Református nőnevelő intézet, Pápa, 1938

III. Igazgatói zárójelentés

8 lelkes örömmel, tettrekész akarattal, szilárd elhatározással, hogy e nagy történelmi időkhöz méltóan, igaz magyar nők gyanánt éltek ezentúl és kicsinyekben úgy, mint nagyokban, megálltok rendületlenül. A mult és jelen nagy eseményeit az idén is megünnepel* tük: Október 6eán az aradi vértanuk emlékezetét az önképző* kör rendezésében, amikor Seregély Eszter V. éves növendék Damjanichról, s a felsőmagyarországi hadjáratról, különöseb* ben a nagysallói ütközetről tartott igen tartalmas előadást. Mé* lyen éreztette ez a fejtegetés, hogy az idegen nemzetiségből származó magyar mennyire egész lelkével és minden tettével, gondolatával magyarrá lehet. — Október 23*án a IV. képző növendékei itt az intézetben először, asztalterítési versenyt rene deztek. Ötletesnél ötletesebb asztalterítésekben gyönyörködhe* tett a nagyszámú érdeklődő közönség, mert leányaink semmi fáradságot nem kímélve, nagy buzgalommal gyűjtötték össze a szükséges kellékeket, csakhogy minél szebben fejezhessék ki elgondolásaikat. A kedves megmozdulás 30 P*t jövedelmezett, mely összeget Bajka (Bars m.) felszabadult területi népiskola növendékeinek jövő évi könyvsegélyét fogja szolgálni. — Októe ber 31*én a Reformáció emlékére ez évben is ünnepet szenteld tünk. Az ünnepi előadást Bertalan Ibolya hitoktató lelkész tar* totta: Erdély református nagyasszonyairól. Tőlük hithűséget, magyar lelkiséget, családjukért, nemzetükért való önfeláldozó szeretetet, a végtelenségig menő áldozatkészséget tanulhat ma is minden magyar leány. — November 3eán az északi részek fele szabadulásának nagy örömnapján, rögtönzött ünnepéllyel fejeze tük ki mondhatatlan elkesedésünket. Kisütött a magyar égen az első napsugár! Nem úgy, ahogyan szerettük volna, de fel* ragyogott mégis, és hivő lelkünkben él a remény: »Lesz még egyszer ünnep a világon!« Kedves, megható dolog volt, hogy e rögtönzött ünnepen Varga Éva II. polgári osztályú növendée künk saját kis alkalmi versével, Boldizsár Ildikó I. liceumi növendékünk lévai barátnőjéhez képzeletben elküldött leveléé vei szerepelt. Imádkozott Varga Gyula vallástanár, ünnepi bee szédet mondott az igazgató. Ez első ünneplést követte sok*sok ünnepi óra! Nem mulaszthatom el, hogy hálás köszönetet ne mondjak e helyről is tanári karunk tagjainak, akik nemzeti bole dogságunk minden jelentősebb mozzanatáról állandóan tájékoz* tatták a növendékeket. Rádiójukat hallgathatták csoportokban, vagy együttesen is a díszteremben és így Medve, Komárom, Kassa, Ungvár, Munkács nagy napjain, majd később a Keleti Kárpátok felszabadulásakor összedobbanhatott a mi gyermekeink szíve is a szolgaság igájából megmenekült véreink szívével. December 6eán megtartottuk Miklósenapi ünnepünket is. A minden magyar leiken uralkodó hangulat ihlette meg. Varga Gyuláné Horváth Irén kartársunkat és poétikusan szép, izig* vérig hazafias érzéssel tele, allegorikus mesejátékot írt ez al*