Református nőnevelő intézet, Pápa, 1942

IV. Intézeti nevelés és tanítás

— 27 — 4. Mind haladó, mind kezdő gyorsíróink résztvettek Az írás és a Gyorsírástudomány 1943. évi szabatossági versenyein. Eredményhirdetés Évkönyvünk kiadásáig még nem volt. 5. Haladó gépíróink részére 5 perces 80 szótagos sebességű diktá* tumból és 5 percig tartó másolásból álló versenyt rendeztünk. I. díjait: 10 Pit nyert Mohácsy Vilma IV. é. n., II. díjat: 8 P*t nyeri Bozóky Éva V. é. n. A kezdő gépírók versenye 5 perces 40 szótagos sebességű diktátum* ból és másolásból'állott. I. díjat: 8 P*t Imre Judit lie. III. o. t nyerte, II. díjat: 5—5 P*t egyenlően, Csintalan Gizella és Klujber Rózsa lie. III. o. tanulók nyerték. A tanári testület értekezletei. A-tanítónőképző-intézet és leányliceum tanári testülete az alakuló és évzáró értekezleten kívül két módszeres, egy nevelési tárgyú és tíz rendes értekezletet tartott. A módszeres értekezlet tárgyai voltak 1942 október 2*án: A földrajz tanítása a líceumban, írta és felolvasta dr. Kiss István; 1943 március 10*én: dr. Horváth Endre igazgató az osztályozásról értekezett. Az 1942 október 30-án tartott neve* lési tárgyú értekezleten Papp Éva olvasta fel Gondolatok a vallásos él* ményről és a vallásos nevelésről címmel írt dolgozatát. Szülői értekezletek. Az év folyamán két szülői értekezletet tartottunk. Az elsőn 1942 december 7*én Gál Tinka olvasott fel Mért nemszeretem tárgy a mennyiségtan? címmel. Utána az igazgató szólt a nevelés és tanítás munkájával összefüggő időszerű kérdésekről. A második szülői értekezlet május 5*én volt a gyakorló-népiskola tanulóinak szüleivel a IV. éves növendékek jelenlétében. Ezen Czucza Emma gyak. isk. tanítónő a hétéves gyermeket mutatta be a fogalmazás tükrében. 6. Természetvédelem. A természetvédelemre való nevelésnek is tág tere nyílott. A természet­ismereti és földrajzi tárgyak keretén belül a tanulók nemcsak a természet élő és élettelen tárgyait s ezek sajátságait ismerték meg, hanem felismerték azokat a szálakat is, amelyek, a szervetlen világot a növény* és állatvilággal szerves egységbe fűzik. Tudatosították a »minden mindenre hat« fogai* mát, amely a természet egyensúlyi törvényében jut kifejezésre. Ez az egyen* súlyi helyzet időről*időre felbillen, s gyökeres változásokat idéz elő az élet összhangjában. Azok a vonások, melyeket az ember a maga kultúrá jávai és civilizációjával a földtörténet mai lapjára húz, helyenként eme ter­mészeti egyensúly teljes felbomlására vezettek. Az ember — kinek kétségtelen joga a természet tárgyai fölött ural­kodni, azokat saját hasznára fordítani, — ma már belát!a ez 1!:, s azt a »kultúr* vonást«, amelyet pl. a Karszt erdőségeinek kiirtása hagyott számára, barbár­ságnak minősíti. Az embernek arra kell törekednie, hogy a természet ősi

Next

/
Oldalképek
Tartalom