Református nőnevelő intézet, Pápa, 1931

I. Pentz Ilona: A szabadságharc női eszménye

7 jobb tanerőket szerződteti iskolájához. A zenét és éneket például Thern Károly zeneszerző tanítja, a történelem tanára pedig a fiatal Fejér Pál, akiről csak a márciusi napokban derül ki, hogy azonos Vasvári Pállal, a márciusi ifjak vezérével. A grófnő maga is rés^zt vesz a növendékek nevelésében; állandóan közöttük tartózkodik, még az előadásokon is jelen van. Végtelen gonddal és lelkiismeretességgel végzi a magára vállalt feladatot. Azonban ez a szép reményekre jogosító, előkelő, magyar szellemű kis intézmény csak rövid ideig állott fenn. Az 1848-as események kiragadják az iskolából a tanárokat s arra a hírre, hogy Windischgrätz közeledik Pest felé, a ^grófnő hazaküldi szüleikhez a leányokat, feloszlatja intézetét. Ettől kezdve energikus lelkének teljes érdeklődésével a szabadságharc eseményei felé fordul, de nem nézi azokat tétlenül, hanem ahol csak alkalma nyílik, siegít a rászorulókon. Barátnője, Leövey Klára társaságában először a kormány után Debrecenbe vonul. Itt keresi fel Vasvári Pál, intézetének ez a kedves tanára, akit szinte fiaként szeret és felkéri, hogy fiatal diákokból toborzott kis Rákóczi-csapatának felavatási ünnepségén a zászlótanyai tisztet vállalja tel. Ez az ünnep volt a grófnő utóiké öröme. Ezután egyik szomorú esemény a másikat követi. Vasvári it}gy hónap múlva csapatával együtt hősi halált hal az erdélyi havasok között, Funtinelle mellett az oláh csapatok felkoncolják őket. A grófnő nemsokára Nagyváradra költözik és az itteni nők között kitűnően szervezi a betegápolást; tépést készítenek, varrnak. főznek a sebessültek számára^ ő maga is sajátkezűk» és egyforma emberszeretettel gyógyítja a magyar honvédeket és később az odakerült orosz katonákat. Magánvagyonából gondoskodik arról, hogy a betegek semmiben hiányt ne szenvedjenek. A világosi fegyverletétel után Várad felé menekülő honvédeket ellátja élelemmel, ruhával és az értéktelenné vált Kossuth-bankókat becseréli tőlük arany meg ezüst pénzre. Ezek a szerencsétljen emberek sohasíem tudták meg, ki volt ezekben a rémes naDokban az ő jóságos megmehtőiük. A nagy öss|zeoimlás után

1 rövid ideig Pesten tartózkodik, majd Pálfalvára, ottani birtokára vonul vissza. Ekkor már egyedül áll a világban. Édes anyját még a szabadságharc előtt, édes apját a szabadságharc alatt elveszítette. Testvérei is elkerültek a háztól. Sehova nem jár, engedély nélkül nem is lehet akkor, és őt sem háborgatja sienki. Néha azonban befogad és tovább segít iegy-egy arra vetődött, szerencsétlen menekülőt. Csupán levelezés útján tartja fenn a kapcsolatot a külső világgal. Azonban a neve ekkor már fel van jegyezve a bécsi titkos' cabinet noire fekete listájára. 1851 tavaszán váratlanul császári hivatalnokok jelennek meg Pálfalván; házkutatást tartanak, lefoglalják iratait és letartóztatják. Ez az elsp lépés kálváriája hosszú útján. Nagyváradra kisérik. Többszöri kihallgatás után,