Pápai Független Kisgazda – I. évfolyam – 1945.
1945-11-24 / 4. szám
I. évfolyam 4. szám ai 1945 fiivimber 24. POLITI6CAS HE TILAP. Szerkeszőség és kiadóhivatal: PÁPA, SZÉCHENYI-TÉR 5. Felelős szerkesztő: DR. NAGY GYÖR G Y Hirdelésekct felvesz csütörtökön déli 12 óráig. Szeretetre szomjas a világ Negyven évvel ezelőtt — mikor az önzés, a gyűlölet hatal inába készült keríteni hazánkat és Európát — akkor í>ta intő sz zatként Móra Ferenc Szeretet az élet című versét. A múlt világháború kitörésének tizedik évfordulóján pedig Várnai Zseni költőnk szólt A világ asszonyaihoz, melyben tiltakozásra hívta az öt világrész nőit sfJidézve a háború rettenetes szenvedése t, a világ édesanyáival egy emberként kiáltotta: „soha íőbbé e szörnyet; get" — h gy égzengcsnél megrázóbban hasson m ndenki lelkébe ! — És mi történt ? Az elbizakodott, Is'ent tlhagyot' emberek tizenöt évre rá még gyalázatosabb s még hosszabb ideig tartó háború rémét szabadították rá az e;i%bpTjs<i£rf_ Éppen, ezért.„mennvire icőszeiű most Móra versiíéje; hiszen a 2100 napig tar ó második, ínég szörnyűbb világégés nemcsak a nemzetek legderekabb fiait uszíiotía ellenségkéni egymásra, hanem minden élő szemelyben felkorbácsolni igyekezelt a legvadabb szenvedélyeket, a pusztítás és az ö döklés démonait. Nem csodálhatjuk tehát, miért lett úrrá annyira az embereken az önzés, a mással, felebarátjukkal való nemtörődés: a szeretet helyett a gyűlölet felülkerekedése miatt. A mindennek elpusztítására tö.'ő háború nemcsak látnató sebekei ejt, sokszor még nagyobb s alig gyógyíható zúzódásokát tesz az emberek le kén. Men yien szomjúhoznak most embertársaik szeretetére ? Talán soha nem volt egyetlen tízmilliós nemzetnek annyi hadiözvegye, hadiárvája, elhagyott gyermeke, elüldözöttje, hadirokkantja, hadifoglya — mint éppen a jövendőjéért is sokszorosan megbűnhődött magyar nemzetnek. Határon túl lakó véreinket üldözik azok, akik leigázottságunkban is féln,ek a magyar őserötől. Ideje már, hogy végre felismerjük, itt a Duna medencéDen, e viharsarokban jövendő megmaradásunk alapelvét : testvértetenűl élve csak úgy lehetünk megingathatatlan erösségűek, minden viharnak ellentállók, — ha jobban szeretjük mi magunk egymást! — A pártoskodás, a széthúzás már öt évszázadon át gyöngítette nemzeti uralkodóink idején oly dicső szerepet betöltő államunkat. Okuljunk végre az utolsó órákban annyi gyászt, szenvedést és szomorúságot hordoió multunkból. — Kitől várjon segítő kezet, szeretetet, adományt sok szenvedő magyar testvérünk — talán másoktól, idegenektől? — Elsősorban nekünk kell adni anyagi erőnkből, lelki kincseinkből annyit, amennyi csak erőnkből telik. A veiünk baráti kapcsolatban levő európai népeket — a semlegeseket kivéve — még nálunknál kegyetlenebbül \égigszántot a e háború. Ne várjunk tehát sokat másoktól, mi tegyük meg kötelességeinket véreinkkel szemben. — Vegyünk példát székely testvéreinktől, kik „kaláká"-ba egyesüve építették fel leégett házaikat, akiket semmi veszély nem tudott megtörni. E lenkezőieg : jegenye szilárdságúvá pH7ŐHtp mórt a soktól < segítségére siettek mindig. Szeressük mi is sokkal jobban egymást, rnint bármikor eddig, hogy a még részvétlen külföld rádöbbenjen értékeinkre ílutdbuszjdrot Pápa—ffeszprem Között s ő is siessen sokkal többet kivihető, győzelmes szeretetével magyarjaink megmentésére. A valóban bűnösök veg>ék el méltó büntetésüket, de alaptalan rágalmazásokkal ne távolítsuk ei magunktól azokat, akik a munka mezején szeretnék gyümölcsöz etni erőiket hazájuk és családjuk boldogítására. Siessen tehát ki-ki tehetsége szerint előmozdítani a háborús áébek begyógyítására létesült s városunkban is működő Nemzeti Segély mozgalom nemes célkitűzéseit. (Kossúthu. 20. szám.) Juttas unk el oda nélkülözhető élelmet, ruhát, hogy a szeretet tevőleges alkalmazásával segíthessen lerongyolódva, t imerülve haza érő hadifoglyainkon s minden rászoruló háborús szerencséilenen. Ne várjunk mindig mindent az államtól, tegye meg a társadalom is véreivel - íMnbeni legtermészetesebb kötelességét és ne felejtse el senki a ma legidőszerűbb régi igaz, magyar közmondást: Segíts magadon embertársadon, — Isten is megsegíti Azt lehet mondani, hogy a felszabadu ás óta, sőt már azt megelőzően hónapokkal Pápa városa a külvilágtól teljesen el volt zárva. Nem szívesen gondolunk vissza azokra az időkre, mikor az emberek tömege batyukkai állott az utcasarkokon és várt egy alkalmi kocsit, amely a kívánt célba, vagy lega ább is annak irányában elszállította őket. Volt idő mikor semmiféle módon nem lehetett Pápáról eljutni, ezt az időt felváltotta egy rövid ideig a vasúti forgalom megindítása, de ez sem tartott soká, a kormány szénmegtakarítás miatt kénytelen volt a személy forgalmat beszüntetni/ Más szállí ási eszközök hiányában az emberek kezdtek ismét visszatérni a régi múlthoz, mikor 50—100 kilométeres távolságokat gyalog tettek meg. Örömmel kell megállapítanunk, hogy ezen a lehetetlen helyzeten végre j tvítva lett, a Mávaut Pápa és Veszprém között autóbusz járatot indított. Az autóbusz kedden, csütörtökön és szombaton indul Pápáról a Központi Szálió eől 9 l b órakor és Veszprémbe érkezik 13 órakor. Értesülésünk szerint hétfőn szerdán és pénteken Veszprémből 13 órakor indul egy járat Pápára, ez azonban Pápáról azonnal visszaindul. A Pápáról induló járatnak Veszprémben csatlakozása van a Budapest felé induló gyorsvonathoz. Főispánunk Pápán A pápai járás jegyzői kara az elmúlt hét péntekjén az Ipartestület nagytermében járási értekezletet tartott. Az értekezleten első ízben jelent meg hivatalos minőségében Németh József főispán. Az éríekezlet a járás és város közélelmezési problémáival foglalkozott. Ugyanezen értekezletet használták fel a pápai járás kisgazdapárti szervezetei, kik akkor ugyancsak értekezletet tartottak, hogy a kisgazdapárti főispán előtt tisztelegjenek és feltárják a falu panaszait. A kisgazdapárti népes küldöttséget Ruip Jenő nemzetgyűlési képviselő és Borsos Elek járási pártelnök vezették Ruip Jenő feltárta a járás községeinek a beszolgáltatásokkal kapcsolatos azon panaszait, hogy a községek lakosai a beszolgáltatott dolgok ellenértékét csak 3—^t hónap elmultával kapják kézhez, mikor a kapott ellenérték vásárló értéke szinte a semmivel egyenlő. Panaszolták n ég a községek a beszolgáltatásoknál tapasztalható aránytalanságokat. A küldöttség kérte a főispánt, hogy panaszait orvosolja, mert a fennálló helyzet szinte már tarthatatlan. A főispán a küldöttség panaszait meghallgatva, kilátásba helyezte, hogy azokon a lehetőséghez mérten segíteni fog. A járás községei mielőbb várják a bajok orvoslását. Tejben és vajban nem ftrdenénk, ha a tej és vaj kapható volna, azonban a tényleges helyzet az, hogy ezen mindennapi szükségletet képező élelmis? erekhez csak egyes kiváltságosok juthatnak hozzá, akkor is csak fantasztikus áron. A dolog hátterének vizsgálata közben megállapítottuk azt, hogy a városnak három község szállítja a tejet, ami többé-kevésbé be is érkezik a városba. Eddig még követni tudtuk a tej útját, most azonban úgy látszik a csillagfényes éjszakák tejútján valahol eltévedt. A községekből — számításunk szerint 3—400 liter tej érkezik a városba, ebből a tejből hatósági kiutalás alapján mintegy 150—200 liter tej kerül kiutalásra hatósági áron. Hol van most a többi tej? Imitt-amott még fel lehet egy-két liter tejet fedezni, azonban érthetetlen módon a faluról 120 pengős áron behozott tej ára felugrik 800—1000 pengőre. A járás községei több kg. vajat is szállítanak be. Valószínűleg ezen vajnak is az lenne a rendeltetése, hogy a város lakosai a mai zsírszűke világban egy kis olcsóbb vajhoz jussanak. Az olcsó vaj azonban csak áloímT'A valóság azonban egészen más, mert csak néha lehet vajhoz ARA: 150 pengő.
