsidóság kiirtását. Magam is a múltban sokat szen­vedtem zsidóbeállítottságom miatt, ennek ellenére most megállapítom, | hogy a ha'ál poklából visszatért zsi­; dósig egyes elemei részéről bizo nyos túlkapások tapa ztalhatók. Ez'n túlkapásokat a zsidóságnak magá­nak kell megszüntetnie és arra kell töreked n e, hogy a zsidóság beol­vadjon a mcgyarságba, aminek most meg is van a lehetősége, mert a ke­letről való beszivárgás megszűnt a lengyel és galíciai zsidóság majd­nem teljes kiirtásával. Dr. Sulyok Dezső egy órás be­szédét a hallgatóság mindvégig fe­szült figyelemmel hallgatta és szinte minden szavát zajos helyes'és kísérte. Befejezésül a párt minden egyes tagjának és családjának boldog új­évet kívánt. A falu és város viszonya Dr. Sulyok Dezső vármegyei párt­elnök nagyhatású beszéde után Ruip Jenő nemzetgyűlési képviselő, városi pártelnök beszélt a hallgatósághoz. Ruip Jenő beszédében vázolta azon nehézségeket, amelyekkel a gazda­társadalomnak a múltban és jelen­ben meg kelie ;t küzdeni. A gazdák a nemzet iránti köíelezettségüknek mindig eleget tettek, sőt legtöbb esetben saját maguk megrövidítésé­vel siettek más foglalkozású ember­társaik segítségére. A folytonos be­szolgálta'ási kötelezettségek a gaz­dák erejét teljes mértékben igénybe­velte, ennek ellenére most ujabban ismét egy súlyos beszolgáltatás! kö­telezettséget róttak rá. Mindenki tuda­tában van annak, hogy a gazdák ezen ujsbb kötelezettségnek nem tudnak eleget tenni, ennek ellenére kérte Ruip Jenő gazdatársait, hogy saját fejadagjuk megrövidítésével is igyekezzenek ezen súlyos kötelezett­ségnek eleget tenni. A város ne lássa ellenségét a falu­ban, mert a gazdák mindig ismerik kötelezettségeiket a várossal szem­ben. Ne engedje meg senki, hogy a falu és a város közé éket verjenek, mert csak ezek összefogása révén vészelhetjük át a ránk váró nehéz­ségeket. Ruip Jenő nagyhatású beszéde után Dr. Nagy György főtitkár meg­köszönte a mindenre kiterjedő és országos viszonylatban is figyelmet érdemlő politikai tájékoztatást, kérte az elnököket, hogy a jövőben is legyenek útmutatói a párt tagjainak és Ígéretet tett, hngy a mögöttük felsorakozottak hűségesen kitartanak a zászló mellett és együtt kívánnak harcolni vezéreikkel a demokratikus, független Magyarország felépítésé­ben. Végül egy boldogabb és szebb új évet kívánt minden párttagnak és azok családjainak. Gyermekfénvkép különlegességek FOTO-OPTIKA KOVÁCS IMRE vizsgázott fényképész­mester műtermében készülnek. PÁPA, RÁKÓCZY-UTCA 3. Fíziisid slO b FQggitln Kisgazdára! Apróságok. Jól megérdemelt jutalom. Öröm­mel értesültünk róla, hogy városunk vezetősége lakáshivatalunk érdemes vezetőjét a magángazdálkodás terén kifejtett sikéres tevékenységének el­ismeréseként 3 napi szabadságban részesítette, hogy ezen idő alatt alkalma legyen tisztes iparában ma­gát gyakorolni, nehogy az esetre, ha mégis megunná az annyi bajjal járé közhivatali pályát, amelyhez ugyan nagy kedvet és tehetséget érez, el ne felejtse iparát és így adva volt a lehetősége annak is, hogy csekély közhivatali jövedelmét egy kis mel­lékessel pótolja. Talán nem ismertek Schaub ár egyéb érdemei, amiket mint ingathn szerző érdemelt ki. Schaub úr elis­merésre méltó tevékenységet fejtett ki az irányban is, hogy rragánák szőlőt, földeket, villát, sőt emeletes házat is szerezzen a földigénylő bi­zottsági tagságán keresztül. Ha talán az illetékeseknek eszébe jutna, hogy Schaub úr ezen tevé­kenységét is jutalmazza, ajánljuk nevének emléktáblával való meg­örökítését és erre a célra nagyon alkalmasnak tartanánk a rendőrség épüleiében elhelyezett emléktábla helyét, hol az elfedő lapot megle­hetne spórolni. Hol volt, hol nem volt, voit egyszer egy mészáros, ki története­sen sanda volt és sohasem oda ütött, ahová nézett. Ennek a mészárosnak a példáját mi nem akarjuk követni, mi oda ütünk, ahová nézünk Lapunk december 22-én megjelent 8. szá­mában közölt cikkünkben is elítélni kívántuk azon eljárást, hogy egy közhivatalviselő, az elmúlt rezsim bűneitől megfertőzöttet igyekszik tisztára mosni akkor, amikor minden második szava az ilyenek elítélése. Ha ezen akció egyesek szemébe* helyes és megfelel a demokrácia követelményeinek, akkor mi az ilyen elítélésére irányuló tevékenységün­ket szívesen hagyjuk a reakció fogalma alá vonni, mert a bűnösök fehérre mosására irányuló akcióval szemben inkább vagyunk reakciósak. Hirdessen a Független Kisgazdában! JHaq,ipWL ifáak! (JJuk ex Uíny^&k! Lépjetek be a „Független Ifjúság*­bal Miénk a jövő! Az új demokra­tikus magyar ifjúságé l A „ Független. Ifjúság* egy szebb, boldogabb, áj Magyarországért harcol! Aki elég erősnek érzi magát, aki dolgozni akar s érzi, hogy tud is dolgozni, az lépjen be közénk! Minden jószándékú magyar ifjét szeretettel várunk! Még ma jelentkezz \ {Széchenyi­tér 5. I. emelet.) —• Miénk a jövő! Független Ifjúság

Next

/
Oldalképek
Tartalom