Református nőnevelő intézet, Pápa, 1931

I. Pentz Ilona: A szabadságharc női eszménye

5 nővére^ apai ágon pétiig a kiváló ősök egész sora áll mögötte, akikről Bajza József így szól a Telekiekről írt történeti tanulmá

j nyában: »A Teleki-ivadékok... egy tulajdonnal bírnak főleg, mit legnagyobb erényül jegyzek itt fel: Mind a régi időkben, mind nemzeti elkorcsosulásunk bűnös korszakában, amidőn nagyjaink elfeledték hazájok nyelvét, ... a Teleki-ház azon felette kevés nagyúri házaink közé tartozik, amely magát mind végig miegőrzötte e mételytől. E ház egyik védbárkája volt az elnemzetlenülés nagy özönéből menekülő magyar nyelvnek; e ház derék fiai szívben és szóban örökké magyarok voltak, a régi idők óta mind máig...« A XIX. században Teleki Józsief gróf, a kiváló történetíró, Erdély kormányzója, a tragikus sorsú Teleki László író, a magyar (ellenzéknek egyik legszellemesiebb tagja és Teleki Domokos, az erdélyi ellenzék egyik vezére, játsizottak közülük szerepet a nemzet életében. Családi örökségként tehát minden szépre és jóra fogékony, magyar lelkületet hozott magával a grófnő, amikor 17 éves korában szülei kívánságára felköltözik a hosszúfalvai családi kastélyból Budára, nagyanyjához, Brunswick Antalné grófnőhöz. Ekkoriban esett át életének első komoly csalódásán, a maga kis regényén, amelynek csjaládi és felekezeti előitéletek hamar véget vetnek. Nagyanyjához is abban a reményben küldik, hogy nála, a társas élet örömei közepette felejteni fog. Bár iez az első nagy érzésbe örök nyomot hagyott a lelkén, egészséges gondolkodása megmenti a felesleges érzelgéstől. A főúri körökben is ritka műveltségű, művész lelkű, bájos leány, akit könnyen piruló természete miatt Aurórának neveztek el, nagyanyja előkelő társaságának kedvelt, körülrajongott alakja lesz. Azonban az üres szórakozás nem

1 elégíti ki, hanem igyekszik magát tovább képezni. Kiváló zenei és festői tehetségét tovább fejleszti és művészetté fokozza. DöbMtitei Gábor vezetése mellett magyar irodalmi tanulmányokat folytat. Betekintést nyerve irodalmi viszonyainkba, látja, hogy különösen az előkelő világ közönje az, amely irodalmunk felvirágzását megakadályozza. Pedig ekkor, Széchenyi hatása alatt, már teljes erővel megindult a nemzet vérében és erében a »vidám kerengős-«. A társaságban — hol gáncsolva, hol magasztaló hangon — sokat emlegették Széchenyit. A fiatal grófnő lelkes érdeklődésísel kiséri az új életnek minden megnyilvánulását. A büszkeségtől megdobbanó szívvel olvassla a Hitel ajánló sorait és lelke ezekben az években nagy átalakuláson megy keresztül. Széleskörű, de eddig meglehetősen idegen műveltsége sok értékes vonással gazdagul: gondolkodásban és érzésében teljesen magyarrá válik. Belekapcsolódik minden jótékony, inemzetvédői mozgalomba. Saját bevallása szerint legnagyobb hatássjal volt reá Vörösmartynak Az úri hölgyhöz c. költeménye. Széchenyi kortársai közül ez a nagy költőnk volt az, aki legnagyobb keserűsiéggel támad a főrangú nővilágra, amely hivatásáról annyira megfeledkezik és magyartalansága