Református nőnevelő intézet, Pápa, 1931

I. Pentz Ilona: A szabadságharc női eszménye

10 Néhány hónap múlva 70 éve lesz annak, hogy ez a fényes léteik elhunyt. De Kölcsey szavai szerint: »Aki tetteiben megieml egettetik, az halhatatlan«., Ő sem halt meg, csiak a teste pihen messze idegenben. Életével, tetteiben maradék nélkül megvalósította azt az eszményi hivatást, amelyet kora a maga női nemzedékétől megkívánt s ezért példája ma is élő erőként sugárzik reánk. Különösen három dologban érezhetjük még ma is nevelő hatását. Az egyik \a yemzeti nőnevelés gondolata, amelyet ő nemcsak elméletben hangoztatott, hanem a gyakorlatban is megvalósított. Leövey Klára az ő intézetének mintájára és szellemében szervezett később Máramarosszigeten, Várady Gábor földbirtokos házában -egy kis leányiskolát, amely alapja volt a későbbi, országos nőegylet által támogatott nőnevelő-intézetnek s viszont abból fejlődött az állami felsőbb leányiskola. így nőnevelésünk gyökerében reá vezethető vissza. A másik dolog, amit életéből tanulságképen levonhatunk a magunk számára, \a törhetetlen elvhüs^g. Egyszer, még fiatal leány korában azt kérdezte tőle valaki, hogy mit tart az élet legfőbb értékének? »A szabadságot« — válaszolta habozás nélkül. És mégisí amikor kufsteini rabsága idején az egyik jobblérzésü várparancsnok, Meskandin alezredes, titkon azt a jóindulatú tanácsot adja neki, hogy irjon »Gnadengesuch«-ot, kegyelmi kérvényt, azt válaszolja: »Én nem tudom, hogy mi az és én olyant nem is tudok írni«. Ö,í aki a legdrágább jónak a szabadságot tartja, nem nyújtja ki a kezét a felkínált kincs után, csiak azért, mert hazája ellenségeitől kellene kérnie. Inkább a börtön, mint elveinek megtagadása! A harmadik, amire Teleki Blanka és az általa képviselt női eszmény tanít bennünket, voltaképen összefügg az előbbivel: s ez jaz elvállalt feloldatok és kötelességek hü teljesítése. Gazdag, iqlőkielő nő; a nevelőnők sorát tarthatná, hogy a slaját terhén könnyítsen. De ő nem teszi ezt, hanem maga irányítja és végzi a reá bízott leányok nevelését. Az a szándék, hogy a magyartalan előkelők gyermekeiből derék magyar nőket neveljen, nem pillanatnyi fellángolás nála, hanem életcél. Jgy emelkedik ő legnagyobb iiernzetnevelőnek, Széchenyi István mellé. Amikor a körülmények ettől a munkakörtől megfosztják, a nemzeti élet májs terén keres magának feladatokat és teljes lélekkel szenteli magát azok megvalósításának. Ezek a mozzanatok azok, amelyek miatt én éppen ennek a kiváló nőnek a személyét választottam a szabadságharc korának sok kitűnő nőalakja közül, első sorban a ti kedvetekért, Kedvjes Leányok, Kedves Tanítványaim. Ragadjátok meg ennek az eszményi női életnek a tanulságait! Ti vagytok kortársaitokkal együtt ennek a mi korszakunknak a legfiatalabb nőgenerációja, ti fogjátok nevelni otthonokjban vagy iskolák joadjaiban a következő nemzedéket. Sokat kiván tőletek ez a korszak! Hadd idéz-