Pápai Független Kisgazda – I. évfolyam – 1945.

1945-11-03 / 1. szám

előtt a Fő- utcán feitűmk több kocsiból álló kocsitábor, a kocsik zsúfolva ünnepélyes arcú és külsejti gazdákkal, mindegyik kocsin nem zeti S2Ínű zászló lobog. Az acíásztevili telkes magyarság vonult fel. A többszáz főt kitevő edászteveliek a kocsikról leszálva fegyelmezett n, négyesével sorakoztak és így vor.ultak a gyűlés helyére. Pontosan 11 órakor Ruip Jenő helyi pártelnök lelkes szavakkal nyi- j to'.ta meg a gyűlési, üdvözölte a megjelent vendégeket és a hallgatóságot. A demokrácia neiss zárta ki a hitet Az elnöki megnyitó után Bálint j József fiatal pap lépett a hall- ! gatóság elé és zengzetes magyarsággal több mint egyórás beszédben fejtette ki a kisgazdapárt elveit, j Tudás kell a parasztnak — rron- j dotía — és ne féitsük a para ztot attól, hogy tudása növekszik. A ma- j gyar piraszt igen alkalmas arra, hogy a legkomplikáltabb gépezetet is elsajátítsa és ezt a szaktudást csak a város dolgozóinak felsegítésére használja. A hiíélet nem mond ellent a demokráciának. Az igazi demokrácia megköveteli az ember vallásosságát. Ugyanezt vallja Attlee angol munkáspárti miniszterelnök is a világ szakszervezeteihez intézett felhívásában is A kisgazdapárt 15 éve harcol a földreformért Pártunknak nagy része volt abban, hogy a földeform végre megvalósulhatott. Ne féljen egy földhöz juttatott sem attól, hogy földjét elveszik, ezt a kisgazdapárt nem engedi. A mindvégig lenyűgöző beszédet több izben a közönség -zajos helyeslése szakította félbe. Ü magyarság arca az egész v'lág felé forduljon Maron Ferenc a Kis Újság külpolitikai rovatvezetője lépett ezután a szónoki emelvényre. Egész beszédében józan és világos érveléssel fejteget e, hogy a magyarság nem nézhet sem kelet, sem nyugat feté, nekünk az egész világ felé kell néznünk. A magyarság nem kötheti sorsát csak egy néphez, nekünk az egész vi ág szimpátiájára szükségünk van. A magyar nip semmivel sem alsóbbrendű, mint a világ bármely más népe, legyünk büszkék magyarságunkra. Ne várjunk sehonnan semmit, csak a mi munkánktól és ha a világ nagy népei látják, hogy mi is dolgozni akarunk fennmaradásunkért, ők is segítségünkre jönnek. Maron Ferenc széleslátókörü beszéde u

(án Kassai Lajos lovászpatonai kisiparos a követendő helyes utat vitágította meg és a szlovák atrocitásokat tette szóvá. Dr. Sulyok Dezső beszéde A gyűlés fénypontját dr. Sulyok Dezső beszéde képezte, ki ez alkalommal is bátor férfiassággal mutatott rá mindazokra a kérdésekre, amelyek a magyarság jövője szempontjából fontosak. Elsősorban megvilágította a magyarság külpolitikai helyzetét. Hálásak vagyunk az" oroszoknak a idszabadításunxért, azonban függetlenségünket mégis fenn kívánjuk tartani, jövőnket nem köthetjük egyik nagyhatalomhoz sem, legyen az akár angol, vagy amerikai. Ne köve sük el a -mmt hib .ját, mikor a német birodalom helyezkedett el a kör közepén és a magyarság a kör peremén és szerepünk csak annyi vol', hogy a német törekvések, t kiszolgáljuk, A jövőben mi magyarok legyünk a kör közepén 1 és a nagyhatalmak legyenek egy- 1 forma hatótávolságra annak peremén. Éles megfigyeléssel világított rá, hogy a magyar tömegek miért sodródtak a nyilas és egyéb országrontó eszmék felé. Mindenki valami jobbat remélt, akKOr pillanatnyilag úgy látta, hogy onnan jöhet a megváltás. Ma is valami jobbat vár a magyarság és ezért nyilatkozo't meg Budapest népe így a legutóbbi választásokon ; a marxi gondolattal szem- j ben a polgári gondolatot juttatta érvényre. BelpolUikai kérdésekre átíér/e, a rendőrségen még mindig tapasztalható rendellenességeket tette szóvá és a magyarság útját a Kisgazdapárt áital vallott eszmék követésében jelö.te meg. Nem akarunk a pártok kőzött egyenetlenséget, azonban ha a magyarság széles népi tömegei a Kisgazdapárt mellet

1 nyilatkoznak meg, a ránk rótt terhes feladatot vállaljuk és mindent elkövetünk, hogy a magyarság sorsát jobbra fordítsuk. A mindvégig tökéletesen felépített és figyelmet lekötő beszédet a nagygyűlés közönsége több ízben percekig tartó tapsorkánnal és hangos helyesléssel szakított félbe. A veszprémmegyei listát vezető dr. Sulyok beszéde után Bonos Elek t ikácsi kisgazda az általános gazdasági helyzetről számol? be és tiltakozott azon vád ellen, hogy a gazdatársadalom nem akarja terményeit a városnak beszolgáltatni. A gazdák dolgoznak, termékeiket leadják, azonban, hogy a termények milyen kézen sikkadnak el, azt a gazdák nem tudják és ezért felelőssé nem tehetők. B)rsos Elek beszéde általános tetszést váltott ki. Ki melkedő eseménye volt a nagygyűlésnek Dessewffy Gyulának, a Kis Újság főszerkesztőjének beszéde, ki már pusztán megjelenésével és közvetlen hangjával is nagy tetszést aratod. Dessewffy beszédét megszervezett [rendzavarók több ízben meg akarták zavarni, a lelkes közönség orkánszerü tetszésny 1/ánítása megakadályozott minden ilyen törekvést. Dessewffy a főváros' és a falu viszonyára világított iá, a falu adja a városnak az erőt az uralkodó megvalósítását célzó munkájához. A magyar falu ismeri a kötelességét, ezen kötelezettségek elől nem hátrál meg, ragaszkodik azonban a falu ahhoz is, hogy jogait is ismerjék el. Dessewffy kihangsúlyozta a november 4-én elkövetkezendő választások sorsdöntő voltát, mert ezen választások az egész magyarság jövőjére nagy kihatással lesznek. Az ünnepélyes külsőségek és hangulat mellett JefoM háromórás gyűlés a Szózat eléneklésével ért veget, jólehet a közönség, amint kifejezésre is ju tatta, még egész délután .kitartott volna a nem mindennapi élményt nyújtó nagygyűlésen. —y—y j Peyer Károly Pápán A Szociáldemokiata Párt vasárnap d. e. 10 órakor tartotta választási nagygyűlését a Jókai .mozgószínházban. A színházat zsúfolásig megtöltötték a tjgok és az érdeklődők tömege, mert kíváncsiak voltak arra a Peyer Károlyra, kinek oly hosszú és eredményes politikai működés áll a háta mögöit. Tamás József elnök nyitotta meg a gyűlést s rövid visszaemlékezésében utalt aita, hogy a magyér dolgozóknak nem kell többé rendőrkordonok közé szorítaniok gyűléseiket, mert, mint a múltban is érettek voltak arra, úgy a jelenben már szabadon nyilváníthatják akaratukat a széles néprétegek előtt Ezután rátért röviden Peyer Károly működésének ismertetésére és hangsúlyozta, hogy éz a kitűnő harcos sohasem síbolásért és becstelen cselekedetekért ült börtönöket, hanem az Eszméért s sohasem S2ünt meg annak töretlen harcosa lenni. Kérte a hallgatóságot, hogy sohasem a gyűlölet, hanem az emberszeretet vezessen mindenkit és öszszefogva, együttes erővel tudjuk felépíteni Magyaroszágot. Ezután Peyer Káro'y a Szociáldemokrata Párt veszprémmegyei listavezető képviselőjelöltje emelkedett szó ásra zúgó taps közepette. Beszéde elején kifejtette, hogy az ideiglenes kormány milyen, külföldön is tetszést arató intézkedést tett, amikor választást írt ki, hogy helyreállítsa az alkotmányos életet és olyan törvényhozó testületnek vesse meg az alapját, amely a nép gyermekeiből sarjadt. „Ennek a választásnak a jelentőségét talán mi magyarok nem is igen tudjuk értékelni, mint amilyen figyelemmel kísérik ennek a választásnak a lefolyását külföldön, elsősorban azok az országok és azok a kormányok, amelyek ezt a háborút megnyerték és akik hivatottak ma Európában egy új rendet teremteni. Nekünk, magyaroknak, magunkba kell szállnunk most a valasztás előtt és meg kell viz

cgálni a lelkiismeretünket, hogy ami a múltban vol

1, Helyes volt-e? Jó vo t-e és ha nem volt helyes és rtem volt jó, mi az, amit hibáztatu k, mi az, amit a jövőben követnünk kell." Ezután hosszasan imerte'te munkáséletében előfordult üldöztetéseit, Mauthausent és mindazt, zmit a munkásmozgalom meg ckar szüntetni és ki akarja törölni emlékezetéből. Peyer Károly Ve zprém megye szülöttje. Nagyon kedves szálak fűzik városunkhoz is. Beszéde során megemlítette, hogy mikor a Szociáldemokrata Párt elnyomása a legkritikusabb volt, dr. Sulyok Dezső volt az, aki a pápai „Munkásotthonát megmentette és nem került árverés alá. Tomboló taps jutalmazta a következő szavai után : „Ez az ország ne költíön többet a hivatalokra, mint amennyit muszáj. 70°/o-a mtnt a bürokratizmusra az állami bevételeknek. Ez a rendszer olyan hitvány voit, h^gy a börtönőrnek több volt a fizetése, mint a tanítónak. Én a jövőben kevesebb börtönőrt akarok látni és több tani ót és iskolát." Külföldi tapasztalatait ál ította szembe az itteniekkel és sajnálattal beszéit arról, hogv a svájci mintára épített munkásházak, gyermeküdülők, a francia bányászok 4 szobás lakásai Magyarországon cs-k utópia vo t — a demokratikusan gondolkodók számára Beszéde befejező részében kérte a munkásságot, hogy tiszteljék meg a következő vasárnapon szavazatukkal, szavazzanak neki bizalmat, hogy erejét és é ettapasztatatait úgy a pápai, mint az ország összes dolgo ói számára felhasználhassa. Percekig tartó taps után Tamás József mondott köszönelet Ptyer Károlynak s zárószavaival véget ért a magas színvonalon mozgó népgyűlés. Csendélet Farkasgyepün A Kisgazdapá t vasárnapi gyűlésén egyes rendbontók minősíthetetlen hangú és hazugságoktól hemzsegő röpcédulákat osztogattak. Igyekeztünk a dolognak utána járni és így azt állapítottuk meg, hogy ezen hangoskodás valami nem egészen tiszta dolgot akar takarni. Farkasgyepün az ottani kommunista párt vezetője, a Földigénylő Bizottságot megligálva, kinevezte magát földosztónak, minden jogcím és felhatalmazás nélkül önhatalmúlag igénybe vette az ottani erdőhivatal földjeit és azokat azonnal ki is osztotta elvbarátainak, így többek között a volksbundista Stribl Jánosnak, aki a legutóbbi napokban önkényesen hagyta el a neki nem tetsző internáló tábort. 5-ös lista győz!