Református nőnevelő intézet, Pápa, 1912
Kettős örömünnepünk
— 38 — Vezérünk, bölcsünk mind összeseregle, Együtt szeretni galambősz papot. Jer, Szőny, te is ez ünneplő seregbe Lásd, így tett Pálod és így alkotott! A költői üdvözletre főiskolai gondnok úr mély megindultsággal így felelt: Kedves Főiskolai Ifjúság! Azon benső viszony és helyzet, mely a főiskola, ennek tanárai és a tanuló-ifjuság között, mint szoros összekötő kapocs fennáll, nagyon találóan hasonló és megfelelően azonos azon viszonynyal és helyzettel és ezek következményeivel, melyeket a bölcs és jó Teremtő a szülők és gyermekeik között létesített. A szülők kezdik meg ugyan gyermekeik nevelését már a bölcsőnél ; de a főiskola és ennek tanárai az oktatással kapcsolatban folytatva fejezik be és koronázzák meg azt, midőn megfeszített erővel működnek, hogy a gondjaik alá adott tanuló-ifjakat valódi emberekké neveljék és képezzék, — hasznos polgáraivá a hazának és érdemes tagjaivá azon egyháznak, melynek kötelékébe tartoznak. A szülők és gyermekeik a főiskola s ennek érdemes tanárai és a tanuló-ifjak között levő ezen hasonló és azonos viszony s helyzetből nagyon természetesen következik, hogy amilyen nagy tisztelettel, szeretettel és hálával vannak a gyermekek szülőik iránt, ép oly nagy tisztelettel, szeretettel és hálával tartoznak a tanuló-ifjak is a főiskola, ennek elöljárói és tanárai iránt viseltetni. És én nagy lelki örömmel tapasztalom, hogy ezen nemes érzelmek és indulatok a tanuló-ifjuság szivében meg vannak gyökerezve és a főhelyet foglalják el; mert a tanuló-ifjuságnak a főiskola, ennek tanárai és elöljárói iránt való tisztelet, szeretet és hála nyilvánulását látom abban, hogy most ezen ünnepélyen küldötteik által képviselve megjelenni s engem, mint a főiskola egyházi gondnokát, oly szépen megírt és elmondott ódában üdvözölni szívesek voltak. Midőn ezt a tanuló-ifjuság és főiskola iránt való igaz szeretettel megköszönöm, egyszersmind kívánom, hogy a főiskola s ennek nagyérdemű tanárai — az Isten segedelmével — neveljék és képezzék az ifjúságot jó polgáraivá a hazának és érdemes tagjává az egyháznak. Viszont arra kérem önöket, adják át az összes tanulóifjuságnak megemlékezésükért hálás köszönetemet s jókivánatai-