Református nőnevelő intézet, Pápa, 1897

11 mekek fejlettsége első sorban az irányadó, de nem kevésbbé azon szempont is, hogy az olvasmányok lehetőleg a tanultak ismétléséül és gyakorlásául szolgáljanak. Kiváló gondot fordit az intézet a kézimunkákban való jártasság és ügyesség elsajátítására s e tekintetben a szülék kívánalmának / minden tekintetben igyekszik megfelelni. Epen ezért nem elégszik meg a tanintézetben kiszabott kézimunka-anyag feldolgozásával, hanem a mellett, hogy annak lehető jól elvégzésére felügyel, mindennemű kézimunkában otthon is gyakorolja a növendékeket. Alkalmat nyújt egyúttal a szabás és varrás megtanulására, az által, hogy mérsékelt dijért vagy magában az intézetben vagy az intelligentia leánygyermekei által látogatott varró helyiségben a szabászatban oktatást és gyakorlati ügyességet nyerhetnek a növendékek. Az idegen, német és franczia nyelvek elsajátitása a rendszeres oktatás folyamán tanultakon kivül főként gyakorlatilag történik. Ehhez képest a házi rend ugy leeud megállapitva, hogy a tanulási órákon kivül a társalgási nyelv állandóan német s illetve a mennyire a körülmények engedik franczia legyen. Az étkezésnél, a játéknál és a séta alkalmával folytonosan német nyelven beszélnek a nevelőnők a növendékekkel s követelik meg egyúttal, hogy ugy nevelőnőikkel, mint egymás között hasonlóan beszéljenek. A lélek nemesítése és művelése mellett kellő figyelemben s gondozásban részesiti intézetünk a testet is. Erre szolgálnak első sorban