Református nőnevelő intézet, Pápa, 1931

I. Pentz Ilona: A szabadságharc női eszménye

I. A magyar szabadságharc női eszménye. Amikor így a szabadság ünnepén meggyujtjuk az emlékezés lámpását és annak világánál szemléljük az első nagy március 15-ike eseményeit és eredményeit: rendszerint azoknak a kiváló férfiaknak tetteit, jellemét szoktuk felidézni, akik azokban a küzdelmes időkben nemzeti életünk alakításáblan olyan döntő szerepet vittek. Az ő példájokat emlegetjük, hogy lelkünk áttüzesedjék és meghalványuló hazaszeretetünk újra meg újra tápot nyerjen tőle. A március 15-ike határozottan férfias jellegű ünnep, férfihősök emlékiwtiepe. Én azonban most, Kedves Hallgatóim, mégsem ezeknek a dicső férfihősöknek sorából választottam megemlékezésemnek; központi alakját, hanem iegy hőslelkü magyar honleánynak, Teleki Blanka grófnőnek az emlékét szeretném felújítani és benne, hacsak néhány vonással is, megrajzolni azt a női ideált, amely a szabadsiágharc viharában és az önkényuralom nehéz, sötét évtizedében méltó osztályos társa, kiegészítő fele a férfihősnek. Ravasz László dr. írja egyik tanulmányában, hogy »... minden egységes történeti korban és kultúrában el van rejtve egy női arc, egy női típusnak az arca és ez hordozza annak a kornak végzetét, programmját, dicsőségét vagy tragikumát«. Mivel minden egységes korszaknak más a programmja, valamennyi új követelésekkel lép a maga női nemzedéke elé és az illető kor eszményi nőtypusát azok fogják kiábrázolni, akik annak magas,abbmndii törekvéseit és céljait megértették. így tehát minden korszak voltaké pen maga termeli ki női eseményét. A mult század első hét évtizledének nálunk uralkodó vonása ,a küzdelem: a nemzet küzd befelé, önmagával a reformokért és küzd kifelé, az idegen hatalom ellen létéért és szabadságáért.

1 Legfőbb követelménye tehát ,a maga nő-típusával szemben, hogy kapcsolódjék bele ebbe a nemzeti küzdelembe és vegye ki belőle a maga részét. A XVIII. század, a tespedés kora, ilyen feladatok elé nem állította a maga asszonyait. Amikor Széchenyi István gróf az 1820-as években megkezdi nemzetmentő munkáját, minden nemzeti tényezőt igyekszik belevonni ebbe a tevékenységbe, természetesien a nőket is. Azonban fájdalommal kell látnia, hogy ná1*