Református nőnevelő intézet, Pápa, 1916

I. A nő nevelő-intézet az 1916—17. iskolai évben

— 5 — dásának újabb tanújelét adta azzal, hogy másodízben tett ösztöndíjul 500 K-ás alapítványt szorgalmas, jó magaviseletű növendék jutalmazására, megmutatván ezzel is a nőnevelés iránti áldozatkészségét. Az iskolai évet későbben kezdtük, korábban is kellett azt befejeznünk. A rendelkezésre álló idő alatt törekedett a tanári testület becsületes, lelkiismeretes munkát végezni, hogy ha a részletekben kevesebb ismerettel is, de a lényeg tudásában és megtartásában annál erősebbek legyenek a növendékek. A mult évi visszapillantást azzal a hü óhajjal zártuk, vajha a Mindenható elküldené a béke áldásos napjait, lehet-e más óhajunk, más vágyunk ma is ? Ezt a legnagyobbat, a dicsőséges, boldog béke korszakának eljövetelét kérjük az Egek Urától, hogy megszűnjék a borzalom és szomorúság s az emberiség megbékélve, kezet fogva, ember voltához méltóan dolgozhasson a szebb és boldogabb jövő megteremtésén.