Református nőnevelő intézet, Pápa, 1913

XVI. Az intézet internátusa

— 123 — 3 tál ételt, ozsonnára kávét és kiflit vagy kenyeret gyümölccsel, vajjal vagy mézzel, vacsorára felváltva 1 és 2 tál ételt kapnak a növendékek. Mivel a növendékek kellő élelmezésben részesülnek, teljesen szükségtelen, sőt tapasztalataink szerint sok esetben egyenesen ártalmas s a rendtartás szempontjából is zavaró, ételnemüeket tartalmazó csomagok küldése. Figyelmeztetjük azért a szülőket, hogy ilyeneket egyáltalán ne küldjenek gyermekeiknek, mert az ételnemüeket tartalmazó csomagokat az internátus vezetősége nem veszi át. f) Az internátusi nevelés. Az internátusi nevelést az intézet bennlakó tanítónői végzik. A nevelés teljesen családias jellegű s oda irányul, hogy az intézetből kikerülő növendékek az életbe kellő műveltséget, de amellett gyakorlati dolgokban is megfelelő jártasságot, vallásos szellemet, helyes világfeifogást vigyenek magukkal. Különösen gond van arra, hogy a növendékek tanulmányaikban kellő haladást tegyenek. A délutáni séta után a növendékek az ügyeletes tanítónők felügyelete alatt készülnek elő másnapi leckéikre. Dolguk befejeztével kézimunkáznak, olvasnak, beszélgetnek, részt vesznek a német vagy francia társalgó-órákon, vagy zenében gyakorolják magukat. Szellemi képző és szórakoztató eszközökül szolgálnak még számukra a városban tartott szépirodalmi és tudományos felolvasások és hangversenyek, ifjúsági színielőadások, melyeken a növendékek koronként szintén megjelennek. g) Testi nevelés. A növendékek testi nevelésében a mindennapi sétákon kivül a tágas intézeti folyosókon, az egészséges levegőjű udvarokon s különösen a kertben tartózkodás és játék (lawn tennisz, korcsolya, labda stb.) szolgálnak főeszközökül. Betegség esetében a gyógykezelést az intézet orvosa végzi, ki a szükséghez képest naponta egyszer vagy többször tesz látogatást. A betegeket tanult ápolónő ápolja s e mellett a felügyelőnő és házvezetőnő is mindent megtesznek, hogy felgyógyulásuk lehető gyors és gyökeres legyen. Betegedési esetekben a szülők az orvos utasítása szerint, a szükséghez képest minél gyakrabban kapnak értesítést.