Református nőnevelő intézet, Pápa, 1894

elvégzésére felügyel, mindennemű kézimunkában otthon is gyakorolja a növendékeket. Alkalmat nyújt egyúttal a szabás és varrás megtanulására, az által, hogy mérsékelt díjért vagy magában az intézetben vagy az intellígeutia leánygyermekei által látogatott varró helyiségben a szabászatban oktatást és gyakorlati ügyességet nyerhetnek a növendékek. Egj úttal bevezettetnek a házi teendők, tozés

; mosás gyakorlatába is az által, hogy a főző és mosókonyhában felváltva megjelennek s az ottaui teendőket felügyelet mellett végezik. Zene és énekoktatás magában az intézetben nyernek a növendékek és pedig a legjobb tanerőktől. A kezdőknek rendszeres oktatást az intézeti nevelőnők nyújtanak, a haladókat pedig az intézetbe bejáró zenetanitó oktatja. Zeneórájuk hetenként 3-szor, gyakorló órájuk pedig minden nap kivétel nélkül van a gyermekeknek, s az utóbbiak pontos megtartására a nevelőnők ügyelnek fel. Az idegen, német és fi-anczia nyelvek elsajátítása a rendszeres oktatás folyamán tanultakon kívül főként gyakorlatilag történik. Éhez képest a házi rend úgy van megállapítva, hogy a tanulási órákon kívül a társalgási nyelv állaudóau német s illetve franczia legyen. Az étkezésnél, a játéknál a séta alkalmával folytonosan német nyelven beszélnek a nevelőnők a növendékekkel s követelik meg egyúttal, hogy úgy nevelőnőikkel, mint egymás között hasonlóan beszéljenek. És hogy különösen a német nyelvet annál biztosabbau elsajátítsák nemcsak e nyelvet teljesen bíró nevelőnőket alkalmaz az intézet, hanem lehetőleg német nyelvű cselédséget is. A lélek nemesítése és müvelése mellett kellő figyelemben és gondozásban részesiti intézetünk a testet is. Erre szolgá'nak első sorban úgy a városban, mint a szabadban s Különösen a már említett díszes várkertben na-