Református nőnevelő intézet, Pápa, 1938

IV. A tanítónőképző-intézet az 1938-39. iskolai évben

25 ine érezne, látva azt a megbecsülést, amellyel ez a fiatal magyar leány róluk szólott. Részt vettek a tagok a helybeli KJE önképzőkörének novemberi pályázatán, amely ezt a rendkívül érdekes témát tűzte ki a munkás- és a diákifjúság elé: »Hogyan akarja a mai ifjúság megszüntetni azokat a társadalmi ellentéteket, amelyek eddig elválasztották a magyart a magyartól?« A beérkezett négy pályamunka közül a bírálat Kovács Júlia IV. éves dolgozatát találta a legjobbnak, s jazt a KIE december 14-én tartott templomi műsoros estje keretében fel is olvasta. A pályadíjat a nyertesek, így Kovács Juliska tagtársunk is a »Magyar a magyarért!« mozgalomra ajánlották fel. Ebben az iskolai évben is tartottunk csere-önkévzököri iilé~ seket a református Főiskola Ifjúsági KépzőtársulatávaL Résztvett a tisztikar és választmány a Képzőtársulat november 20-iki Karinthy-emlékünnepén és a május 7-én tartott finn tárgyú előadó ülésén. Viszont vendégül láttuk a Képzőtársulat tagjait •október 6-ikÍ emlékünnepünkön és a január 29-én tartott lengyel vonatkozású előadó-ülésen. Az idei esztendő kiemelkedő (gyűlései — a már említetteken kívül — a következők voltak: a IV. és V. évesek Kölcsey-,emlékünnepe; az V. évesek lengyel tárgyú gyűlése, farsangi vidám matinéja, középpontjában egy szellemes »minta«-tanítással, amelyet a tanári kar előtt kívánatra külön is bemutattak; továbbá az ő búcsú-ünnepélyük, és ivégül a II. és III. éveseknek a magyar dal és tánc körül forgó, dal- és táncbetétekkel illusztrált előadóülése. Érdemkönyvben örökítette meg, illetve dicséretben részesítette a kör Seregély Eszter A magyar szabadságharc felvidéki küzdelmei és Lux Adrienne Mi nem feledhetünk című emlékbeszédét, Kálmán Emilia ifj. lelnök búcsúszavait, Csiky Katalin társelnök Az új magyar zene: Bartók és Kodály című tanulmányát, Seregély Eszter A lengyel-magyar barátság ezeréves története című értekezését, Árvay Ilona és Kovács Júlia Kölcseydolgozatait, Szíj Erzsébet V. évesnek Sinka Istvánról tartott ismertetését, Tóth Etelka II. éves A magyar tánc dicsérete című dolgozatát, Bakó Ilonka I. é. liceumi növendék Hogyan emiéhezünk tót testvéreinkre? című munkáját s végül az V, évesekéi csiga című tréfás, ötletes mintatanítását. Az évvégi pályázaton a következők részesültek jutalomban: Kovács Júlia IV. é. Az anya mindig segít című novellájánal, Lux Mária III. éves és Seregély Eszter V. éves német fordításaikkal; a versenyszavalaton Kálmán Emilia, Leyer Gabriella és Papp Ilona V. éves, Fehér Edit és Györké Irma III. éves növendékek. A versenyszavalat tárgyai Arany: A honvéd özvegye és Hatvani című, Reményik Sándor: Csonka torony című költemények voltak. A rajzpályázat tétele: órarend-keret tetszés szerinti magyaros elemekből. Nyertesei: Kálmán Emilia és Csányi