Református nőnevelő intézet, Pápa, 1925
19 Gályarabok, reformációi stb. ünnepeken. A képzős növendékek minden alkalommal jelen voltak a helybeli Jókai-körnek, melynek az igazgató a főtitkára, előadó ülésein és itt számos nagyértékü előadást hallottak. A helyben működő színtársulatok irodalmibb értékű előadásait tanári felügyelet mellett megtekintették. Rendszeresen látogatták a minisztérium által rendezett tudományos mozgókép előadásokat. A helybeli más egyesületek nagyobb szabású ünnepein és műkedvelő előadásain is több ízben résztvettek. Iskolalátogatások. Az intézetünkben folyó munka menetéről felsőbb hatóságaink több ízben meggyőződést szereztek. 1925 december 15-én dr. Antal Géza püspök úr és Czeglédy Sándor főiskolai egyházi gondnok úr együttesen tettek látogatást és voltak jelen több tanórán. Mindketten aztán külön-külön is több ízben megjelentek intézetünkben, hogy az itt folyó munkát megfigyeljék. Dr. Darányi Kálmán főiskolai világi gondnok úr is meglátogatta intézetünket és jelen volt a tanítási órákon május hó 27-én. A közoktatásügyi kormány részéről Sarudy Ottó kir. főigazgató úr, április 13—15. napjain teljesített a tanítónőképző-intézetben hivatalos látogatást. Az ennek befejeztével főiskolai egyházi gondnok úr elnöklésével megtartott tanári értekezleten tapasztalatairól ez idén is a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. Az intézeti épület. Intézetünk hatalmas és díszes épülete, mely a háborús évek óta csak belsőleg volt tatarozható, ez idén külsőleg is teljesen restauráltatott. Hálás köszönettel adózunk e helyen dr. Antal Géza püspök úrnak, ki e restaurálási munkát engedélyezni kegyeskedett és Kristóffy Gyula gazdasági tanácselnök úrnak, aki a mérnöki felügyeletet szives volt teljesíteni, A restaurálási költségeket az intézet saját erejéből volt képes fedezni. Egészségügy. Növendékeink egészségi állapota általánosságban idén is jónak volt mondható. Komolyabb megbetegedési eset sem a bentlakó, sem a bejáró tanulók között nem fordult elő. Súlyos aggodalmat keltett és sok gondot és fáradságot okozott azonban az a sajnálatos körülmény, hogy valamelyik bentlakó növendékünk az iskolai év elején vörheiinyel fertőzötten érkezett meg s a bajjal több társát inficiálta. Kitűnő kórházi berendezésünk lehetővé tette, hogy ámbár egyidejűleg két betegszobában is voltak vörhenyes betegeink, a baj nagyobb mérvű elharapozását sikerült megakadályozni és a tanításban is csak kisebb szünetek váltak szükségessé, melyek alatt a tantermek és lakóhelyiségek esetről esetre való fertőtlenítése végeztetett el. Hála annak a mintaszerűen jó ápolásnak, melyben a növendékeknek részük volt, de hála mindenek felett Isten jóságos segítségének, a betegségből minden gyermekünk tökéletesen felépült. Ezen kivül, decembertől kezdve az egész év folyamán több ragályos megbetegedési eset nem fordult elő. 2*
