Izr. Aut. Orth. Hitközség Polgári Fiú- és Elemi Iskolája, Pápa, 1916
4 tettünk és egy rendszeresítendő IV. állásra pályázatot irt ki az iskolafenntartó hitközségi iskolaszék. Azonban ezzel célt nem értünk el, mert a háború miatt megfelelő pályázó nem akadt. Már-' cius első napjain a minisztérium a teljes órarend betartására utasított bennünket, amiért órarendünket — immár hatodszor — át kellett dolgoznunk és az óraszaporulatot a rendelkezésünkre álló tanároknak kellett vállalni. Következménye lett, hogy a tantárgy- felosztást össze kellett zavarni, némely tárgyak új kezekbe jutottak, ami pedagógiai szempontból káros, különösen akkor, ha az iskolai év megrövidítése folytán az átvett tárgyat alig nehány hétig taníthatta az új tanár. Hogy mégis nagyobb zökkenés nélkül tanítottunk tovább, csak a kartársak teljes összeműködésének és baráti támogatásának köszönhető, mert a siker érdekében nemes versenyre kelt mindenki és fokozta buzgóságát, kitartását. A laskasütés idejére, február 6-tól április 4-ig ez évben is ki kellett költöznünk ideiglenes épületünkből, a laskasütőházból. A Pápai Leányegyesület és Koréin Vilmos úr helybeli kereskedő készséggel ajánlották fel helyiségeiket iskolánknak, köszönet és hála érte e helyről is. De szívességüket nem fogadhattuk el, mert az osztályokat túlságosan szétszórtuk volna a városban, ami az ellenőrzés és a tanítás rovására ment volna. Más módot kerestünk és találtunk a tanítás biztosítására. Rendes iskolaépületünk udvarán éppen megüresedett egy kis alacsony szoba, ott húzódtunk meg egy osztállyal, délelőtt a 111., délután a IV. osztályt tanítottuk, de a tanítás rendesen folyt. Igaz, hogy ilyen szomorú elhelyezése iskolánknak még nem volt a háborús esztendőkben se. Éppen ebben az időben látogatta meg iskolánkat megyénk kir. tanfelügyelője, dr. Vértesy Gyula, aki március 21., 22. 23. és 26. napjain valamennyi osztályban megfigyelte a tanítást, meghallgatta a tanulók feleleteit és a testülettel tartott értekezleten előadott észrevételei mellett teljes megelégedésének adott kifejezést. Annál figyelemreméltóbb ez ránk nézve, mert bizonysága annak, hogy a sok gátló körülmény ellenére is megtettük kötelességünket. A ránk nehezedő súlyos terheknek csak azért tudtunk megfelelni, mert Nagy Sándor kiváló óraadó tanárunk katonai segédszolgálatából szabadságoltatott és nálunk is újból vállalkozott tanításra. Neki is köszönhető, hogy a tanítási anyagot teljesen feldolgozhattuk és a felettes hatóságok óhajainak megfelelhettünk. A kedvezőtlen elhelyezés ellenére is a tanulók egészégi állapota kifogástalannak mondható az elmúlt iskolaévben. Egy-két
