Református nőnevelő intézet, Pápa, 1913

Heltai Gáspárról. Irta Luxné Závory Teréz

-13mert az új mozgalomban német befolyást látva, félti az ország politikai egységét. De fel lehet-e tartóztatni útjában a zúgó szelet ? Lehet-e gátat vetni a tenger hatalmas áramának? Mennyivel inkább hiába való munka a szellemi forradalmat áramlásában megakadályozni. „Minden, ami keletkezik, arra szükség van" — mondja a szálló ige. így volt ez a reformációval is. Az egyházi életben előforduló beteges állapotok, a régi hitélet gyengülése, erkölcsök lazulása, az apostoli egyszerűségtől való eltérés, az evangéliom-ellenes intézmények, szertartások az egyház tekintélyét alászállították, s így a katholicizmus a XV. és XVI. században igen sokat veszített erkölcsi erejéből. A megváltozott idők, állapotok égetően szükségessé tették a reforniálást. Nálunk is ugyanazok a bajok voltak, mint Európaszerte, s hazánkban is valami jobb kor után vágyódtak a hivők. A lelkeket jobb idők utáni vágy, reménység töltötte el. Ezért talált gyors befogadást a magyar földön is az idegenből érkezett mozgalom, amely áldásos hatását olyan sok irányban éreztette: emelte a vallásos szellemet, elmélyítette a lelkiismeretet, a vallást a zárda falai közül belevitte az életbe is, s a művelődésnek hatalmas lendületet adott, amely a társadalom minden réteget átjárta. Hitbuzgó, lelkes prédikátorok fáradoztak a reformált hit terjesztésében. Krisztusi lélektől megihletett férfiak üzennek hadat a régi egyháznak, visszaéléseknek, a biblia az egyedüli erősségük, ebből merítik a lelkesedést, midőn fáradhatatlan, sokoldalú munkássággal szolgáljak a felvilágosodás ügyét: prédikálnak a szószékről, tanítanak az iskolában, harcolnak szóval és a toll erejével, s nem riadnak vissza az üldöztetésektől, életök kockáztatásától. Ilyen volt Heltai Gáspár is, kinek szelid alakja messze kimagaslik a számos, kiváló reformátor közül. Németnek született, de magyarrá lett szívben, lélekben és nyelvben is, mert megszerette ezt a népet. Származási helye Erdély bércei között alighanem Nagyszeben, vagy az ehhez közel eső Heltau, ma Nagydisznód, nem tudja bizonyosan a történet. Születési évszámát is csak úgy hozzávetőlegesen teszi 1520-ra. Ezzel szemben dr. Lakos Béla — Heltai életének tudományos kutatója, ki „Heltai Gáspár reformátor és kora" c. munkájában behatóan foglalkozik Heltai életével, működésével, szerencsésen állítva őt be kora viszonyai közé — a reformátor születési évszámát 1505-re teszi abból a kürülményből indulva ki, hogy Heltai 1565-ben kiadott bibliája élőbeszédében