Református nőnevelő intézet, Pápa, 1926

I. Huszonöt év után

6 próba, melyen nyolc esztendő előtt keresztül mentünk s melynek vörös forgatagában volt tanítványaink egyike sem tántorodott meg hithűségében és hazaszeretetében, határozott komolysággal adja meg e kérdéseinkre a biztos feleletet. Negyedszázadot elhagyván s újabb negyedszázad kapuja előtt állván, aggodalmak és reménységek közt hánykolódó lelkünk ebben talál tehát egyedül megnyugvást: hűségben ahhoz, amit a mult megszentelt, ragaszkodásban ahhoz, amit a jelen jónak bizonyít, kitartásban ahhoz, ami jövőnknek egyetlen erőforrása. Katonaságától megfosztottan e haza ma csak a kultúra katonaságára támaszkodhatik. Legyünk mi hűséges, becsületes, kálvinista harcosok ! Ragyogjon előttünk eszményi magasságban, égi fényességben nagy alapítóink dicső példaképe, kiknek emlékezete legyen áldott, legyen örökre áldott! Pápa, 1927 julius 12-én. Dr. K. E.