Református nőnevelő intézet, Pápa, 1935

Kossuth Lajosról (Marczéllyné Csekey Jolán előadása)

Kossuth Lajosról. — Előadta március 15-én Marczélly Kornélné Csekey Jolán. — Május 2-án lesz száz esztendeje, hogy szétoszlott Pozsony­ban az 1832—36. országgyűlés. Ezen országgyűlésbe lépett be mint ismeretlen, egy távollevő követ helyettese: Kossuth Lajos. Nem maradt sokáig ismeretlen. Eleinte figyelte a diéta munká­ját, megismerte a reformpárt kimagasló alakjait, akik az ébredő nemzet nevében szónokoltak, küzdöttek a kormánypárttal. Mennyi kiváló, mennyi imponáló egyéniség! Ott volt Kölcsey Ferenc, kinek szónoklatától elragadtatva később így irt: »A reá meresz­tett szemek előtt úgy állott, mint egy túlvilági lény, kinek szellemszavát nem úgy, mint másét, az érzékletek segedelmével, hanem közvetlenül lelkünk lelkével véltük hallani«. Felállt egy másik követ, aki a tudós meggyőződésével kívánta a reformokat Bezerédy István; a jurátusok örök igazságnak nevezték. Meg­ismerte az országgyűlési ifjúság kedveltjét: a merészszavú, lelkes Balogh Jánost. Látta a lelkeseket, a tenniakarókat, a langyosakat és megalkuvókat. A figyelő Kossuthot bántja az, hogy az országgyűlés tanács­kozásai nem kerülnek a nyilvánosság elé. Mi lenne, ha az ország tudna a kormány elutasító eljárásáról, az ébredést akaró követek küzdelmeiről! Az élő szót, a kimondott gondolatokat fel kellene jegyezni és széjjelküldeni a "távollevőkhöz! Az ellenzék élé javaslattal lép: alapítsanak újságot, amely a gyűlések le­folyásáról tudósítsa a vármegyéket. Már régebben is gondoltak erre, de a cenzúra miatt nem tudták megvalósítani. Most a Wesselényi és Balogh János körül csoportosult ellenzék elfo­gadta a fiatal zempléni követ javaslatát, s az Országgyűlési Tudósítások szerkesztésével Kossuth Lajost bízták meg. így kez­dődik Kossuth politikai karrierje; mint újságíróé. — A, nyom­tatott betű mindig a szellem fegyvere volt. És Kossuth kezébe vette fegyverül az írótollat. (V. Hugo.) Mert céllal érkezett Pozsonyba, a lángész határozott hitével; neki tennie kell a ha­záért, neki kell azt felszabadítania, ő az elsői nálunk, aki fel­ismerte az újság vezető, irányító hatalmát. Az Országgyűlési Tudósításokban megkezdi a munkát célja eléréséért: megértő és követni tudó tábort nevelni az olvasókból. — Az alsóházban a szónoki emelvénnyel szemben ül a szerkesztő Kossuth^ ceruzá­val kezében figyel, jegyez. Körüle a jurátusok, a gyűlések hallgatóközönsége, akik készséggel írják, amit Kossuth diktál. Az első 80 írott újságot hajdúk viszik szét a vármegyékbe. így az ország távoli részeiben is megtudták, mi történt Pozsonyban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom