Református nőnevelő intézet, Pápa, 1901

I. Felavató- és ünnepi beszédek

— 29 — azokban szegényebb hazáját, egyházát gazdagítsa, előbbre vigye s boldogítsa, érezvén és tudván azt is, hogy a haza sorsa és fejlődése, a magyar ref. egyház sorsa és fejlődésével történelmileg a legszorosabban van összeforrva. És midőn a király által 1848-ban megadott alkotmányos jog és szabadság fegyverrel támadtatott meg ; mi adott hangot ajkaira, bátorságot szivébe, hogy a megtámadott magyar jog és alkotmányos szabadság, a haza boldogsága és jövője felett vitára keljen az ellenséges hadsereg vezéreivel, s mondjon lelkesítő beszédeket népének ? ! Mi adta azt az erőt, hogy átszenvedje azon iszonyatos lelki, testi kinokat és fájdalmakat, melyekkel sújtották őt et, a a király és haza ellen soha nem vétőt, egy honpolgárt, egy magyar nemest és papot meggyalázó, s hallatlan brutalitással végrehajtott büntetésben?! ha nem a hazaszeretet?! És midőn lezajlott a szabadságharcz s egy nagy temetővé vált a haza, mi volt az az erő ? ha nem a hazaszeretet! mely a nagy temetkezés ezen idejében el nem engedé csüggedni, mely igen gyakran e nyilatkozatra birta : „a szabadságharczban kiömlött vér ki fogja kelteni s megnövelni a már elhintett szabadságmagvakat, s igaza van Széchenyinek: „Magyarország nem volt, hanem lesz!" ámde nekünk papoknak kell azokat a magvakat nagy gonddal és elővigyázattal ápolni és művelni." S midőn dicsőségesen uralkodó jó királyunk által a haza alkotmányos joga s szabadsága és azokkal együtt a csend ós béke visszaállíttatott s teljesedésnek kezdett indulni Széchenyi ama jóslata: „Magyarország lesz —", ámde a külső csend és békében annál nagyobb riadással kezdődtek meg s folytattattak a különböző politikai pártok küzdelmei, melyek mindenikéről fel kell tennünk és elhinni, hogy a sokat szenvedett s uj életre kelt haza boldogságát, nagygyá és szabaddá fejlesztését czélozták : — mi vitte ki csendes magányából ? Mi volt azon erő, amelylyel politikai pártfelei a málékkor öreg embert rá bírták arra, hogy képviselőjelöltül fellépjen s anyagi áldozatokat is hozzon, ha nem a hazaszeretet ? ! mely a különböző politikai pártok emberi ténykedésének is kell, hogy forrása legyen. S midőn ezen alkalommal egyik lekötelezett hallgatója a választási harcz hevében magáról megfeledkezve, illetlen szavakat kiabált a lelkészlak előtt s a választás után eljött hozzá bocsánatot kérni : mi adta volna más, mint a hazaszeretet ezen szavakat ajkaira ; „Szép dolog, hogy eljöttél, de e nélkül is meg-